„A szó veszélyes fegyver…” A gyűlöletbeszéd és a gyűlölködő kifejezések problematikája a mai magyar sajtóban Magyar Krisztián Budapest 2011. április 15.

Alaphipotézisek: A gyűlölködő kifejezések jelenléte a sajtóban Fokozott társadalmi hatások Politikai elit, jog és a civil szféra kifogásolható reakciója

Szólásszabadság minél szélesebb körű biztosítása XVIII.-XIX. sz. nagyhatású dokumentumaiban (gondolatszabadság) XX. sz. emberi jogi dokumentumok Alkotmány 61. § „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” Jogellenes → etnikai vagy bármilyen közösség elleni fellépés

Csekély demokratikus hagyományok ‘92: gyalázkodás büntetése alkotmányellenes Az Alkotmánybíróság ‘92-es indoklása: „A létrejött sajtószabadságban senki nem hivatkozhat külső kényszerre, aki a nyilvánosság elé lép, minden sorral, amit leír, magát adja és teljes erkölcsi hitelét kockáztatja. Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki.”

2001. augusztus, Ébresztő c. lap, ifj 2001. augusztus, Ébresztő c. lap, ifj. Hegedűs Lóránt: Keresztyén magyar állam Miután pedig nem lehet minden palesztint kifüstölni nácikat is nemegyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba, hiszen kedvet kaptak hozzá. (…) Hát halld meg magyar, az ezredik keresztyén magyar állami év ősi jussán és jogfolytonosságán alapuló, egyetlen életre vezető üzenetét: REKESZD KI ŐKET! MERT HA TE NEM TESZED MEG, ŐK TESZIK MEG VELED!” (Kiemelés az eredetiben – M. K.)

Clear and present danger mérce → közvetlen és nyilvánvaló veszélyhelyzet Alkotmánybíróság ‘92-es határozata → nem szükséges az erőszakos cselekmény bekövetkezte Ifj. Hegedűs-ügy, Paizs Miklós → számonkérés hiánya

Halmai G. : „Az erőszaknak nem kell bekövetkeznie Halmai G.: „Az erőszaknak nem kell bekövetkeznie. A bíróságok úgy tűnik, hogy folyamatosan ezt követelik meg, és sorra – ha egyáltalán bírósági szakaszba jut egy ügy– felmentő ítélet születik, lásd ifj. Hegedűs ügyében.” Koltay András: „(…) alkalmazhatatlan a szabály, az amerikai mércének ez a fajta átvétele egy bizonytalan helyzetet okozott.” A jogszabályok következetesebb alkalmazása

‘92-es indoklás folyamatos megerősítése A gyűlöletbeszéd-vita folyamatosan napirenden van Szélsőségeknek és a gyűlölködő kifejezéseknek kedvező társadalmi állapotok Politikai elit ingerküszöbe alatt, civil szféra gyenge

Bayer Zsolt: Cigányliszka Magyar Nemzet, 2006. október 17. Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba. Ha időközben körbeállják autónkat a cigányok, még inkább tapossunk bele a gázba. Akit még elütünk, annak pechje van.

„n.a.”: A Surányi-veszély Magyar Fórum, 2009. március 26.

Bayer Zsolt: Ugyanaz a bűz Magyarországból „bűz árad” – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben… Magyar Hírlap, 2011. január 4.

2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól A SAJTÓ KÖTELEZETTSÉGEI 17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (2) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére.

A következményetika hatástalan Szándék figyelembe vétele Jogszabályok szigorítása? Írott vs. Íratlan demokrácia Politikai kultúra változása, társadalmi konszenzus kialakítása