A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása Faragó László tudományos főmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP Műhelyvita Pécs, május 20. A közszolgáltatások tervezése

A közszolgáltatások teljesítése gyakran kötelező normatívákon alapul, és a biztosítása elsősorban a finanszírozáson múlik Elsősorban közpolitikai és költségvetési kérdés Az „új kormányzás”, a stratégiai irányítás kiemelt kérdése a közszolgáltatások tervezése A közszolgáltatások tervezése

Az egyes tagállamok maguk rendelkezhetnek arról, hogy mely közszolgáltatásokat teljesíti maga az állam (monopólium), melyeket megosztva a piaci szereplőkkel (pl. vízellátás, oktatás) és melyeket kizárólag a piaci verseny közepette E három eset tervezése különböző Az unióban és az egyes tagállamokban liberali- zációs és renacianializációs trendek váltják egymást

A közszolgáltatások tervezésére nincs speciális jogszabály sem az Európai Unióban, sem itthon Az Amsterdami Szerződés (86. cikk) az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében említi a versenyszabályok alkalmazását A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól meghatározza az önkormány- zat által ellátandó közszolgáltatások körét, de azok tervezésére nincsenek a jogszabályban kötelezettség

Vízi közművek vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) szennyvízelvezetés csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés 314/2012-es Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

Közösségi közlekedés közúti kötöttpályás Közművesítés energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) hulladékkezelés

Minden szakpolitikai cél az alapszerződésből ered Art. 158–162. gazdasági és társadalmi kohézió szükségessége  elvileg minden politikának hozzá kell járulni ehhez Az uniós politika lehet: ágazati, horizontális és strukturális (regionális, kohéziós) KAP, környezetpolitika, közlekedéspolitika, K+F (RTD), telekommunikációs politika, energia- politika, versenypolitika Területi hatásuk?  integráció A közösségi politikák és a területi tervezés kapcsolata

Az unió által kivitelezendő, vagy mások által kötelezően végrehajtandó terveket az EU mind a mai napig nem készített. (transznacionális projektek hiánya!?) Az EU szintjén csak általános érvényességre számot tartó területpolitikai irányelveket határoznak meg, amelyek teljesítése decentralizáltan történik (politikai tervezés/ kerettervezés/stratégiai irányítás). A minden tagország (többség!?) által önként felvállalt köte- lezettségeket és kötöttségeket jogszabályokban rögzítik. A közös (területi) célok elérését jelentős támogatási rendszer (Strukturális Alapok, Kohéziós Alap) működtetésével segíti elő. AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI / TERÜLETI TERVEZÉSI RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSE

A támogatásokhoz való hozzájutást rendeletek és működési szabályok rögzítik A konkrét tervek több szint és szektor együttműködésének eredménye A tervezés alapvetően inkrementalista stratégiai tervezési elvek alapján folyik A programozási eljárás, integrálja a tervkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzési, visszacsatolási folyamatokat A strukturális és a kohéziós alapok működési rendje nagyon különböző mértékben érinti a tagországok (területi) tervezési gyakorlatát

Főszabály: állami támogatások ellentétesek az egységes piaccal ezért a Római Szerződés tiltja (87.1 cikk): – állami forrásból nyújtott, – gazdasági előnnyel járó, szelektív (egyes vállalkozásokat, ágazatokat vagy térségeket előnyben részesítő), – a versenyt és a kereskedelmet befolyásoló juttatások Állami támogatások tiltása és a kivételek

Kis összegű támogatás (3 év alatt 500 ezer euró) Regionális támogatások a konvergencia régiókban és azokban a térségekben, amelyekben a fejlettség nem éri el az országos átlagot Horizontális támogatások (KKV-k, képzés, kutatás, környezetvédelem, foglakoztatás) Érzékeny ágazatok (pl. mezőgazdaság, halászat) Guidelines on national aid for 2007–2013 (2006/C 54/08), Magyar: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

2014—2020

Alap az EU 2020 stratégia Tovább csökken a tagállam kompetenciája Nő a bizottság szerepe (több hatáskör, szankció, eredményesség elvárása) Újra közös tervezés az agrár- és vidékfejlesztéssel (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA Európai Tengerügyi és Halászati Alap ) Eredményekhez köthető negatív és pozitív ösztönzők A teljesítési rendszer egyszerűsítése Főbb változások 2007–2013- hoz képest

Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása; Fenntartható növekedés – az erőforrás- hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megvalósítása; Inkluzív növekedés – a magas foglalkoztatás, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakítása Európa 2020 fő céljai

Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés Smart growth – kevésbé fejlett régiók < GDP 75% (extra támogatás a költségvetési alkuban) Sustainable growth – GDP 75%< átalakuló régiók < 90% Growth for all – fejlettebb régiók > GDP 90% Európai területi együttműködések (európai össze- kapcsolódási eszköz) Új célok és célterületek 2014–2020

Több éves Finanszírozási Keretterv (MFF) 2014–2020 Új stratégia: Közösségi Stratégiai Keret (KSK) Közös Rendelkezések (CPR, általános rendelet) ESB alapok (ESI Funds, Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ERFA, ESZA, KA, EMVA és ETHA) NFT/NSRK helyett új dokumentum: Partnerségi Megállapodás Új dokumentumok, elnevezések

Lehetnek multifoud operatív programok Új „infrastrukturális” alap: 40 Mrd euró (Európai Összekapcsolódási Eszköz, összeurópai infrastruktúra-fejlesztéseket finanszíroz, nem a kohéziós országok fejlesztését szolgálja) Abszorpciós plafon (capping) 2,5% (elsősorban a balti országokat és Magyarországot érinti rosszul, nálunk a tényleges 3,524% volt) Változások 2014–2020

Fókusz az eredményességen: közös program- specifikus indikátorok, monitoring és értékelés Megvalósítási keretterv minden programra: mérhető mérföldkövek és célok Megvalósítási tartalék: 5%-os nemzeti allokáció alapokként és régiókategóriánként Előzetes kondicionalitás: előzetesen biztosítani kell a hatékony beruházások feltételeit (megfelelés) Makrogazdasági feltételeket is előírnak Szigorúbb feltételek és ellenőrzés

Tartalom: EU EU Koh. Pol. → KSK + országspecifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP Forma (fejezetek, táblák, módszerek, indiká- torok): Draft Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement and operational programme Tagállami szabadság korlátozott „Tervezés”: mintasablon kitöltése

1.A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása 3.A kkv-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyk- épességének javítása 4.Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat- megelőzés és -kezelés ügyének támogatása 6.A környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása 7.A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban Közös Stratégiai Keret tematikus célkitűzései (tematikus koncentráció 11 célra)

7.A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 8.A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9.Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén 10. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A közszolgáltatások tervezése leginkább a 2., 7., 10., 11. pontokba illeszthetők

Integrált területi beavatkozások (ITI): az integrált területi fejlesztések megvalósításának új eszköze Közösség vezérelt helyi fejlesztések (CLLD): „LEADER módszer” városi terekre való kiterjesztése Számomra sok bennük a hasonlóság Új eszközök alkalmazása alkalmas a közszolgáltatások fejlesztésére

Egy vagy több OP-hoz tartozó több prioritási tengely beavatkozásait fogja össze így alkalmas a területileg szervezett közszolgáltatások komplex fejlesztésére – Elsősorban város, városrész, városkörnyék, agglomeráció, ré- gión belüli területi egység vagy akár adminisztratív határokon átívelő funkcionális területi egységek számára. Lehetőséget nyújthat a megyei szintű közszolgáltatások fejlesztésére is – Rugalmas finanszírozás  több prioritás és több alap forrásai rendelhetők hozzá! Pályázati felhívások vezérelte városi fejlesztések helyett városfejlesztési/térségi stratégiákhoz illeszkedő támogatások Integrált Területi Beruházás (ITI)

Place-based fejlesztés az ITI-k esetében

Tematikus célkitűzések, melyek segítségével elérhetőek az Európa 2020 keretében meghatározott prioritások/célok Egyedi célok és a hozzájuk kapcsolódó mutatók, melyek nemzeti és/vagy regionális környezetbe helyezik az Európa 2020 prioritásait A területi fejlesztések integrált megközelítése (külön- böző alapokra együtt) Intézkedések a hatékony végrehajtás érdekében: előzetes feltételrendszer, partnerség, teljesítési rendszer Intézkedések az eredményes végrehajtás érdekében: adminisztrációs kapacitás, adminisztrációs terhek csökkentése (Fejlesztési és beruházási) Partnerségi Szerződés

A kohéziós alapból csak a közlekedéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos közszolgáltatások finanszírozhatók

Kutatás-fejlesztés és innováció Környezetvédelem, klímavédelem KKV fejlesztés Telekommunikáció Energetikai és közlekedési infrastruktúra Egészségügy Oktatási és szociális infrastruktúra Fenntartható városfejlesztés Közszolgáltatással kapcsolatos ERFA célok

Inter- és multidiszciplinaritás Komplexitás Jövőorientáltság Kvalitatív és a kvantitatív megközelítés összhangja Participativitás Alternativitás (alternatív célok és eszközök) A közszolgáltatás-tervezés alapelvei

A legnagyobb eredménnyel kecsegtetető tényezőkre kell koncentrálni Bizonytalan, gyenge jelek azonosítása a lehetséges jövők számát növelheti – Feltárás, kontextusba helyezés, értelmezés – Proaktív kezelés (lehetőségeket kínálók erősítése, veszélyesek kibontakozásának a leállítása) Döntő láncszem és gyenge jelek

Különböző típusú tudások (racionalitások) becsator- názása a tervezési folyamatba Az ország a régió, a település akarata érvényesüljön és ne a szűk (politikai, szakmai) elité Az érintettek és a tervezők és döntéshozók közötti véleménykülönbség mérséklése Előzetes értékítélet nélkül minden érintett érték- ítélete, véleménye, ötlete, javaslata fontos lehet Szakmai, politikai és a laikus vélemények kiolthatják egymást, illetve szinergiájuk megerősítheti a döntéseket Participativitás elve

Megértés és elfogadás (nem belehelyezkedés) Az érintettek (megkérdezettek) segítése: – információval való ellátás belső:reális önreflexió, Külső mozgástérvizsgálat: cselekvési lehetőségek tere, külső ellenállás – módszertan A feltárt szándékok, a beérkezett vélemények – összefüggés-vizsgálat – konzisztencia elemzés – elfogadás és elutasítás okainak a feltárása A nem szakértői vélemények begyűjtése, kezelése

Mélyintejúk Életút-interjúk Fókuszcsoport beszélgetések Fontos: ki és kit kérdezzen. Kerülni kell a „kikérdezést” Részvételi megfigyelés Szövegelemzés

Tervfajták és elfogadó intézmények területi szintenként Fejlesztési koncepcióFejlesztési programRendezési terv OrszágOrszággyűlés OFK, OTK, NFT (OFTK) határozat Kormány (hazai és uniós programok) határozat Országgyűlés OTrT, (kiemelt térségek TrT) törvény Régió (NUTS 2)-----Kormány ROP----- Kiemelt térségTérségi fejlesztési tanács Területfejlesztési koncepciót Térségi fejlesztési tanács Területfejlesztési program Megye (NUTS 3)Megyei önkormányzat a MJ várossal együtt fejlesztési koncepciót Megyei önkormányzat a MJ várossal együtt fejlesztési programot Megyei önkormányzat Területrendezési tervet (kiemelt térség nélkül) Kistérség (NUTS 4) Település évi LXXVIII. tv. Önkormányzat határozat Koncepció Önkormányzat Határozat IVS településszerkezeti terv Önkormányzat rendelet rendezési terv

Dokumentumok egymáshoz való viszonya Közösségi Stratégiai Keret uniós jogszabályok PM Operatív programok ?Akciótervek?

Decentralizált ágazati részdokumentum EFOP IKOP KEHOP GINOP Szolgál- tatás

Köszönöm figyelmüket! Faragó László A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP