RFID Radio Frequency IDentification Készítette: Kertész Gábor, Soós Roland Soós Viktor, Szilágyi Gyula

RFID története A II. világháborúban használt radar rendszerekből fejlődött ki. Sir Watson-Watt vezetésével az első aktív repülőgép felismerő rendszer (IIF) A 60-as évek: elektronikus termék-felügyeleti rendszer (EAS), elsősorban bolti lopások megelőzésére A 70-es években további fejlesztések. Használják többek között nukleáris eszközök követésére, autópálya díjfizető rendszereknél és szarvasmarhák azonosítására is A 90-es évek elején az IBM fejleszti ki az első UHF RFID rendszert

RFID története 1999: Auto-ID Center. Csak egy sorozatszámot tárolnak a tag-ek. A sorozatszám alapján egy Internet alapú adatbázisban tárolják a termék adatait. Előnye: a tag kisebb memóriával rendelkezik, ezáltal olcsóbb Napjaink: számos kereskedelmi világcég bevezette vagy tervezi bevezetni az RFID rendszert. Más iparágak is érdeklődnek az RFID iránt (gyógyszeripar, védelmi rendszerek, stb.)

RFID rendszerek elemei

RFID rendszerek elemei Transzponderek (bélyegek, tagek) Aktív Passzív Félaktív Olvasók (antennák) Kézi olvasók Telepített olvasók (kapuk) Middleware bárakármi Rendszer integráció A middleware kimenetét feldolgozza

Aktív tag-ek Aktív tag-ek Saját adó Többnyire saját energiaforrás Mikrocsipjükben tárolt információt sugározzák rádióhullámok útján A használt frekvencia általában 455 MHz, 2,45 GHz vagy 5,8 GHz olvasási távolsága 100 méter körüli Felhasználása: nagy értékű konténerek, vasúti kocsik, stb Ára függhet: mekkora a memóriája milyen az elem élettartama milyen egyéb (pl. hőmérséklet) érzékelővel van felszerelve milyen a tokozása (az ipari kivitelű drágább)

Passzív tag-ek Passzív tag-ek nem rendelkeznek adóval csak az olvasóból kisugárzott energia segítségével verik vissza a (modulált) rádióhullámokat egy mikrocsipet tartalmaz, ami egy antennával van egybeépítve tokozásuk sokféle lehet speciális tokozások általában emelik a költségeket Léteznek LF (125 kHz), HF (13,56 MHz), és UHF (860-960 MHz) tartományban némely rendszer a 2,45 GHz-es sávot illetve egyéb sávot is használhat

RFID olvasók I. Kialakítás szerinti csoportosítás Kézi olvasó Vezetékes Vezeték nélküli Asztali olvasó Mobil eszközbe szerelt olvasó Ipari olvasók Targoncára szerelt olvasó Olvasó antennával felszerelt kapuk

RFID olvasók II. Adatírás szerinti csoportosítás Read-only olvasók Csak tag-ek olvasására lehet használni őket Ált. kisebb antennák Írásra és olvasásra is használható olvasók Tag-ek írására és olvasására Ezek a legelterjettebbek Adatgyűjtő egységek Akár írásra és olvasásra is képesek Adatok feldolgozására is használhatók Ált. olyan helyen használják, ahol a vezeték nélküli lefedettség nem megoldható

RFID írók RFID tag-et író címkenyomtató Kézi RFID író-olvasó A termékre ragasztott címkének az adatait nyomtatja illetve az azonosításhoz szükséges adatokat a címkében levő RFID tag-be is beleírja Nyomtatáskor automatikus ellenőrzés a hibás tag-ek kiszűrésére Kézi RFID író-olvasó Vezetékes, vezeték nélküli Asztali író-olvasó egység Ipari író-olvasó Targoncára, antenna kapukra stb.

RFID frekvenciák jellemzői Frekvencia Elônyök Hátrányok Általános alkalmazás Alacsony (9-135 KHz) • világviszonylatban elfogadott • <1,5m olvasási távolság • élôállat azonosítás • fémes anyagok mellett is mûködik • nem praktikus raktári használatra • söröshordók (keg) • széles körben elterjedt • nem szabványosított az ePC használatánál • Auto Key and Lock   • Könyvtári könyvek Magas (13,56 MHz) • Világviszonylatban elfogadott • raklapazonosítás, csomagazonosítás • Nedves környezetben is mûködik • fémes környezetben nem mûködik • Légipoggyász • Széles körben elterjedt • Beléptetô rendszerek Ultra magas (300-1200 MHz) • Nagyobb olvasási távolság >1,5m • Jelenleg még nem használható Japánban • konténer, szállító jármû • Növekvô kereskedelmi alkalmazás • elnyelôdhet • jármû nyomonkövetése Mikrohullám (2,45 vagy 5,8 GHz) • nagyobb olvasási távolság>1,5m • nincs kereskedelmi használatra szóló megegyezés az EU bizonyos részein • jármûbeléptetô rendszerek • bonyolult rendszer kiépítése szükséges hozzá

Az RFID működési elve LF és HF rendszerek általában induktív csatolást alkalmaznak Egy tekercs van az olvasó antennájában és a tag antennájában is, amelyek együtt egy elektromágneses mezőt alkotnak. A tag ebből az elektromágneses mezőből nyeri az energiáját. Ezért viszonylag közel kell lenniük egymáshoz. Az LF és HF rendszerek jobban működnek fém- és folyadékfelületek közelében, mint az UHF rendszerek. A passzív UHF rendszerek úgynevezett "propagation" csatolást alkalmaznak Ebben az esetben az olvasó és a tag nem alkot elektromágneses mezőt, hanem az olvasó által kibocsátott energiát a tag arra használja, hogy az antennáján megváltoztatja a terhelést és egy módosított jelet sugároz vissza.

Felhasználási területek Biztonsági beléptető rendszerek Személyek, állatok azonosítása Vagyontárgyak nyomkövetése (termékek, járművek) Gyártás optimalizálás Díjfizető rendszerek (pl: mobiltelefonos fizetés) Kiskereskedelemben Könyvtári alkalmazás „E-passport” – Elektronikus útlevél Sportrendezvényeken időmérés

A technológia jövője „An Internet of Objects” – A tárgyak Internete „Biztonságos étel” – Élelmiszerek nyomon követése a gyártási fázisokban, minőség-ellenőrzés egy magasabb szintje. Vásárolt termékek cseréje, levásárlás könnyebbé válik ha el vannak látva azonosítóval. Okos háztartási termékek: mosógépek amik azonosítják a ruhát és kiválasztják a megfelelő mosási programot. Ruhavásárlásnál a megfelelő méretű ruhákon LED-ek jeleznek vissza a várárlónak. Fizetni a bolt elhagyásával is lehet; a zsebed lévő chip segítségével egyenlíted ki a számlát. A legkisebb chip a haj vastagságánál is kisebb már…