3.1 A magyar nép vándorlása térkép alapján. A magyar nép vándorlásának főbb állomásai: – Magna Hungária, Levédia, Etelköz, – a környező népek kulturális hatásának néhány eleme.   Emelt szint A sztyeppei nomád életmód jellemző vonásai a forrásokban: – téli és nyári szállások, nagyállattartás, földművelés, – társadalom és hadszervezet, – harcmodor és fegyverzet. Őstörténetünk vitatott kérdéseiről: – a közismert álláspontok azonosítása (eredet, őshaza), – az érvelés tényszerű adatainak és mögöttes tartalmának felismerése, elkülönítése. 3.1 A magyar nép vándorlása térkép alapján. A vándorló magyarság jellemzői a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források) A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza ) Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3 Tk.1 (Sz)-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning

Hunor és Magor története A monda szerint Hunor és Magor apjuk Nimród halála után vadászni indultak hazájuk földjén száz lovassal. A vadászat során egy pompás szarvason akadt meg a szemük. Ez a szarvas a Csodaszarvas volt, melyet üldözőbe vettek, s egész nap hajszolták, de leteríteni nem tudták. Éjjelre elvesztették a nyomát, így a vadászok tábort ütöttek.  Ám másnap reggelre a szarvas újra felbukkant, melyet egy újabb, egész napra szóló hajsza során ismét sikertelenül próbáltak elejteni. Mindez több napon át ismétlődött, melynek során a testvérpár a szarvas nyomát követve egyre messzebb került hazájától. Egy napon, mikorra a testvérpár végleg elvesztette hazája nyomát, a szarvas sem bukkant fel többé.  A vadászok, miután letáboroztak egy közeli erdőben, ezen az éjjelen csodás zeneszót hallottak. Ezt követve jutottak el egy tisztásra, ahol erdei tündérlányok lejtették táncukat. A középen táncoló két lány az alánok fejedelmének, Dulnak a lánya volt. A lányok megriadtak a közeledőktől, ám a vadászok üldözőbe vették, majd elrabolták őket. Hunor és Magor a két hercegkisasszonyt rabolta el és vette nőül, míg társai a többi száz lányt. Miután sokasodtak, Hunor leszármazottai lettek a hunok, míg Magor leszármazottai a magyarok népe. Mikor ezen a területen már nem volt elég hely számukra, elhatározták, hogy Hunor és nemzete, a hunok menjenek keletre, Magor és nemzete, a magyarok pedig nyugatra.  A monda szerint eredetileg Isten kardját kellett volna egy világtalan embernek hétszer megforgatni, majd eldobnia, és amerre esett volna, arra mentek volna új hazát keresni a hunok. Ám egy rettentő forgószél felkapta a kardot, és vitte nyugat felé. Mindannyian nekieredtek a vén Mandzuk két fiával, Attilával és Budával, míg végül elértek a Duna és a Tisza közé. Itt megtalálták a kardot, amelyet Attila kézbevett és háromszor vágott vele a négy égtáj felé. Ettől kezdve társítják Attilát Isten kardjával. http://mek.niif.hu/02200/02249/02249.htm /Kézai Simon Gesta Hungarorum Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt - akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak - új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas. A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. Vas megyében, Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt. A Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a hold, jobb veséjén az égi csillagok. Más dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya. Hunor és Magor története Kézai Simon: GESTA HUNGARORUM-ban maradt fent Hunor Magor Képes Krónika  A monda szerint Hunor és Magor apjuk Nimród halála után vadászni indultak hazájuk földjén száz lovassal. A vadászat során egy pompás szarvason akadt meg a szemük. Ez a szarvas a Csodaszarvas volt, melyet üldözőbe vettek, s egész nap hajszolták, de leteríteni nem tudták. Éjjelre elvesztették a nyomát, így a vadászok tábort ütöttek.  Ám másnap reggelre a szarvas újra felbukkant, melyet egy újabb, egész napra szóló hajsza során ismét sikertelenül próbáltak elejteni. Mindez több napon át ismétlődött, melynek során a testvérpár a szarvas nyomát követve egyre messzebb került hazájától. Egy napon, mikorra a testvérpár végleg elvesztette hazája nyomát, a szarvas sem bukkant fel többé.  KÉZAI SIMON MESTER: MAGYAR KRÓNIKÁJA http://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm

mondavilág Arany János : Rege a csodaszarvasról Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéh-nek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egy testvér, Ménrót fia. Száll a madár, száll az ének, Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. ……. Vad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet — Üldözik a szarvas-gímet.3 ……… Puszta földön, sík fenyéren10 Zene hallik sötét éjen, …… Lyányai Belárnak, Dúlnak, Tündérséget ott tanúlnak. Haj vitézek! haj elébe! Kiki egyet az ölébe! Vigyük haza asszonyunkat: Fújja felszél a nyomunkat. …. Hunor ága hún fajt15 nemzett, Magyaré a magyar nemzet; ……. És azóta, hősök párja!17 Híretek száll szájrul szájra. Arany János tervezte, hogy pótolja a magyarok hiányzó ősi eposzát. A krónikákból indult ki, s a történetírók munkáit figyelembe véve írta meg a magyarság eredetét. A „világhódító” hun fejedelem, Attila és öccse, Buda történetét Buda halála címmel, Attila fia, Csaba legendáját pedig Csaba királyfi címmel írta meg. Ezek a műeposzok befejezetlenül is igen értékesek. A Rege a csodaszarvasról című epizód a Buda halálában található.  Wikipédia: Nimród- A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse. Mózes I. könyve 10.8-12 (Károli Gáspár fordítása szerint): „Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: »Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.« Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén. E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város.” Nimród Wikipédia: Nimród (sztenderd héber: נִמְרוֹד Nimrod, tiberi héber: נִמְרֹד Nimrōḏ; a magyar hagyományban Ménrót[1]) mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse. http://arpad.org/category/az-osok/nimrod/ Rege a csodaszarvasról http://www.youtube.com/watch?v=zgn3WGVhc7A Arany János Rege a csodaszarvasról http://www.youtube.com/watch?v=UJOsxvewdeQ Kaláka: Arany János: Rege a csodaszarvasról http://www.youtube.com/watch?v=Th_d45OoQ0A

mondavilág Nimród Arany János Wikipédia: Nimród- A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Kézai Simon középkori krónikás szerint a magyar nép őse. Mózes I. könyve 10.8-12 (Károli Gáspár fordítása szerint): „Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: »Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.« Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén. E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város.”

Dula alán fejedelem lányai Magor Hunor Meotisz Dula alán fejedelem lányai

Magyarság őstörténete A vándorlás területeinek behatárolása, a vándorlás időpontjai, a vándorlás okai és hatásai mind-mind problémát jelentenek. Több a feltevés mint a bizonyított tény török Finnugor rokonság elmélet A XIX. századig általában a török eredetet fogadták el. Hunfalvy Pál Budenez József Tk 3- 11.old. Az biztos, hogy nagyon sok származás és rokonság elmélet született. Tk3-14.old. A vándorlás területeinek behatárolása, a vándorlás időpontjai, a vándorlás okai és hatásai min-mind problémát jelentenek. A finnugor nyelv család őshazája az Ural vidékére tehető. A finnugor, majd ugor közösségből a fejlődés és éghajlati változások hatására szakadtak ki a magyarok Kr e 500 körül. Tk (Sz)-187.old

Az őstörténettel foglalkozó tudományok kapcsolata

A finnugor nyelvvel való rokonság hogyan keletkezett? nyelvészet néprajz Urali ősnép Túlnépesedés hatására László Gyula permi Szamojédok (hantik, manysik) volgai Az örök érvényűnek vélt, nyelvrokonságra épített finnugor származás és őshaza tanát Dr. László Gyula tanár úr, hazai régész-történész "kettős-honfoglalás" elmélete mozdította ki nyugalmi állapotából. Eredményeként a magyar őskutatás – László szerint – a "termékeny bizonytalanság" korát éli. A finnugorosok a magyar őshaza- és eredetkutatást befejezettnek könyvelték el, melyen változtatni már nem lehet, és nem kell. László viszont a régészeti ásatások során előkerült leletek tanúsága szerint arra az álláspontra jutott, hogy "más megoldás is elképzelhető" finn

A nyelvrokonság összetevői

Bíborbanszületett Konstantin Tk 3-15.old:A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET egyik legfontosabb forrása az a tudósítás, melyet Dzajhani jegyzet fel 920 körül. Az arab állam férfi és tudós a kereskedők beszámolói alapján írta művét , mely nagyrészt 880 körüli viszonyokat tükröz, azonban eredeti szövegben nem maradt ránk. Dzsajhani tudósításaink kivonatait Ibn Ruszta és Gardizi másolta le. Az előbbi egy 10. században élt arab földrajz tudós, a utóbbi egy 11.századi perzsa történettudós volt. Tk 3-17. Az arab és persza utazók leírásai a kettős fejedelemségről már a későbbi (etelközi ) helyzetre vonatkoznak, de az intézmény a kazároktól származik, tehát minden bizonnyal már Levédiában is jellemezte a magyar politikai életet Tk 3-15.old:Egy másik fontos írott forrásunk Bölcs Leó bizánci császár (886-912) „Taktika” című munkája, mely a korszak népeinek hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk népek közé sorolja. A harmadik forrás Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „A birodalom kormányzásáról” című politikai kézikönyve. A mű 950 körül keletkezett és azért tekinthető különleges fontosságúnak, mert rendkívül érdeklődő uralkodó értesülését az udvarában járt magyar vezérektől szerezte Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Dzsajhani ARAB Gardizi Ibn Ruszta BIZÁNCI Bölcs Leó Bíborbanszületett Konstantin MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon Etelköz Álmos

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Ma a különféle korai forrásokban a magyar nép nagyjából 12 néven szerepel: madzsar, baskír, hun, avar, onogur, szkíta, szauromata, stb. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy jóval több száz évvel a honfoglalás előtt már magyarok szerepelnek  forrásokban, de nem tudjuk, hogy ők vannak az ott megnevezett nép mögött Tk 3-15.old:A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET egyik legfontosabb forrása az a tudósítás, melyet Dzajhani jegyzet fel 920 körül. Az arab állam férfi és tudós a kereskedők beszámolói alapján írta művét , mely nagyrészt 880 körüli viszonyokat tükröz, azonban eredeti szövegben nem maradt ránk. Dzsajhani tudósításaink kivonatait Ibn Ruszta és Gardizi másolta le. Az előbbi egy 10. században élt arab földrajz tudós, a utóbbi egy 11.századi perzsa történettudós volt. Tk 3-17. Az arab és persza utazók leírásai a kettős fejedelemségről már a későbbi (etelközi ) helyzetre vonatkoznak, de az intézmény a kazároktól származik, tehát minden bizonnyal már Levédiában is jellemezte a magyar politikai életet Arab történetírók a magyarokról Dzsajhani Ibn Ruszta Gardizi http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-magyar-nep-eredete-es-vandorlasa/a-magyar-nep-vandorlasa-a-dzsajhani-hagyomany

Bíborbanszületett Konstantin A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: Tk 3-15.old:Egy másik fontos írott forrásunk Bölcs Leó bizánci császár (886-912) „Taktika” című munkája, mely a korszak népeinek hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk népek közé sorolja. A harmadik forrás Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „A birodalom kormányzásáról” című politikai kézikönyve. A mű 950 körül keletkezett és azért tekinthető különleges fontosságúnak, mert rendkívül érdeklődő uralkodó értesülését az udvarában járt magyar vezérektől szerezte. BIZÁNCI Bölcs Leó Bíborbanszületett Konstantin http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150307 Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon

Bíborbanszületett Konstantin BIZÁNCI FORRÁSOK: Tk 3-15.old:Egy másik fontos írott forrásunk Bölcs Leó bizánci császár (886-912) „Taktika” című munkája, mely a korszak népeinek hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk népek közé sorolja. A harmadik forrás Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „A birodalom kormányzásáról” című politikai kézikönyve. A mű 950 körül keletkezett és azért tekinthető különleges fontosságúnak, mert rendkívül érdeklődő uralkodó értesülését az udvarában járt magyar vezérektől szerezte. Bölcs Leó Bíborbanszületett Konstantin http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150307 Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon

Bíborbanszületett Konstantin Tk 3-15.old:A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET egyik legfontosabb forrása az a tudósítás, melyet Dzajhani jegyzet fel 920 körül. Az arab állam férfi és tudós a kereskedők beszámolói alapján írta művét , mely nagyrészt 880 körüli viszonyokat tükröz, azonban eredeti szövegben nem maradt ránk. Dzsajhani tudósításaink kivonatait Ibn Ruszta és Gardizi másolta le. Az előbbi egy 10. században élt arab földrajz tudós, a utóbbi egy 11.századi perzsa történettudós volt. Tk 3-17. Az arab és persza utazók leírásai a kettős fejedelemségről már a későbbi (etelközi ) helyzetre vonatkoznak, de az intézmény a kazároktól származik, tehát minden bizonnyal már Levédiában is jellemezte a magyar politikai életet Tk 3-15.old:Egy másik fontos írott forrásunk Bölcs Leó bizánci császár (886-912) „Taktika” című munkája, mely a korszak népeinek hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk népek közé sorolja. A harmadik forrás Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „A birodalom kormányzásáról” című politikai kézikönyve. A mű 950 körül keletkezett és azért tekinthető különleges fontosságúnak, mert rendkívül érdeklődő uralkodó értesülését az udvarában járt magyar vezérektől szerezte Tk 3-15.old:Egy másik fontos forrás csoport a magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom. Valószínűleg a 11.század közepén vagy végén írták a magyar őskrónikát mely ugyan később elveszett, de más krónikák is merítettek belőle. Az első ilyen Anonymus Gesta Hungarorum című munkája volt. A szerzőt – mint ahogy neve is mutatja „névtelen” – pontosan nem ismerjük, annyit tudunk róla, hogy III. Béla király(1172/96) udvari papja volt. A másik híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV. (kun)László király (1272-90) korában élt. Az ő Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a hun magyar rokonságról való elképzelés…. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET legfontosabb forrásai: ARAB Dzsajhani Arab történetírók a magyarokról http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-magyar-nep-eredete-es-vandorlasa/a-magyar-nep-vandorlasa-a-dzsajhani-hagyomany Ibn Ruszta Gardizi BIZÁNCI Bíborbanszületett Konstantin http://tortenelemszoba.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150307 MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon

 Ma a különféle korai forrásokban a magyar nép nagyjából 12 néven szerepel: madzsar, baskír, hun, avar, onogur, szkíta, szauromata, stb. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy jóval több száz évvel a honfoglalás előtt már magyarok szerepelnek  forrásokban, de nem tudjuk, hogy ők vannak az ott megnevezett nép mögött.

A kecskeméti városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskója Etelköz

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_allamelmelet_fobb_tendenciai_a_10_16_szazadban_rex_es_regnum/ Rácz Lajos: Anonymus tanításának fontos eleme egy hatalomátruházási aktus is, hiszen a hét vezér a törzsek vezetőjéül választotta Álmost. A hagyomány szerint ekkor az alábbiakat kötötték még ki: ezentúl is mindig Álmos ivadékaiból legyen az uralkodó; az általuk szerzett vagyonból mindenkinek juttassanak; azok a vezérek, akik részt vettek ebben a szövetségben, sem maguk, sem utódaik soha ki ne essenek az uralkodó tanácsából, illetve az országos tisztségekből. Ha bárki a szerződő felek közül, akár maga vagy ivadéka megszegné a szerződést, hűtlen lesz, tehát a vérét ontsák, mint itt folyott az ő vérük; ha pedig Álmos vagy leszármazottjai szegnék meg a vérszerződést, akkor őket örök átok sújtsa. Wikipédia: A kecskeméti városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskóján, a központi helyen látható a Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér kötötte Etelközben egymással, – A 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat. A 7 törzs vezetője a hagyomány szerint Anonymus Gesta Hungaroruma szerint: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. – oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. Tehát számtalan egyéb megegyezést, mai értelemben vett szerződést erősíthettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez az alant taglalt, honfoglalást megelőző szerződés híresült el „a vérszerződés” néven. A szerződés pontos tartalmára és lefolyására vonatkozóan azonban csak a később készült krónikák és a mondák, regék, szájhagyomány állnak rendelkezésre. A szerződés tartalma [szerkesztés] A vezéri tisztség utódlásának rendezése: „hogy mig életök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen” A szerzőképesség rendezése: „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva” A vezér tanácskozó testületében és a méltóságviselésben való részvétel joga: „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből” Hűtlenség esetén egységes fellépés: „hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek” Ellenállási záradék: „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.[2] Az idézett tartalomra vonatkozóan érdemes utalni Anonymus korának egyéb releváns, nagy horderejű társadalmi-szociális eseményeire, elsődlegesen az Aranybulla kibocsátására. Az Aranybulla számos privilégiumot biztosított az erősödő nemességnek, többek között a meghatározott jogsérelmek esetén az uralkodóval szembeni ellenszegülés jogát (ellenállási záradék). Ezért számos történész úgy vélekedik, hogy Anonymus részben a saját korára jellemző társadalmi vívmányoknak megfelelően közölte a szerződés szövegét (vagy az azok kivívásáért folytatott küzdelem megtámogatása céljából), mintegy visszamenőleges igazolásként. Anonymus történelemszemléletére vonatkozóan egy ezzel egybevágó értelmezést fejt ki Nemeskürty István történész is, miszerint: "P. mester (Anonymus) célja, hogy igazolja a 13. századi magyar nemesség jogait, igényeit és lehetőleg minden barátját, ismerősét, rokonát a honfoglalás koráig vezesse vissza. Továbbá Anonymus, bár nem győzi hangsúlyozni, hogy ő írásos dokumentumok alapján dolgozik, valójában művészi alkotást kívánt létrehozni, természetesen a kor ízlése és követelményei szerint."[3] A vérszerződéshez hasonló szerződések, fogadalmak [szerkesztés] Az ilyen típusú fogadalomtételek korabeli beszámolók szerint elterjedtnek számítottak a magyarokhoz hasonló pusztai nomád szkíta népek körében. Hérodotosz a szkítákról szóló munkájában egy hasonló szertartást ír le: „egy nagy, földből készült tálat borral megtöltenek, majd a szerződő felek, magukon tőrrel apró sebet ejtve, vérüket a borba csorgatják, ezután az elegybe handzsárt, nyílvesszőket, csatabárdot, alabárdot mártanak. Mindeközben imádságokat mondanak, végül a szerződő felek az elegyből egy-egy hajtást isznak, s így tesznek mindazok is, kik a követőik között vezérnek számítanak.”[4] :”[1] Anonymus: „Midőn ugyanis a magyarok Levediából Etelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg „hogy míg életők tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen” „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva” „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből” hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek” „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.[2

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_allamelmelet_fobb_tendenciai_a_10_16_szazadban_rex_es_regnum/ Rácz Lajos: Anonymus tanításának fontos eleme egy hatalomátruházási aktus is, hiszen a hét vezér a törzsek vezetőjéül választotta Álmost. A hagyomány szerint ekkor az alábbiakat kötötték még ki: ezentúl is mindig Álmos ivadékaiból legyen az uralkodó; az általuk szerzett vagyonból mindenkinek juttassanak; azok a vezérek, akik részt vettek ebben a szövetségben, sem maguk, sem utódaik soha ki ne essenek az uralkodó tanácsából, illetve az országos tisztségekből. Ha bárki a szerződő felek közül, akár maga vagy ivadéka megszegné a szerződést, hűtlen lesz, tehát a vérét ontsák, mint itt folyott az ő vérük; ha pedig Álmos vagy leszármazottjai szegnék meg a vérszerződést, akkor őket örök átok sújtsa. Wikipédia: A kecskeméti városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című freskóján, a központi helyen látható a Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér kötötte Etelközben egymással, – A 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat. A 7 törzs vezetője a hagyomány szerint Anonymus Gesta Hungaroruma szerint: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. – oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. Tehát számtalan egyéb megegyezést, mai értelemben vett szerződést erősíthettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez az alant taglalt, honfoglalást megelőző szerződés híresült el „a vérszerződés” néven. A szerződés pontos tartalmára és lefolyására vonatkozóan azonban csak a később készült krónikák és a mondák, regék, szájhagyomány állnak rendelkezésre. A szerződés tartalma [szerkesztés] A vezéri tisztség utódlásának rendezése: „hogy mig életök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen” A szerzőképesség rendezése: „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva” A vezér tanácskozó testületében és a méltóságviselésben való részvétel joga: „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből” Hűtlenség esetén egységes fellépés: „hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek” Ellenállási záradék: „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.[2] Az idézett tartalomra vonatkozóan érdemes utalni Anonymus korának egyéb releváns, nagy horderejű társadalmi-szociális eseményeire, elsődlegesen az Aranybulla kibocsátására. Az Aranybulla számos privilégiumot biztosított az erősödő nemességnek, többek között a meghatározott jogsérelmek esetén az uralkodóval szembeni ellenszegülés jogát (ellenállási záradék). Ezért számos történész úgy vélekedik, hogy Anonymus részben a saját korára jellemző társadalmi vívmányoknak megfelelően közölte a szerződés szövegét (vagy az azok kivívásáért folytatott küzdelem megtámogatása céljából), mintegy visszamenőleges igazolásként. Anonymus történelemszemléletére vonatkozóan egy ezzel egybevágó értelmezést fejt ki Nemeskürty István történész is, miszerint: "P. mester (Anonymus) célja, hogy igazolja a 13. századi magyar nemesség jogait, igényeit és lehetőleg minden barátját, ismerősét, rokonát a honfoglalás koráig vezesse vissza. Továbbá Anonymus, bár nem győzi hangsúlyozni, hogy ő írásos dokumentumok alapján dolgozik, valójában művészi alkotást kívánt létrehozni, természetesen a kor ízlése és követelményei szerint."[3] A vérszerződéshez hasonló szerződések, fogadalmak [szerkesztés] Az ilyen típusú fogadalomtételek korabeli beszámolók szerint elterjedtnek számítottak a magyarokhoz hasonló pusztai nomád szkíta népek körében. Hérodotosz a szkítákról szóló munkájában egy hasonló szertartást ír le: „egy nagy, földből készült tálat borral megtöltenek, majd a szerződő felek, magukon tőrrel apró sebet ejtve, vérüket a borba csorgatják, ezután az elegybe handzsárt, nyílvesszőket, csatabárdot, alabárdot mártanak. Mindeközben imádságokat mondanak, végül a szerződő felek az elegyből egy-egy hajtást isznak, s így tesznek mindazok is, kik a követőik között vezérnek számítanak.”[4] :”[1] Anonymus: „Midőn ugyanis a magyarok Levediából Etelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg „hogy míg életők tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen” „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva” „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből” hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek” „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.[2

„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és trónussal, a sátrakkal és az állatokkal. […] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak, azok a (magyarok) eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árut.” (Ibn Ruszta és Gardizi a IX. században)

Bakay Kornél: Mert innen is származtak Bakay Kornél: Mert innen is származtak? A kérdés megválaszolására hosszú évtizedekig semmiféle választ nem tudtak adni, pedig olyan gondolkodók, mint a kiváló Magyar Adorján, már felvetették, hogy e jelenség oka csak az lehet, hogy a Kárpát-medence mindig is magyar volt. Hogy világos legyek: a viselet, a harcászat, az mindig az adott kor függvénye. Főleg a harcászat, hiszen a fegyver soha nem maradhat ki a fejlődés sodrából, mindig az a legkorszerűbb. A viselet pedig végképp. Például az ázsiai hunoknak a csodálatos állatábrázoló, úgynevezett állatszimbolikás művészetét az Európába került hunok teljesen föladták. Máig sem tudjuk, hogy mi van mögötte, nem tudjuk mi az oka, hogy Atilla hunjai perzsa viseletben jártak, a cipő csatjaitól kezdve a hajtűkön át a fülkarikákig bezárólag, még fegyvereik vonatkozásában is. El nem tudjuk képzelni, hogy valójában mi váltotta ki ezt, ami azt jelenti régészetileg, hogy a szkítákból nem tudjuk levezetni a hunokat, a hunokból az avarokat, az avarokból pedig nem tudjuk levezetni a magyarokat a régészettudomány „előírásainak” betartása mellett. Most viszont, hogy a genetika ily módon bekerült a történészi, régészeti vizsgálatok módszerei közé, akár a csontokból kimutatható az őskőkor emberének DNS mintája is, a régmúlt emberei is genetikailag feltérképezhetővé váltak. Ebből az következik, hogy megszűnt a súlyos gát, már tudjuk bizonyítani a folytonosságot, mert az nem az övek, a szablyák, az íjjak jellegéből nem következik! A csontokra épülő genetika egyértelművé teszi a kérdést. Ez kőkemény reáltudomány, amelynek eredményei vitathatatlanok. Összegezve: jelenleg az tűnik a magyar őstörténet legnagyobb fordulópontjának, hogy a Kárpát-medence birtokbavétele tulajdonképpen két elemből áll. Az egyik elem a genetikai vizsgálatok alapján egy legalább 40 ezer éve itt élő alapnépesség, ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a nyelvi közeg is megközelítőleg azonos lehetett. Tehát nagyon is indokolt, hogy a magyar, mint ősnyelv szerepeljen a tudományos kutatásban, legalább ettől az időtől kezdődően. És ez azt is jelenti, hogy ez a hosszú ideje itt élő népesség, amelynek gyökerei meglehet, még régebbre nyúlnak vissza, nyelvileg is, ha nem is uralta, de birtokolta a térséget. Ehhez mindig járult egy Keletről érkező kultúr hullám, a szkíta, a hun, az avar, a kazár-türk és a magyar időkben egyaránt. Sőt, a besenyő-hunokat ideszámítva még ezt követően is. Ennek a kettőnek a szimbiózisa hozhatta létre a magyar nemzetet. Hiszen a nemzet cselekvésben és nyelvben megnyilvánuló szellemi egység. Ennél rövidebben és találóbban nem lehet meghatározni. A genetikai vizsgálatok világossá tették, hogy csak egy példát emeljek ki, hogy amikor a magyar és a finn népnek a DNS-eit összevetették, kiderült, hogy szinte nincs is két egymástól messzebb álló genetikai csoport, mint a finn és a magyar. Ezzel gyakorlatilag egy húzással kivették a méregfogat, ami nem azt jelenti, hogy mi lebecsüljük nagyra ezt a hihetetlen fejlődésen átment finn népet, hiszen ők megmutatták azt, amire mi nem vagyunk képesek az újkorban…

Régészeti leletek

Bronzöveretek

Hajfonatkorong

Csüngődísz egy női lovas sírjából

Mitikus magyar történelem Bárdy László Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója. A magyarság eredete- Bárdy László http://www.youtube.com/watch?v=rILRtRvNyEw A magyar múlt, a jövő záloga - Dr. Bakay Kornél ~ Civil Akadémia http://www.youtube.com/watch?v=g2kNWMTeMpo Csillagösvényen - A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve http://www.youtube.com/watch?v=XlKgHyvUywU

Hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában Hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán