Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya IS-LM modell

Az IS – LM rendszer i IS: Y = C (YD )+ I (i) + G LM: M/P = L (Y ; i) Egyensúlyi jövedelem és kamatláb Exogén válltozók: árszínvonal (P) fiskális politika (T, TR és G) monetáris politika (M) LM i* IS Y* Y

Expanzív fiskális politika LM i B A IS’ IS Y0 Y1 Y Kiszorítás

Expanzív fiskális politika Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem, pénzkereslet nő Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást. A jövedelem csökken. = kiszorítási hatás

Expanzív monetáris politika LM LM’ i A i0 i1 B IS Y0 Y1 Y

Expanzív monetáris politika 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat. 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet.

Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika RM M csökken M/P ↓→ LM balra tolódik i↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát, tehát az i nő) mert i↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem, RF IS balra (mert +T vagy –G) Y ↓ multiplikátor hatás Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem csökkenését

Algebrai levezetés IS: LM: Átrendezve: IS-be behelyettesítve:

Algebrai levezetés Így a jövedelem egyensúlyi szintje: Ahol: a fiskális politika a monetáris politika multiplikátora és

Egyensúlytalanság az IS-LM görberendszerben II III I IV Y I árupiac túlkínálat pénzpiac túlkereslet II árupiac túlkínálat pénzpiac túlkínálat III árupiac túlkereslet pénzpiac túlkínálat IV árupiac túlkereslet pénzpiac túlkereslet MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Az IS - LM-görbék A nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya A pénzpiac alapvetően gyorsabban reagál a piaci fejleményekre. A pénz- és az árupiac együttes egyensúlya stabil pont. i0 2. 4. 3. Y0 Y

IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése 2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

AD 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik. A reál pénzmennyiség csökken túlkereslet a pénzpiacon túlkínálat a kötvénypiacon esnek a kötvényárfolyamok emelkedik a kamatláb) 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is.

Algebrailag

Az összkeresleti görbe levezetése és változásai Az aggregát keresleti görbe levezetése i P Y P1 P2 i0 IS LM2 LM0 LM1 Y0 YD(P) IS’ Y’0 P0 YD(P)’ Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik A nominális pénzmennyiség növekedésé- nek hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik i LM1 LM0 i1 LM2 i0 i2 Y Y1 Y0 Y2 p p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2

AS-AD rendszer i i1 ND N1 N0 NS N Y(K,N)

A teljes keynesiánus modell Az áru- és pénzpiac kölcsönhatásából kialakuló kibocsátás adott tőkeállomány mellett meghatározza a foglalkoztatottságot, amely az exogén nominálbérekkel együtt meghatározza az árszínvonalat. Ez és a nominális pénzmennyiség eredményez egy bizonyos reál-pénzmenynyiséget, amely a reál-pénzkereslettel találkozik. Ennek hatására alakul ki a pénzpiacon a kamatláb. Így a három piac szorosan összekapcsolódik egymással (a pénz visszahat a reáltényezőkre, a nominális és a reálszféra integrált, nem dichotóm).

A keynesiánus modellben az exogén változók: - w - NS - K Az endogén változók: - Y - Nf - P - i

A keynesiánus modell egyensúlya stabil Nem egyensúlyi árszínvonal esetén a gazdaság közelít az (AD görbe mentén) az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya felé. Az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya nem jelenti feltétlenül az összes többi piac egyensúlyát. Az egyensúly kényszerű munkanélküliség mellett alakul ki.

A teljes keynesiánus modell másképpen IS P P AS Y P0 AD 45° P Y N ND N N(Y) NS N0 P Y

Megnő az alkalmazott tőkeállomány hatékonysága: A termelési függvény jobbra tolódik, A munkakaresleti (N-P-ben ábrázolva)viszont balra, megváltozik az aggregát kínálati függvény (lefelé tolódik), az árszínvonal csökken (LM jobbra tolódik), a kereslet nő, jövedelem nő A munkanélküliség valószínűleg nő! Technológiai munkanélküliség

A technológiai hatékonyság növekedése LM LM’ IS P P AS P0 AD 45° P Y N ND’ ND N N(Y) NS N0 N1 P Y

Ha nő a nominálbér: Nő a reálbér, munkakeresleti függvény (N-P-ben ábrázolva) jobbra tolódik a vállalati szektor növeli az árakat, az árszínvonal megemelkedik, kereslet csökken, mert a kínálati görbe felfelé tolódik LM-görbe balra felfele tolódik Jövedelem csökken Foglalkoztatás csökken

A nominálbérek növekedése LM’ LM IS P P AS P0 AD 45° P Y N ND ND’ N N(Y) NS N0 N1 P Y

Példa Egy három szereplős makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 1000 egység. A kormányzati kiadások összege 540 egység, az adó 200 egység egyösszegű adóból és 12,5%-os jövedelemfüggő adóból tevődik össze, a transzferek nagysága 400 egység. A beruházási függvény: I=900-80i. A gazdaságban lévő nominális pénzmennyiség 3600 egység, a reálpénzkereslet pedig: L=1,4Y -160i. A termelési függvény Y(KN)0,5,a tőkeállomány fix: K0360.000. A gazdaságban az egyensúly P=1,8 árszínvonalon, a fix nominálbér miatt kényszerű munkanélküliség mellett alakul ki. A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében növelni kívánja a pénzkínálatot 2000 egységgel.

Az egyensúlyi jövedelem a kiinduló helyzetben IS: 0,3Y=(2600-80i); LM: i= (1,4Y-3600P):160; P=1,8-at behelyettesítve és megoldva Y-ra: Y3600

A makrokínálati görbe egyenlete Ehhez ismernem kell a bért, amihez viszont ismernem kell a foglalkoztatást. A termelési függvényből 3600=600N0,5; N=36. Felhasználva, hogy a munka határterméke egyenlő a reálbérrel: 300/6=W/1,8, W=90. Most P-t ismeretlennek tekintve ugyanebből az összefüggésből: N0,5=103P. Ezt visszahelyettesítve a termelési függvénybe: AS: YS2000P

Az új egyensúlyi jövedelem a pénzkínálat növelése után Ehhez szüksége az új aggregát keresleti görbe: P-t ismeretlennek tekintve IS és az új LM egyenletéből: AD: YD2600+2800/P. Az AD és AS egyenletéből: Yúj4000 és Púj 2.

A kamatláb változása LM egyenletébe behelyettesítve Y-t, Yúj-t és a régi és az új árszínvonalakat ill. pénzmennyiségeket: i-1,5

Ezt behelyettesítve IS-be G500 A Kormányzati kiadások mekkora növelésével lehetne ugyanezt a növekedést biztosítani? Változatlan pénzmennyiség mellett az új árszínvonal és jövedelem ismeretében az LM görbéből (mivel most az IS tolódik el) i23,75, Ezt behelyettesítve IS-be G500

Most AS tolódik el lefelé AD mentén A kormányzat beavatkozása nélkül, a régi árszínvonalon mekkora nominálbér csökkenés biztosítaná ugyanezt a nemzeti jövedelmet? Most AS tolódik el lefelé AD mentén Az új árszínvonal AD-ből: 2600+1800/P=4000 P’=1,2857 Az új jövedelem esetén a termelési függvényből N0,520/3 és ez W/P300/N0,5-ből, W/P= 45 Így W/1,2857=45, Wúj57,86, Ebből: W-35,7%