Természetvédelmi alapozó ismeretek A természet védelmét szolgáló területek Természetvédelmi alapozó ismeretek

A természet védelmét szolgáló területek Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai által támogatott olyan konkrétan lehatárolt területek, melyeken a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendő kifizetés illeti meg a gazdálkodót.

A természet védelmét szolgáló területek Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A kifizetés nagysága arányos a választott előíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) program, 2004-ben 15 mintaterületen folytatódott. 2009-től - az időközben elvégzett felülvizsgálat alapján - további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indult újra - most már MTÉT néven a program.

A természet védelmét szolgáló területek Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A program 2009. évi meghirdetésének új eleme a belső zónarendszerek kialakítása, amelynek értelmében minden egyes Magas Természeti Értékű Terület további A, B, és C zónára tagolódik. A zónarendszer szerepe kettős, egyrészről meghatározza, hogy a gazdálkodó mely célprogramok igénylésére jogosult, másrészről azt is befolyásolja, hogy a támogatási kérelmek elbírálása során a gazdálkodó hány pontot szerezhet.

A természet védelmét szolgáló területek Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A zónarendszer segítségével a különböző célprogramok a védendő fajok által valóban használt területekre koncentrálhatóak. A zónák pontozási rendszerben való megjelenítésével biztosítható, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos területek (pl.: túzok fészkelő-, és dürgőhelyek) nagyobb biztonsággal juthassanak az agár-környezetgazdálkodási kifizetésekhez.

(forrás: www.termeszetvedelem.hu) A természet védelmét szolgáló területek Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

A természet védelmét szolgáló területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Először 1993-ban, a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) néven. Komolyabb, állami szintű támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a környezetvédelmi miniszterek szófiai találkozóján a csatlakozó országok -köztük Magyarország- aláírták. A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevő országoknak kijelölniük

A természet védelmét szolgáló területek Nemzeti Ökológiai Hálózat A PEEN természetes és féltermészetes ökoszisztémákból épül fel. A kijelölés során a következő területkategóriák jelölhetők: Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Rehabilitációs terület

(forrás: www.termeszetvedelem.hu) A természet védelmét szolgáló területek Nemzeti Ökológiai Hálózat (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

A természet védelmét szolgáló területek Natúrpark A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. Szatmár-Beregi Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark

A természet védelmét szolgáló területek Natúrpark A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § q) pontjában foglalt definíció szerint a natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósulását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Szatmár-Beregi Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark

A természet védelmét szolgáló területek Natúrpark A natúrpark név használata a Tvt. 29/A. §-a alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hozzájárulásához kötött az alábbiak szerint.   Amennyiben a natúrparki kezdeményezés megfelel a Tvt-ben foglalt definíciónak, a hozzájárulás megadását a miniszternél lehet beadványban kérelmezni. A beadványhoz csatolni kell a tervezett natúrpark szakmai dokumentációját. Szatmár-Beregi Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark

A természet védelmét szolgáló területek Natúrpark Miniszteri hozzájárulással működő natúrparkok:   Vértesi Natúrpark  Írottkő Natúrpark Sokoró-Pannontáj Natúrpark Cserhát Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark

A természet védelmét szolgáló területek Csillagoségbolt-park Csillagoségbolt park lehet az a védett, közösségi tulajdonú vagy használatú terület, melyet állami, vagy helyi köztestület kezel. A parknak kiemelkedően jó minőségű és zavarásmentes éjszakai égbolttal kell rendelkeznie. Fontos kritérium még, hogy legyen lehetőség az éjszakai látogatásra. A "nemzetközi csillagoségbolt-park" (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el - a skóciai Galloway Parkkal közösen - ezt az elismerést 2009-ben.

A természet védelmét szolgáló területek Geopark A Geopark egy olyan jól lehatárolható terület, ahol jelentős földtani örökség(ek) található(k), továbbá szükséges az is, hogy mindez elősegítse a turizmust, első sorban a geoturizmust. Ez azt jelenti, hogy a földtani értékek, karöltve a kulturális, történelmi örökséggel és a helyi különlegességekkel vonzó célpontot nyújtsanak a látogatóknak és a turisztikai fejlesztésekkel elindulhasson egy gazdasági fejlődés is.

Balaton-felvidéki tanúhegyek A természet védelmét szolgáló területek Geopark A geopark program nem újabb védett területet és korlátozásokat jelent, hanem olyan (nem feltétlenül védett) területek tartoznak ide, amelyek számos ismert és kevéssé ismert geológiai, ökológiai és kulturális értékkel rendelkeznek. Hazánkban ez idáig két geopark létesült: A Novohrad - Nógrád Geopark és a Bakony-Balaton Geopark Badacsony Balaton-felvidéki tanúhegyek

Ipolytanrnóci Ősmaradványok TT A természet védelmét szolgáló területek Geopark A Novohrad - Nógrád Geopark, az Európai Geopark Hálózat és az UNESCO Globális Geopark Hálózat egyik első nemzetközi (határon átnyúló) geoparkja. Hazánk és Szlovákia 1., míg Európa 36. geoparkja. Az Európai Geoparkok Hálózata (EGN) tagsági címének elnyerése, egyúttal az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához történő csatlakozást is jelenti. A Geopark 63 magyarországi és 28 szlovákiai települést ölel fel. Ipolytanrnóci Ősmaradványok TT Somoskő Boszorkány-kő

A természetvédelem nemzetközi területei IUCN The World Conservation Union (IUCN) – Természetvédelmi Világszövetség 1948-ban alapították, központja a svájvi Glandban van. Kormányzati és nem kormányzati szervezeteket egyesít. 81 ország tagja állami szinten, de összesen 145 országból csatlakozott hozzá valamely kormányhivatal vagy nem kormányzati szervezet, és 77 nemzetközi szervezet is együttműködik vele.

I/b Természetes állapotú terület A természetvédelem nemzetközi területei IUCN I/b Természetes állapotú terület (Ősi táj) I/a Természeti rezervátum - Nagy kiterjedésű területek - Emberi hatásoktól mentes - Önfenntartó rendszerek - Kizárólag tudományos megfigyelés folyhat benne - Más emberi hasznosítás kizárt - Nagy kiterjedésű területek - Emberi hatásoktól mentes vagy csak kis mértékben módosított - Természetvédelmi kezelés is történhet - Mérsékelt látogatás lehetséges - Előfordulhat kis létszámú helyi lakosság

A természetvédelem nemzetközi területei IUCN III. Természeti emlék II. Nemzeti Park Célja egy vagy több ökoszisztéma megóvása, a biológiai sokféleség védelme. - A kategória igen népszerű, így az IUCN kritériumokat fogalmazott meg, amelyek teljesülése esetén a területet elismeri Nemzeti Parkként. - Különleges természeti, vagy természeti-kulturalis értékek megőrzését, - élő és élettelen természeti értékek védelmét, - És a turizmus feltételeit biztosítják.

IV. Kezelt élőhely- vagy fajvédelmi terület A természetvédelem nemzetközi területei IUCN IV. Kezelt élőhely- vagy fajvédelmi terület V. Védett táj - Az ember és a természet kölcsönhatásának eredményeként jött létre - Cél: a hagyományos életformák fenntartása, a turisztika és a rekreáció feltételeinek biztosítása - Elsődleges cél az élővilág védelme - Fenntartása aktív kezeléssel történik - Pl.: Kezelt erdők, kezelt vizes élőhelyek, gyepek.

VI. Erőforrásvédelmi terület A természetvédelem nemzetközi területei IUCN VI. Erőforrásvédelmi terület Elsődleges rendeltetése a természeti erőforrások fenntartása. - A biológiai sokféleség megőrzése. - Legalább kétharmad részben természetes (vagy természetközeli) állapotúnak kell lennie.

A természetvédelem nemzetközi területei Világörökség helyszínek 1972. november 16-án született meg az ezidáig legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére: az UNESCO Világörökség Egyezménye. Az Egyezmény olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. Egy 1965-ös, washingtoni konferencián született meg a gondolat, hogy ezt az egyezményt kiterjesszék a természeti örökségre is, azaz hogy a kulturális emlékek megőrzését összekössék a természeti helyek védelmével. védelmére.

A természetvédelem nemzetközi területei Világörökség helyszínek Az indítványt az Egyesült Nemzetek 1972-es stockholmi konferenciáján terjesztették elő. A résztvevő államok egyhangúlag döntöttek a szövegjavaslatról, amelyet az UNESCO Közgyűlése „Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről” címen még ugyanebben az évben elfogadott. Az Egyezmény ratifikálása után 1978-ban vették fel az első helyszíneket a Világörökségi Listára.

A természetvédelem nemzetközi területei Világörökség helyszínek A Világörökség Egyezmény azóta – tagállamai számát tekintve – a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb szervezetévé nőtte ki magát: 1972. óta már 186 állam csatlakozott hozzá, többen, mint az UNESCO bármely más akciójához. Magyarország 1985-ben csatlakozott. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta

A természetvédelem nemzetközi területei Világörökség helyszínek A Világörökség fő kategóriái: Kulturális örökség Természeti örökség Kulturális örökségek lehetnek: műemlékek; épületegyüttesek; helyszínek; Természeti örökségek lehetnek: esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajok élőhelyei; természeti tájak

Magyarországi világörökség helyszínek A természetvédelem nemzetközi területei Világörökség helyszínek Magyarországi világörökség helyszínek Kulturális kategória: 1987: Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, (2002) az Andrássy út és történelmi környezete 1987: Hollókő ófalu és táji környezete  1996: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1999: Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta 2000: Pécsi ókeresztény sírkamrák 2001: Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj  2002: A tokaji történelmi borvidék Természeti kategória: 1995: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

Rétszilasi-halastavak A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek A ramsari egyezmény: "Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről„. 1971 február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá. Az egyezmény 1975-ben vált hatályossá. Jelenleg 157 ország tagja, valamint nemzetközi társadalmi szervezetekkel, és más egyezményekkel is együttműködik. Az egyezmény listáján 1328 terület szerepel, mintegy 112 millió ha kiterjedéssel. Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja Rétszilasi-halastavak

A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek egyúttal azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja.

A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek Valamennyi csatlakozó államnak alapkötelezettségeket kell teljesítenie. A legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, más néven a Ramsari Jegyzékre. Másik alapkötelezettsége az aláíró országoknak, hogy vizes élőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati- és regionális tervezési folyamataikba. További alapkötelezettség a vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása és fenntartása a vízimadár fajok életfeltételeinek javítása érdekében.

Kis-Balaton (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) Rétszilasi-halastavak A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Ahol a talajvíz szintje a felszín közelében van, vagy ahol a talaj időszakosan vagy állandóan vízréteggel borított. Kis-Balaton (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) Rétszilasi-halastavak

Kis-Balaton (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek Az egyezmény szerint vizes élőhelyek: Azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes, mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize állandó vagy áramló, édesvizű, félsós vagy sós, de ide tartoznak azok a tengerrészek is, amelyeknek mélysége apálykor nem haladja meg a 6 métert és a szomszédos part menti, tengerparti területek, szigetek is. Kis-Balaton (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) Felső-Tisza

A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek A vizes élőhelyek fő csoportjai: - tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); - deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); - tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); - folyó menti élőhelyek (vízfolyások mentén); - mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők). - ember által létrehozott vizes élőhelyek (hal-, kagyló vagy garnélarák-nevelő tavak, mezőgazdasági tavak, öntözött mezőgazdasági területek, sólepárlók, víztározók, bányatavak, szennyvízülepítő tavak , csatornák).

Forrás: www.termeszetvedelem.hu A természetvédelem nemzetközi területei Ramsari területek Magyarország 1979-ben írta alá az egyezményt, melyet az Országgyűlés törvényként hirdet ki (1993. évi XLII. törvény). Hazánkban eddig 28 terület került fel a nemzetközi listára. Forrás: www.termeszetvedelem.hu

A természetvédelem nemzetközi területei Fontos Madárélőhelyek (IBA) A fontos madárélőhelyek, avagy angol rövidítéssel az IBA-területek (Important Bird Areas) rendszere - olyan, a Föld madárvilága szempontjából kulcsfontosságú területek hálózata, amelyek, ha megfelelő védelmet kapnak, hosszú távon biztosíthatják a vadonélő madárfajok, rajtuk keresztül pedig az őket magába foglaló életközösség fennmaradását. A globális IBA-program célja szerte a világon a madárvilág szempontjából kulcsfontosságú területek hálózatának kijelölése, megfelelő védelme, és folyamatos monitorozása.

A természetvédelem nemzetközi területei Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai: Jelentős számban fordulnak elő rajtuk világszerte veszélyeztetett fajok . Szűk elterjedésű, bennszülött, vagy élőhely-specialista fajok élőhelyei. Különösen nagy mennyiségű madár gyülekezik vagy vonul át rajtuk.

A természetvédelem nemzetközi területei Fontos Madárélőhelyek (IBA) A világon 2006-ban 178 országban mintegy 8000 fontos madárélőhelyet jelöltek ki. A teljes IBA-hálózat az előzetes számítások szerint 15000 területet foglal majd magába, a Föld szárazföldjeinek 7%-át, 10 millió km²-t fedve le. Minden országban a BirdLife nemzeti partnerszervezete felelős a program kidolgozásáért. Magyarországon ezt a feladatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) látja el. Bükk-hg. (Bükki Nemzeti Park) Kis-Balaton (Balaton-felvidéki Nemzeti Park)

A természetvédelem nemzetközi területei Fontos Madárélőhelyek (IBA) Európában, 47 országban és autonóm területen mintegy 4558 IBA található (2005). Az unióban található fontos madárélőhelyek fele a Madárvédelmi Irányelv értelmében különleges madárvédelmi területként (Special Protection Area – SPA) kijelölésre került, így uniós szintű védettséget élvez. Magyarországon ez az arány 80%. Számos IBA-terület tartozik a nemzetközi jelentőségű vizes területek közé, a Ramsari Egyezmény hatálya alá. Egy terület IBA hálózatba történő bevonása nem jelent jogi védelmet!

Az IBA területek Magyarországon Forrás: mme-monitoring.hu A természetvédelem nemzetközi területei Fontos Madárélőhelyek (IBA) Jelenleg 54 fontos madárélőhely található hazánkban, összesen több mint 1.301.000 hektáron (az állam területének 14%-a). Nagy részük valamilyen jogi védelmet is élvez! Az IBA területek Magyarországon Forrás: mme-monitoring.hu

A természetvédelem nemzetközi területei Európa Diplomás területek - Európa természeti örökségének megóvása érdekében az Európa Tanács 1965-ben létrehozta az Európa Diplomát. - A diploma egy elismerés, amelyet védett területek nyerhetnek el. A diplomával elismerik a védett területeken található geológiai, biológiai vagy tájképi értékek európai szinten is kiemelt jelentőségét, valamint a területen végzett természetvédelmi munka minőségét. - A diploma elnyeréséhez szükséges pályázatot a pályázó ország kormánya nyújtja be az Európa Tanácsnak. - A terület kezelője éves jelentést köteles készíteni - A diplomás területeket öt évente felülvizsgálják, ha az elvárásoknak nem megfelelőek a tapasztaltak, akkor a diploma visszavonható.

Pilisi len (Linum dolomiticum) A természetvédelem nemzetközi területei Európa Diplomás területek - 2002 végéig 23 ország 61 védett természeti területe nyerte el a diplomát. - A diplomás területek nagysága, jellege rendkívül változatos. Szénások (Budai TK) Pilisi len (Linum dolomiticum)

Európa Diplomás területek Magyarországon Ipolytarnóci ősmaradványok TT A természetvédelem nemzetközi területei Európa Diplomás területek Európa Diplomás területek Magyarországon - 1995: Szénások fokozottan védett terület - 1995: Ipolytarnóci ősmaradványos TT - 2003: Tihanyi Gejzírkúpok Ipolytarnóci ősmaradványok TT