Jakab András 1/ szeptember 28.

Klasszikus érvek „Ambíciónak ambíció tegyen keresztbe” (Madison, Federalist Papers 51.) „A hatalom megront, abszolút hatalom abszolút megront.” (Lord Acton) „örök tapasztalat, hogy mindenki, aki hatalommal rendelkezik, kész visszaélni vele; addig megy el ebben, míg korlátokba ütközik…. Hogy ne lehessen visszaélni a hatalommal, arra van szükség, hogy a dolgok elrendezése folytán a hatalom állítsa meg a hatalmat” (Montesquieu) „Az olyan társadalmak, amelyekben a jogok nincsenek biztosítva, és amelyekben a hatalmi ágak nincsenek elválasztva, nem rendelkeznek alkotmánnyal.” (1789, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 16. cikk) 2/ szeptember 28.

Mai indokolások I. Elsődleges indokok: 1. Alapjogok védelme (szabadság védelme a zsarnokság ellen I.) 2. Demokrácia védelme (szabadság védelme a zsarnokság ellen II. + transzparencia, hogy le lehessen váltani az ügyetlen kormányt) 3. Gazdasági hatékonyság elősegítése (korrupció ellen, eladósodás ellen) 3/ szeptember 28.

Mai indokolások II. Másodlagos indokok: 1. Jó kifogás a saját radikálisok felé, hogy miért nem teszi meg a kormány ezt vagy azt a lépést 2. Nemzetközi kötelezettségek (Sonnevend Pál) 3. Mimikri: mert a sikeres államok így csinálják lényegében minden európai államban, kivéve a Vatikánban (1. cikk: „A pápa a Vatikáni Állam fejeként birtokolja törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom teljességét.”) eddig nem volt kifejezetten a magyar Alkotmányban, de a jogállamiságba beleértette az AB; új Alaptörvény: C) cikk (1) bek.: „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” 4/ szeptember 28.

Ellenérvek 1. Néha szélsőségesen dogmatikus/ideologikus közgazdászok vagy alkotmányjogászok kerülnek pozícióba (Jon Elster) 2. Felelőtlenség: úgy döntenek politikai kérdésekben, hogy nincs politikai felelősségük 3. Jens Arup Seip (norvég történész): „A politikában mindenki csak másokat próbál megkötni, nem saját magát.” (ez vonatkozik a független intézményekre is: a magukra vonatkozó kötöttségeket ignorálják vagy szűkítik) Megoldás: a kontrolláló intézményeket is kontrollálni kell + elsősorban vétójoguk legyen csak, ne cselekvési joguk (vagy cselekvés csak akkor, ha másokkal együtt: együttműködési kötelezettség) 5/ szeptember 28.

A függetlenség általában Fogalma (bírói függetlenség mintájára): 1. Személyi fizetés nem csökkenthető + jutalom nem adható elmozdíthatatlan (ill. eljárásilag és anyagi jogilag is csak nagyon nehezen), áthelyezhetetlen, újraválaszthatatlan (ill. lehetőleg nyugdíjig) büntető- és polgári jogi felelősségi korlátok (anyagi és eljárási) összeférhetetlenségek 2. Hatásköri (nem utasítható, folyamatban lévő ügyekben a hatásköre nem csökkenthető) 6/ szeptember 28.

Bíróságok 1. Elsődlegesen hatékonyság-elősegítés (privát megállapodások nagyobb valószínűséggel köttetnek, ha a felek úgy vélik, hogy végső soron ki lehet kényszeríteni egy független bíróságon) 2. (Alap)jogvédelem (kül. tulajdonvédelem, személyiségi jogok) is 3. A demokrácia-védelem csak másodlagos Bírói túlhatalom (Federalist Papers 78, Alexander Hamilton: „the least dangerous branch” vs. Griffith, The Politics of the Judiciary) megfékezése: szigorú eljárási megkötések + tanácsban ítélkezés, több fokú eljárás: egymást ellenőrzik + esküdtszék (a népi ülnök más fogalmi rendszerben) + különféle bírói szervezetrendszerek (Fr.) + nyilvános jogtudományi kritika (JeMa) + új anyagi jogi törvények 7/ szeptember 28.

Alkotmánybíróságok Nem új: Siéyès (jury constitutionnaire), Kossuth (alkotmányőrszék). 1. Alapjogvédelem és … 2. … demokrácia-védelem (szólásszabadság, választójog + politikai megállapodások is nagyobb valószínűséggel köttetnek, ha a felek úgy vélik, hogy végső soron ki lehet kényszeríteni egy független alkotmánybíróságon) 3. A hatékonyság elősegítése csak másodlagos („a hülyeség nem alkotmányellenes”, bár néha egyúttal az is) Megfékezés: eljárási megkötések + negatív jogok + tanácsban + különvélemények + nyilvános jogtudományi kritika (JeMa, Fundamentum) + végső soron és eljárásilag nagyon nehezen: alkotmánymódosítás (kivéve: Ewigkeitsklausel) 8/ szeptember 28.

Ügyészség Európában a legtöbb helyen a kormány alá rendelt (viszont részben helyette nyomozási bíró sokhelyütt). Akkor érdemes függetleníteni a kormánytól, ha azt feltételezzük, hogy a mindenkori kormány visszaélne az alárendeltséggel (politikai kultúra kérdése). Függetlenség célja: ügyeket ne lehessen pártpolitikai okokból elfektetni (a pártpolitikai jellegű ügyindítás független bíróság mellett értelmetlen). Tehát lehet: 1. alapjogvédelmi funkciója (alapjog-sértő köztisztviselőkkel vagy rendőrökkel szemben), 2. hatékonysági funkciója (korrupt köztisztviselőkkel vagy rendőrökkel szemben), 3. de a demokrácia védelme ezekhez képest csak másodlagos. Megfékezés: bírósági ítélet + eljárási megkötések + anyagi szabályok változtatása 9/ szeptember 28.

Államfő Minimális az önálló szerepe a hatalommegosztás parlamentáris rendszerében: 1. Alapjogokat csak közvetve véd (előzetes normakontroll), 2. A demokráciát (kormány leválthatóságát) is csak igen közvetve garantálja (választások kiírása, előzetes normakontroll), 3. A hatékonyság biztosítására (hibás törvények kiszűrése: halasztó hatályú politikai vétó) pedig nincs szakértőgárdája Megfékezésére mégis intézmények: impeachment + újraválasztás korlátozása (a rá vonatkozó szabályok változtatása csak kivételesen lehetséges, hiszen ezek általában alkotmányos rangban vannak). Valójában az a feladata, hogy más szervek aktusaihoz járuljon hozzá: őt nem kell korlátozni, ő korlátoz másokat (előtte vagy utána: más javaslatára kinevez, javasol, aktusát ellenjegyzik, stb.). 10/ szeptember 28.

Önkormányzatok 1. Elsődlegesen demokrácia előmozdítása: helyi közhatalom gyakorlóinak leválthatósága 2. A hatékonyság biztosítása (helyi döntések helyben: de ezt akár helybe kirendelt dekoncentrált szervek is elláthatnák): vagyis az alkotmányosan garantált függetlenség mellett ez nem erős érv 3. Alapjog-védelmi funkció elenyésző Megfékezés: kormányzati törvényességi felügyelet + bírósági ítéletek + törvényhozás (új anyagi jogi szabályok) + AB (+ nálunk OGY feloszlathat, de ez máshol rendszerint bírósági feladat) 11/ szeptember 28.

Nemzeti bankok 1. Elsődlegesen hatékonysági funkciója van a függetlenségüknek: rövid távú előnyök a kormányzatnak (gyors munkahelyteremtés és gazdasági növekedés), de hosszú távon súlyos gazdasági károk (torzulások az adórendszerben, hitelek ára nehezen kalkulálható, árak információtartalmára negatívan hat) 2. Másodlagos: alapjogvédelem (pénztulajdont ne lehessen elinflálni) 3. Demokrácia-védelmi funkció elenyésző, közvetett Megfékezésükre: jegybanktanács + részletes törvényi előírások (módosíthatók is) + nyilvános közgazdaság- tudományi kritika 12/ szeptember 28.

Költségvetési tanácsok 1. Elsődlegesen hatékonysági funkciója van a függetlenségüknek: ne lehessen eladósítani az országot (néha vétójoggal, néha csak véleményezéssel) 2. Demokrácia-védelem: másodlagos (legyen világos, hogy hatékony-e a kormányzás) 3. Alapjogvédelem: nem funkció Megfékezésükre: tanács + részletes törvényi előírások (módosíthatók is) + nyilvános közgazdaság- tudományi kritika 13/ szeptember 28.

Számvevőszékek 1. Elsődlegesen hatékonysági funkció (az állami pénzeszközökkel való hatékony gazdálkodás) 2. Demokrácia (kormány leválthatósága): nyilvánosság (ez számít) és az OGY számára jelentések (a kormány valódi teljesítményéről objektív/független vélemény: emiatt kellene a KSH-nak is függetlennek lennie) 3. Alapjogvédelem: nincs, vagy csak közvetett Megfékezés: mivel a nyilvánosságra hozatal a fő fegyvere, ezért a jelentéséről folytatott nyilvános (közgazdaság- tudományi) vita + jogsértések megállapítása (feljelentések, polgári perek) esetén a bírósági ítélet 14/ szeptember 28.

Ombudsmanok 1. Elsődlegesen alapjogvédelmi funkció 2. Demokrácia (kormány leválthatósága): csak másodlagos, amennyiben alapjogokkal összefüggésben (szólásszabadság, választójog) 3. Hatékonyság-elősegítés: nincs, vagy csak közvetett Megfékezés: mivel a nyilvánosságra hozatal a fő fegyvere, ezért a jelentéséről folytatott nyilvános (jogtudományi) vita (lényegében csak ez, hiszen bírói ítélethez általában nem vezet) 15/ szeptember 28.

Adatvédelmi biztosok Nem ombudsman: hatósági jogkörök, bírósági felülvizsgálat, nem az alapjogvédelem a fő funkciója. Ha az alapjogvédelem lenne az elsődleges funkciója, akkor fölösleges lenne, hiszen az ombudsman is elláthatná (különleges szakértelem sokféle alapjoghoz kell, nem csak ehhez). 1. Demokrácia (kormány leválthatósága): közérdekű adatok nyilvánossága révén a kormány valódi teljesítménye 2. Hatékonyság-elősegítés: közérdekű adatok nyilvánossága révén korrupció elleni küzdelem 3. Alapjogvédelmi funkció: másodlagos (mellékhatás) A fő profil ideális esetben tehát a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása/kikényszerítése: az adatvédelem integrálására (amelyre akár egy ombudsman is jó lenne) csupán az egyensúly megtalálása érdekében (korlátként, másodlagosan) van szükség. Megfékezés: bírósági ítélet + nyilvános jogtudományi kritika 16/ szeptember 28.

Jakab András, LLM, PhD Schumpeter Fellow Max-Planck-Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht (Heidelberg) 17/ szeptember 28.