Tervek a nemzetpolitikában 2010-ben MINISZTERELNÖKI HIVATAL Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárság

Megújított nemzetpolitika 2006-tól a nemzetpolitika két pilléren nyugszik   támogatáspolitika fejlesztéspolitika A megújított támogatáspolitika célja a nyelvi- kulturális önazonosság megőrzését segítő intézmények és programok támogatása. E körben a stabilitást erősítik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelynek révén a magyarság számára fontos oktatási-tudományos-kulturális intézmények a Kárpát-medencében előre kiszámítható, az éves költségvetési alkuktól mentesített támogatások révén tudnak működni. Ide kapcsolódik a pályázati úton támogatásokat nyújtó Szülőföld Alap. A fejlesztéspolitika (elsősorban az Európai Területi Együttműködés adta lehetőségek kiaknázása) vonatkozásában pedig egy tejesen új struktúra kialakítására volt szükség a megújított intézményrendszeren belül. A fejlesztéspolitika révén kialakuló komplex térségfejlesztés eredményeképpen a magyarlakta régiókban élők lehetőségei kibővülhetnek. Ez elősegítheti egyben a többség és a kisebbség együttműködését is. A fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják.

Új realitások – új politika A kormány 2006-tól – a közös nyelvi- kulturális-történelmi szálakra építve – olyan politikát alakított ki, amely  a regionális realitásokból kiindulva egyidejűleg veszi figyelembe a külhoni magyarság érdekeit és a jószomszédi viszony követelményét,  a térségbeli realitásokra, az új lehetőségekre koncentrál, felhasználja a fejlesztéspolitika, a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit,  ami az együttműködésre és a pártpolitika-mentességre épül, így megteremti a közösségi szempontból meghatározó ügyekben a stabilitást és erősíti a közösségek között a magyar-magyar szolidaritást. A regionális szemléletű, együttműködésre építő, megújított nemzetpolitikát az európai intézmények is visszaigazolják.

Építkező magyar közösségek Kárpátalján felépült a beregszászi Európai Magyar Ház, megújult a Kisdobronyi Általános Iskola, elindulhatott a nagyberegi református líceum építkezésének előkészítése, a Técsői Magyar Oktatási Központ és a Jánosi Mesterképző Akadémia új épületszárnyának építése, lezárult a szórványszempontból is fontos tiszaújlaki iskola második épületszárnyának megépítése, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi tájházának felújítása, a Munkácsi Szt. István Líceum, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán- Természettudományi Magyar Karának bővítése. Románia szerte csak a szimbolikusan is nagy jelentőségű programokat számba véve láthatjuk, hogy elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, új diákétkezdéje van szintén a kincses városban az unitárius kollégiumnak és a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván, az egyházmegye millenniumára megújult a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály Székesegyház, és végre felújítottuk a csángó magyarok számára fontos központként működő Pusztinai Házat. A vajdasági magyarság oktatási-kulturális intézményrendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment át: kibővült és felújításra került a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, tornaterem épült a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban, kibővült a tótfalusi iskolaközpont, megújultak a torontáli, feketicsi, torontálvásárhelyi, csókai, újvidéki, padéi magyar művelődési házak. A kis lélekszámú magyar közösségek is gyarapodhattak az elmúlt időszakban: folyik és hamarosan a végéhez érkezik a lendvai Bánffy központ felújítása, Horvátországban felújításra került hercegszöllősi református műemléktemplom és a laskói református templom, valamint a csúzai óvoda, felépült a tájház és népfőiskola Pélmonostoron.

Fókuszban a szórvány A szórvány ügye az egyik legégetőbb témája a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre tavaly határon túli szakértőkből a Szórvány Tanácsot, amelynek elnöke a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, Göncz László. A Tanács javaslatai alapján csak ebben az esztendőben több, mint 350 millió forintot fordított a Miniszterelnökség szórvány programokra. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a nagybecskereki Miasszonyunk leánykollégium, illetve a muzslyai Emmausz fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. A csángó program részeként nem csak a kulturális eseményeket és a meglévő intézmények támogatjuk, de a magyar nyelvű oktatás megerősítését is, amelynek már komoly eredményei vannak.

Tiszagyöngye Művelődési Egyesület: Művelődési ház megvásárlása (Törökkanizsa) Tótfalusi Iskolaköz-pont építése Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórvány- kollégiuma konyhájának berendezése -Apáczai kollégium bővítése -Tornaterem építésének befejezése Kosztolányi Dezső Gimnázium Bánffy központ korszerűsítése, kutatómunka Komáromi Timoteus Ház Szociális Központ felújítása Kalotavár közösségi ház építése -A Házsongárdi temető műemlék-jellegű sírjainak restaurálása -Pusztinai Ház felújítása Nagyberegi Református Líceum építése Európai Magyar Ház építése - szórvány nap- közis oktatások beindítása - kőrösmezői iskolaépítés A évi nagyobb építkezések és beruházások

Elek-Ottlaka magyar szakasz 1,5 km román szakasz 2,8 km összesen 4,3 km Varratmentes Európa

Dombegyház-Kisvarjas magyar szakasz 5,5 km román szakasz 1,0 km összesen 6,5 km Varratmentes Európa

Dénesmajor-Ant magyar szakasz 2,1 km román szakasz 2,9 km összesen 5,0 km Varratmentes Európa

Nagykereki-Nagyszántó magyar szakasz 1,2 km román szakasz 1,3 km összesen 2,5 km Varratmentes Európa

Tiborszállás-Börvely magyar szakasz 0,1 km román szakasz 5,5 km összesen 5,6 km Varratmentes Európa

Ömböly-Káruly telep magyar szakasz 1,5 km román szakasz 0,7 km összesen 2,2 km Varratmentes Európa

Prioritás a nemzetpolitika A évi költségvetésből is egyértelmű, hogy a kormánynak prioritása a nemzetpolitika stabilitása  A költségvetési támogatás összege változatlan maradt 2010-re is.  Szülőföld Alap számára szintén biztosított az előző évekhez hasonlóan a 2 Mrd Ft-os keret.  A évi elfogadott nemzetpolitikai költségvetés jelzi a Kormány elkötelezettségét a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetés továbbra is megfelelő szinten biztosítja a nyelvi- és kulturális önazonosság megőrzéséhez fűződő támogatásokat, a nemzeti intézményekre szánt összegeket, egyidejűleg lehetőséget adva a modernizációt célzó projektekre is (fejlesztéspolitika). A támogatások lehetőséget ad arra is, hogy kormányzati oldalról kiemelt figyelmet fordítsunk a szórványmagyarság kérdéskörére is.

Nemzeti jelentőségű intézmények és programok A december 15-ei Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megállapodás született a Nemzeti intézmény program közötti időszakra történő folytatására az intézmények területi és tartalmi körének kisebb bővítésével. Így évtől két újabb ország intézménye, a szlovéniai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, valamint a Bécsi Magyar Otthon programjainak támogatása bekerült a Nemzeti Intézmények körébe. A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett néhány új intézménnyel bővült a romániai intézményi kör, és új nemzeti jelentőségű projekt támogatása indul el.

Nemzeti jelentőségű intézmények és programok – kiemelt új projektek A Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése. Az elmúlt ciklusban Romániában nemzeti jelentőségű programként az Iskola Alapítvány kolozsvári tanári lakások építési programját támogatta a MeH. A sikeresen lezárult kolozsvári program helyét egy előreláthatóan 4-5 éves megvalósulási időt igénylő program veszi át. Az iskolaközpont létrehozásával befejeződhet az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése, ahol 5 óvodai csoport, 16 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos és 3 szakiskolai osztály működésére lenne lehetőség. Bár Szamosújvár vonzáskörzete nem esik messze Kolozsvártól, az iskolaközpont létesítése indokolt. A bentlakás lehetősége vonzóvá teszi a magyar nyelvű oktatást, a kolozsvári elméleti líceumok pedig nem nyújtanak szakképzést, így a szamosújvári iskolaközpontban beindítandó szakoktatás hiánypótló lenne. Ezen túlmenően van egy olyan szociálisan hátrányos csoport, amely nem tudja fedezni a kolozsvári tanulás költségeit, de jelen helyzetben nincs elehetősége Szamosújváron magyarul tanulni. (PL. Három magyar 8. osztály végzett a városban, de a tanfelügyelőség csupán egyetlen magyar nyelvű 9. osztály indulását hagyta jóvá. A gyerekek zöme román osztályba iratkozott be.)

Mezőségi Magyar Iskolaközpont A TÉKA Alapítvány a szamosújvári Mezőségi Magyar Iskolaközpont felépítéséhez évi 40 millió forint támogatást kap. Az Iskolaközpont felépítését a Szórvány Tanács prioritásként jelölte meg, a létesítmény a magyar és a román kormány közös finanszírozásában, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont mintájára valósulna meg ben a szamosújvári Helyi Tanács ingyenesen kiutalta az építési telket a város központjában, a MeH és a romániai Communitas Alapítvány pedig hozzájárult a tervdokumentáció költségeinek fedezéséhez.

Új nemzeti intézmények A Nemzeti Intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv és nemzeti identitás megőrző erejét vettük figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként. Ezzel a bővítéssel minden magyar, vagy magyarul is oktató felsőoktatási intézmény háttérintézménye nemzeti jelentőségű státust nyert. Kultúra köréből is bővült a támogatotti kör:  Erdélyben három nagy múltú, egyben irodalmi-kulturális műhelyt is jelentő folyóirat van: a Korunk, a Helikon és a Látó. Két-két millió forintos támogatással nyerték el a nemzeti jelentőségű intézményi státust.  2007-ben a NI kör kijelölésekor Erdélyben 9 magyar színház és egy opera működött. Azóta létrejött és jelentős sikereket ért el az aradi Kamaraszínház. Ezért bővítettük az aradival a nemzeti jelentőségű intézményként támogatott színházak körét, és emeltük 2 millióval a színházi támogatási keretet.

Folytatódik és egyben bővül a csángó oktatási program A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 2000-től kezdődően szervezi a csángó gyermekek iskolán kívüli magyar nyelv oktatását. Az oktatás beindulásától kezdve a magyar Kormány előbb pályázati formában, majd 2007-től kezdve a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében támogatja ezen tevékenységüket.

Csángó magyar programok A 2009/2010-es tanévre 21 moldvai településen több mint 1550 gyereket oktatnak magyar nyelvre (óvoda és 1-9. osztály). A 2005/2006-os tanévtől kezdve az MCSMSZ ösztöndíjával vált lehetővé több csángó gyerek számra, hogy középiskolai tanulmányait is magyar nyelvű iskolában végezhesse, Jelenleg 80 diák részesül ebben az ösztöndíjban Csíkszeredában, és 3 diák Székelyudvarhelyen, ami a szállás és étkezés biztosítását jelenti. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik az egyetemre, főiskolára járó csángó diákok kollégiumi elhelyezésére is. Új elemként kerül be 2010-től kezdődően a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által fenntartott és működtetett Gyermekek Háza hálózat.

Gyermekek Háza program A 21 oktatási helyszínből jelenleg 8 (Magyarfalu, Lábnik, Külsőrekecsin, Csík falu, Lujzikalagor, Frumósza, Kostelek, Diószeg) működik ilyen formában. Ezek a közösségi házak az MCSMSZ saját tulajdonában vannak és nemcsak az oktatást, hanem egy-egy közösség magyar kulturális életét is szolgálják. Helyet adnak a különféle gyűléseknek, szakmai továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Kialakításuknál fogva az itt tanítók szolgálati lakásaként is funkcionálnak. Számos esetben a község lakosai számára szervezett egészségügyi szűrések is itt zajlanak. A MeH első ízben már tavaly biztosított 2,3 millió Ft összegű támogatást a 2009/2010-es tanévre ezen házak fűtési költségeihez től kezdődően az évi 7 millió Ft-os összegből nemcsak a rezsi kifizetése válik tervezhetővé, hanem a gyerekek számára sokkal nagyobb értékkel bíró internet-kapcsolat, valamint korszerű taneszközök és oktatási segédanyagok beszerzése is lehetővé válik.

Técsői Református Líceum A Református Líceum 2000-től működik, mint önálló református líceum, egybeépülve az általános iskolával, valamint a Hollósy Simon Középiskola közvetlen szomszédságában. Fennállása óta tanulóinak száma folyamatosan növekszik ben kialakult egy új koncepció és megfogalmazódott, hogy az iskola bázisán létre kellene hozni a Felső-Tisza-vidéki Magyar Oktatási és Kulturális Központot, létrehozni olyan körülményeket, hogy a szórványban élő magyarságnak lehetősége legyen az anyanyelvén igénybe venni az oktatást az alapfokútól a felsőfokú képzésig. A MeH támogatásával 2008-ban elindultak a tervezési munkálatok, melynek célja, hogy a Líceum épületét kibővítsék egy óvodával, valamint a kollégiumi férőhelyek számát is növeljék. Az épületkomplexum kialakításánál szeretnének egy közösségi teret is biztosítani a városban, valamint a környező településeken élő magyarok számára – korosztálytól függetlenül – egyfajta técsői Magyar Ház megtervezésével.

Nagyberegi Református Líceum A fennmaradásáért küzdő intézmény a tavalyi év során hozzáfogott nagyszabású elképzeléséhez, melynek szándéka a református líceum megmentése, illetve továbbfejlesztése. Egy olyan építkezésbe fogtak, melynek során az infrastrukturális fejlesztéssel még vonzóbbá teszik intézményüket. A tervek szerint 2011-re elkészülő új épület tetőterében kialakításra kerül egy 100 fős fiú-, illetve leánykollégium. A 120 fősre tervezett étkező, valamint a hozzá kapcsolódó konyha- és raktárhelyiségek lehetőséget biztosítanak egyéb rendezvények kiszolgálására is. Az épületben helyet kap egy tornaterem is, amely biztosítja az iskolai tanulóinak fizikai erőnlétét. A tornaterem által kínált lehetőséget nyitottá kívánják tenni a település lakossága számára is. A versenyképes oktatási színvonal nélkülözhetetlen eleme a tanárok munkahelyi és lakhatási körülményeinek megfelelő színvonalú biztosítása is. A MeH eddigi támogatása révén elkészültek a tervek, megszülettek az építkezéshez szükséges engedélyek, valamint az induláshoz szükséges tereprendezési munkák is lezárultak. Időközben az építési munkálatok is megkezdődtek az Angliai Református Egyház hathatós anyagi támogatásának köszönhetően ben is támogatni kívánjuk ezen építkezés ütemezett folytatását.

Egyes erdélyi projekttervek A nagyenyedi vártemplom: Az erdélyi fejedelemség egyik szimbóluma a nagyenyedi református vártemplom. A tavaly a templom viharkárt szenvedett, a torony helyreállítása érdekében mind a román helyi hatóságok, mind a magyar kormány igyekezett mindent megtenni, ennek ellenére nagyértékű belső károk is keletkeztek es terveink között szerepel a keletkezett károk elhárításához való hozzájárulás. A vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése. Az elmúlt két évben hozzájárultunk az árvaház működéséhez, 2010-ben ahhoz a beruházáshoz nyújtunk segítséget, amely anyagi fedezetének zömét EU-s pályázaton nyerte el az egyesület. Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó erdélyi magyar szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, már közel két évtizede. Ez egyértelműen meghatározza a KLMT helyzetét az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet a tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és a támogatási rendszer szervezésével párhuzamosan. Az erdélyi épített örökség az európai kulturális örökség szerves részét képezi. A szervezet célja: érzékennyé tenni a társadalmat, felhívni a figyelmet és bebizonyítani, hogy a kulturális örökség igenis érték ben ünnepeltük a gyulafehérvári római katolikus érsekség 1000 éves és az EME 150 éves fennállásának évfordulóját ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megalakulásának 20. évfordulóját emeljük ki és támogatjuk, jelezvén az épített örökség és műemlékvédelem fontosságát.

5 éves a Szülőföld Alap Eredmények - Stabilitás, kiszámíthatóság - Legfőbb pályázati forrás - Évi 2 milliárd Ft összegű támogatás Statisztikai adatok - 8 milliárd Ft kiosztott támogatás - Több mint beérkezett pályázat támogatott program

Szülőföld Alap forrásai

A Szülőföld Alap 2009-ben Eredmények - Az Alap legeredményesebb éve - A beérkezett pályázatok száma 30%-kal, a támogatott programok száma 20%-kal nőtt Statisztikai adatok - 2,1 milliárd Ft kiosztott támogatás - Mintegy 1800 támogatott program

Beérkezett és támogatott pályázatok száma

Szülőföld Alap Mi várható 2010-ben? Források - A külhoni magyarság támogatásának kiemelt szerepe, válság idején is változatlan támogatás - Több mint 2 milliárd Ft összegű forrás - Kapcsolattartási támogatási program folytatása Regionális Egyeztető Fórum döntései december 15-én tartotta ülését - Legfőbb támogatási célok meghatározása - Regionális és kollégiumi arányok rögzítése - Kárpát-medencei szolidaritás: Szerbia és Ukrajna kiemelt támogatása

Szülőföld Alap forrásai 2010-ben (millió Ft)

Szülőföld Alap forrásainak regionális bontása 2010-ben

Szülőföld Alap kollégiumi arányai 2010-ben