BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:

Az előadások a következő témára: "BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:"— Előadás másolata:

1 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás

2 Az előző két óra témája: A „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2010” Mindenki elolvasta, írt róla – és a vizsgára újra elolvassa Stratégiai környezeti vizsgálat – mint a fenntarthatóság értékelésére alkalmas eljárás lehetősége Az MK céljai nehezen hámozhatók ki, több eltérő megfogalmazás szerepel a dokumentumban, és nem világosan válik el az általános társadalmi elvárások szintje az ezt szolgálni hivatott közlekedési célkitűzések szintjétől. Projekt szintű célkitűzések is keverednek a célok közé, sőt a dokumentumban megelőzik a stratégiai célok megfogalmazását. A közlekedéspolitikához kapcsolódó Intézkedési Terv nem tartalmazza a közlekedéspolitika legfontosabb programjait (autópálya, közúthálózat, vasúthálózat fejlesztése) csak a külön eldöntött programok teljesítésének a figyelemmel kísérését.

3 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Nyolcadik óra A fenntartható fejlődés szempontjai a városi (és a kistérségi) közlekedésben

4

5 Korábban: a fenntarthatóság térbeli követelményei „Helyek tere” és „áramlások tere” megkülönböztetése A helyek terét az adott térséget feltáró belső kapcsolatok léte és megfelelő struktúrája szolgálja A gondolatot a régióközi kapcsolatok szintjén elemeztük végig, rámutatva a pán-európai hálózatok problémájára, a kelet-nyugati irányok dominanciájára =>

6 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

7 A hálózat kiterjesztése kelet felé

8 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

9

10

11

12 Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki-, vagy páneurópai közúti közlekedési folyosók

13 A fenntartható fejlődés szempontjai a városi és a kistérségi közlekedésben Korábban: a fenntarthatóság térbeli követelményei „Helyek tere” és „áramlások tere” megkülönböztetése A helyek terét az adott térséget feltáró belső kapcsolatok léte és megfelelő struktúrája szolgálja A gondolatot a régióközi kapcsolatok szintjén elemeztük végig, rámutatva a pán-európai hálózatok problémájára, a kelet-nyugati irányok dominanciájára => az inter-regionális szint túlzott súlyára a hazai hálózatfejlesztésben, és az országon belül a folyosók hibás, főváros-centrikus értelmezésére

14

15 A városi köztérről, közlekedésről (Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális/szakrális vonatkozásban A város találkozási pont Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye (Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) Helyek és nem-helyek A hely attribútumai: identitás, reláció és történet Nem-hely: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. FT: egy dimenzióval vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél, „ketteske” Feladat: otthonossá tenni a nem-helyeket, azaz hellyé

16 Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete 1. ábra. Sopron 1610 körül és a város címere

17

18 2. ábra. Sopron, Kolostor utca Forrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956 illetve saját felvétel 2003 október

19 3. ábra. Párizs, Quartiere Latine Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

20 4. ábra. Székely kapu kispaddal Forrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

21 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

22 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

23 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

24 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

25 5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5) Forrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

26

27 Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros. Képzőművészeti, Budapest, 1988. 6. ábra. Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

28 7. ábra. Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

29 8. ábra. A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

30 A városi közlekedésről Áramlás-centrikus közlekedéstervezés (60-as 70-es évek) Akkori cél: helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi- közlekedésnek Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – …vagyis maga a város… A város alárendelése az átmenő forgalomnak. Példa a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

31

32

33

34

35 A városi közlekedésről Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenő gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva. Visszafoglalni a felszínt, a „járdát” a közterületet; Nem-helyből hellyé varázsolni a város belakott részeit Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai, (környezeti, egészségügyi stb.) Amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város: a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos előnyét.

36 A tanulságok összefoglalása A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. A városokban vissza kell fordítani azt a több évtizedes folyamatot, ami felszámolta a helyi kapcsolatokat, a gyalogos-távolságban elérhető célpontokat és mindent alárendelt a gépkocsik minél zavartalanabb áramlási lehetőségeinek.

37 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Nyolcadik óra SZÜNET A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata