A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Szolnok, 2004 november 26.

Múlt órai tanulságok összefoglalása 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

Emlékeztető: sugaras, egyközpontú (centripetális) ill. rácsos (centrifugális) hálózatok Múlt órai tanulságok összefoglalása

A városi köztérről, közlekedésről 4 (Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális/szakrális értelemben 4 A város találkozási pont 4 Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye. Helye? 4 (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) Helyek és nem-helyek 4 A hely attribútumai: identitás, reláció és történet 4 Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. 4 [FT:] egy dimenzióval vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” 4 Feladat: otthonossá tenni a nem-helyeket, azaz hellyé (?)

Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete 1. ábra. Sopron 1610 körül és a város címere

1/b. ábra. Szolnok ábrázolása

2. ábra. Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október Sok belső célpont: a sűrű belső kapcsolatrendszer egyik feltétele

3. ábra. Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

4. ábra. Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti, Budapest, ábra. Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

7. ábra. Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

8. ábra. A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

A városi közlekedésről 4 Áramlás-centrikus közlekedéstervezés (60-as 70-es évek) 4 Akkori cél: helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi- közlekedésnek 4 Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – 4 …vagyis maga a város… 4 A város alárendelése az átmenő forgalomnak. Példa a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

A városi közlekedésről 4 Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenő gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva. 4 Visszafoglalni a felszínt, a „járdát” a közterületet; 4 Nem-helyből hellyé varázsolni a város belakott részeit 4 Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai, környezeti, egészségügyi stb. 4 Amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város: a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos előnyét.

9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

A tanulságok összefoglalása 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak fontos szerep jut a belső struktúra megőrzé-sében: a hálózatok memóriaként őrzik a kialakult belső (gazdasági, társa-dami) kapcsolatok szerkezetét és konzerválják a kapcsolati viszonyokat. 4 A városokban vissza kell fordítani azt a több évtizedes folyamatot, ami felszámolta a helyi kapcsolatokat, a gyalogos-távolságban elérhető célpontokat és mindent alárendelt a gépkocsik minél zavartalanabb áramlási lehetőségeinek. 4 Kistérségekben új struktúrák alakulnak a korábbi kizárólagosan központ-irányú kapcsolatok mellett. Ezt igazolják társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti igények; továbbá lehetővé teszik új hálózati felismerések és technológia lehetőségek.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Szolnok, 2004 november 26. A HARMADIK BLOKK VÉGE