1. Az utastéri vészfék működtetésekor ... a) megszakad a menetvezérlés folyamata és működésbe lép a sínfék berendezés. b) megszakad a menet - és fékvezérlés folyamata, és működésbe lép a sínfék, valamint a rögzítőfék berendezés. c) megszakad a menetvezérlés folyamata és működésbe lép a sínfék, valamint a rögzítőfék berendezés.

2. Melyik az a hajtómotorok áramkörében lévő túláramvédő berendezés, melynek működése az egész szerelvényre kihat? a) A maximálrelé. b) A túláramkapcsoló. c) A szarvas olvadóbiztosító

3. UV iker jármű átvételekor milyen kapcsolatokat kell ellenőrizni a két kocsi között? a) A mechanikus csatlást, a főáramkörű-, a szolenoid-, a vezérlési csatlásokat, a szakadáskapcsolók lánccal történő összeköttetését. b) A mechanikus csatlást, a főáramkörű-, a vezérlési csatlásokat, a levegős csatlakozást a szakadáskapcsolók lánccal történő összeköttetését. c) A mechanikus csatlást, a főáramkörű és a vezérlési csatlásokat, a szakadáskapcsolók lánccal történő összeköttetését.

4. Válassza ki a helyes állítást! a) A forgóvázban lévő csavarrugók törése kizárólag az utasokra nézve kellemetlen, mert a jármű támolygó mozgása erősödik. A rugótörésnek nincs egyéb veszélye. b) A forgóvázban lévő csavarrugók törése esetén az egyik vagy mindkét kerékpár forgása megszűnik. c) A forgóvázban lévő csavarrugók törése esetén a jármű tengelynyomása megváltozhat és a jármű kisiklás- veszélyes állapotba kerülhet.

5. A RET-fékkel felszerelt UV járműszerelvényen a vezető akaratától függetlenül működésbe lép a RET fék, ha ... a) az utastéri vészféket menetközben működtetik. b) vonatszakadás következik be. c) a menetfék-henger nem áll át menet helyzetbe.

6. UV hármas szerelvényen járműselejtezést végez. Mit kell ellenőriznie? a) Azt, hogy a leselejtezett jármű és a pótkocsi között található-e a szolenoid csatlás. Ha igen, a selejtezés után a pótkocsi nem fog fékeződni. b) Azt, hogy a pótkocsin utas ne maradjon, mert az ajtók nem működnek. c) Mivel a pótkocsin csak a rögzítő légfék működik, ezért a levegő nyomását kell ellenőriznie.

7. Mi a teendője, ha egymásután negyedszer is működésbe lép a túláramkapcsoló? a) A túláramkapcsolót ismételten visszakapcsolja. b) A hibás járművet a járműselejtező kapcsolóval leselejtezi. c) A hibás járművön lekapcsolja az 1. számú kisautomatát.

8. Miért kell menetről fékre történő kapcsolás előtt - a veszélyhelyzet esetét kivéve, - a menetszabályzót "0" fokozaton rövid időre megállítani? a) Azért, hogy a biztonsági relé fékre kapcsoláshoz meghúzzon. b) Azért, hogy a K21 és K22 fékontaktorok meghúzzanak. c) Azért, hogy a menetüzemben működő kontaktorok biztosan kiejtsenek, így a menetfékhenger árammentes állapotban áll át fékre.

9. A műszerasztalon lévő vörös fényű töltésellenőrző lámpa világít. Miről ad tájékoztatást? a) Az akkumulátor-töltőberendezés működőképességéről. b) Az akkumulátor-töltőberendezés működésképtelenségéről. c) Az akkumulátor teljes feltöltöttségi szintjéről.

10. Mire szolgál a rögzítő légfék? a) A jármű egyhelyben tartása a megállóhelyen az utascsere, a végállomáson a visszafogás idejére. b) A jármű hosszantartó, biztonságos egyhelyben tartása. c) A jármű üzemszerű fékezésére.

11. Válassza ki a túláramkapcsolóra vonatkozó helyes állítást! a) A túláramkapcsoló működésbe lép a vontatómotorok áramkörében kialakuló túláram hatására. Ebben az esetben a szerelvénybe tartozó valamennyi motorkocsin megszakad a vontatómotorok áramköre. b) A túláramkapcsoló működésbe lép a vontatómotorok áramkörében kialakuló túláram hatására, illetve kikapcsolható a kézi működtető karral. Bekapcsolni csak a kézi működtető karral lehet. c) A túláramkapcsoló működésbe lép a vontatómotorok áramkörében kialakuló túláram hatására. Ebben az esetben megszakad a menetvezérlés folyamata. Bekapcsolni távvezérlés útján lehet.

12. Milyen csatlakozásoknak kell lenni a két motorkocsiból és a közéjük kapcsolt pótkocsiból álló szerelvény kocsijai között? a) Nagyfeszültségű-, vezérlési-, egyik oldalról szolenoid csatlásoknak és a szakadáskapcsolókat összekötő láncnak, valamint a mechanikus kapcsolatot biztosító vonó- és ütközőkészülékeknek. b) Nagyfeszültségű-, vezérlési- csatlásoknak, az egyik oldalról szolenoid csatlásnak, a szakadáskapcsolókat összekötő láncoknak, a légtömlőknek, és a mech. kapcsolatot biztosító vonó- és ütközőkészülékek c) Nagyfeszültségű-, vezérlési csatlásoknak, a szakadáskapcsolókat összekötő láncnak, légtömlőknek, valamint a mechanikus kapcsolatot biztosító vonó- és ütközőkészülékeknek.

13. Hogyan tudja befékezni a RET-fékkel a szerelvényt? a) A vezérlőhenger soros első fokozatba kapcsolásával. b) A kézifék kar behúzásával, az irányváltó kapcsoló „előre” vagy „hátra” helyzetében. c) Az irányváltó kapcsoló „0” nulla helyzetbe állításával.

14. Milyen lengéscsillapítást alkalmaznak a motorkocsin? a) Súrlódásos lengéscsillapítást, ami a csapágyvillák és a csapágyház között jön létre. b) Külön hidraulikus lengéscsillapítót.

15. Mit kell figyelembe vennie a soros-párhuzamos átmenet kapcsolásakor? a) Azt, hogy kb.: 50%-os vonóerő különbség lép fel az átkapcsoláskor. b) Azt, hogy kb.. 25%-os vonóerő különbség lép fel az átkapcsoláskor. c) Azt, hogy kb.: 75%-os vonóerő különbség lép fel az átkapcsoláskor.

16. Hol található a járműselejtező kapcsoló? a) Az irányváltó hengeren. b) A kocsi „B” végén, a kontaktorok mellett. c) A vezetőfülkében, a kisautomaták mellett.

17. Miért kell vészfékezéskor előbb menetről fékre átkapcsolni, és csak utána működtetni a sínféket? a) Azért, hogy a biztonsági relének legyen ideje – kb.: 1 mp – meghúzni. b) Azért, hogy a sínfék működésekor létrejövő feszültségesés előtt, a menet-fék henger „fék”-re történő átállása biztos legyen. c) Azért, hogy a hirtelen fékezés miatt a kerekek ne csússzanak meg.

18. A műszerasztalon lévő „ajtójelzés” lámpa világít. Miről ad tájékoztatást? a) Arról, hogy a szerelvény összes ajtaja még nem záródott be. b) Arról, hogy a szerelvény összes ajtaja zárt helyzetben van.

19. Miről ismeri fel, hogy a szakadáskapcsoló elmozdulása miatt működik a sínfék? a) Az irányváltó kapcsoló „0” nulla állásában nem működik a sínfék, csak az irányváltó kapcsoló „előre”, vagy „hátra” állásában. b) Az irányváltó kapcsoló állásától függetlenül, mindig működik a sínfék és szól a vészcsengő, valamint világít a műszerasztalon lévő „sínfék” lámpa. c) Az irányváltó kapcsoló állásától függetlenül, mindig működik a sínfék és világít a műszerasztalon lévő „sínfék” lámpa.

20. Hogyan ellenőrzi az akkumulátor töltőberendezésének működését? a) A voltmérő legalább 20 V feszültséget mutat. b) A voltmérőn, a sínfék működtetése esetén sem csökken a feszültség 17 V alá. c) A voltmérő 28-32 V feszültséget mutat, és nem világít a töltésellenőrző lámpa.

21. Milyen esetben tudja működésbe hozni az indulásjelző berendezést a műszerasztalon lévő kapcsolóval? a) Ha az irányváltó kapcsoló „E” vagy „H” állásban és a vezérlőhenger „0” vagy „*” – előkészítő – fokozaton van. b) Ha a szerelvény a rögzítőfékkel befékezett helyzetben van, és az ajtók nyitva vannak. c) Ha az irányváltó kapcsoló „E” vagy „H” állásban és a vezérlőhenger „0” vagy „*” – előkészítő – fokozaton van, illetve az ajtók nyitva vannak.

22. Milyen módon tudja az indulásjelző berendezés működését megszüntetni úgy, hogy az ajtók nyitott helyzetben maradjanak? a) A nyitott ajtóknak megfelelő oldali „összes ajtó” kapcsolót felfelé, „nyit” állásba kapcsolja. b) Az indulásjelző kapcsolóját lefelé, „töröl” állásba kapcsolja. c) Ilyen módon nem lehet az indulásjelző berendezés működését megszüntetni.

23. Válassza ki az ajtók működésére vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A tolóajtókat az irányváltó kapcsoló „E” vagy „H” állásában, távvezérlés útján, sűrített levegő nyomásával nyitja, illetve zárja a járművezető, a műszerasztalon lévő kapcsolókkal. b) A tolóajtókat az irányváltó kapcsoló „E” vagy „H” állásában, elektromos motorok segítségével nyitja, illetve zárja a járművezető, a műszerasztalon lévő kapcsolókkal. c) A harmonika ajtókat távvezérlés útján, sűrített levegő nyomásával nyitja, illetve zárja a járművezető, a műszerasztalon lévő kapcsolókkal.

24. Melyik esetben szól a vészjelző? a) Ha a sűrített levegő nyomása 2,5 bar alá csökken. b) Ha a szakadáskapcsoló elmozdult. c) Ha az ajtó vésznyitónál lévő burkolat nincs megfelelően rögzítve, vagy kinyitották.

25. Melyik esetben szól szaggatottan a vészjelző? a) Ha az utastéri vészféket működtették. b) Ha a tűzjelző lépett működésbe. c) Ha menetre kapcsolás után nem oldott fel a rögzítőfék.

26. Melyik érzékelhető fokozaton nem szabad indokolatlanul hosszabb ideig tartani a menetszabályzót? a) Soros és a párhuzamos utolsó fokozatokon. b) Soros és a párhuzamos első fokozatokon. c) Fék első és utolsó fokozatokon.

27. Válassza ki a menet-fék henger működtetésére vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A menet-fék hengert távvezérlés útján – működtető relé és húzómágnes segítségével – a vezérlőhenger „*” – előkészítő – fokozatán állítjuk „menet” helyzetbe. b) A menet-fék hengert távvezérlés útján – működtető relé és húzómágnes segítségével – a vezérlőhenger soros első fokozatán állítjuk „menet” helyzetbe. c) A menet-fék hengert távvezérlés útján – működtető relé és húzómágnes segítségével – a vezérlőhenger „0” fokozatán állítjuk „nulla” helyzetbe.

28. Mi a menet-fék henger feladata? a) A vontatómotorok áramkörében lévő előtét-ellenállások kapcsolása a vezérlőhenger fokozatainak megfelelően. b) A rögzítőfék működtetése. c) A vontatómotorok „menet” és „fék” üzeméhez szükséges áramköri kapcsolások biztosítása.

29. Milyen helyzetben kell lennie a hátsó kocsin az irányváltó hengernek, ha az első kocsin az irányváltó kapcsolót „E” állásba állítjuk? a) Mivel a szerelvénybe tartozó kocsik a „B” végükkel vannak összecsatolva, a hátsó kocsin a „B” iránynak megfelelő helyzetben kell lennie. b) Mivel a szerelvény első kocsiján az irányváltó kapcsoló „E” állásba van, a hátsó kocsin az irányváltó hengernek az „A” iránynak megfelelő helyzetben kell lennie. c) Mivel a hátsó kocsin az irányváltó kapcsoló „0” állásban van, ezért az irányváltó hengernek is „0” helyzetben kell lennie.

30. Milyen állásban kell lennie a szerelvény hátsó kocsiján az irányváltó kapcsolónak? a) Az irányváltó kapcsolónak „H” állásban kell lennie. b) Az irányváltó kapcsolónak „0” állásban kell lennie.

31. Mire szolgál az irányváltó henger? a) A vontatómotorok forgási irányának megváltoztatására és a jármű selejtezésére. b) A vontatómotorok forgási irányának megváltoztatására és a sebesség szabályozására. c) A vontatómotorok forgási irányának megváltoztatására és motorpár selejtezésére.

32. Melyik esetben van leselejtezve az „A” motorpár? a) Ha a selejtező tárcsa jobb oldali furatához rögzítjük az irányváltó hengert. b) Ha a selejtező tárcsa bal oldali furatához rögzítjük az irányváltó hengert. c) Ha a selejtező tárcsa középső furatához rögzítjük az irányváltó hengert.

33. Mi szabja meg villamos ellenállás-fékezéskor a vontatómotorokon áthaladó legnagyobb áramerősséget? a) A hálózati feszültség értéke, a vontatómotorok teljesítménye és a járművezető vezetési technikája. b) Az alkalmazott túláramvédő berendezések érzékenysége, illetve az előre beállított megszólalási áramerősség értéke. c) A vasúti kerékpárok és a sín közötti tapadási viszonyok, valamint a járművezető vezetési technikája.

34. Válassza ki a sűrített levegős rendszerre vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A légsűrítő motoros működésű és a légtartályban tárolt sűrített levegő nyomásának változásától függően szakaszos üzemelésű. b) A nyomáscsökkentő feladata, hogy kb.: 6 bar nyomásnál a motoros légsűrítő meghajtómotorjának áramkörét kikapcsolja. c) A biztonsági szelep feladata, hogy amennyiben a főlégtartályból hirtelen megszökik a sűrített levegő, a segédlégtartályban tárolt sűrített levegő útját szabaddá tegye.

35. Mit jelez a rugóerőtárolós fékkel felszerelt jármű műszerasztalán lévő légfeszmérő? a) Az egyik mutató a főlégtartályban, a másik a RET- fékhengerben lévő légnyomás értékét mutatja. b) Az egyik mutató a fő-, a másik a segédlégtartályban lévő légnyomás értékét mutatja.

36. Hol található a rugóerőtárolós fékkel felszerelt járműveken a RET-fék „szükségoldás” kapcsolója? a) A műszerasztal bal oldalán a „sínfék” jelzőlámpa mellett. b) A középső ajtók között, a megfelelő padlólap alatt. c) A vezetőfülke jobb oldali készülékszekrényében a kisautomaták mellett.

37. Milyen módon lehet az ajtót leselejtezni? a) Az Ep-szelep mellett található légelzáró csapot el kell zárni, a légtelenítő csapot ki kell nyitni. Az ajtót kézzel be kell húzni, és a kalauz kulccsal kezelhető zárral le kell zárni. b) A jobb oldali készülékszekrényben kell a kívánt ajtóhoz tartozó kisautomatát lekapcsolni. c) Az Ep-szelep mellett található háromállású selejtező kapcsolót kell középső „selejtezett” állásba állítani.

38. Hol található a pályacsengő működtetésére szolgáló kapcsoló? a) A műszerasztal jobb oldalon található sárga színű, gombafejű nyomógomb. b) A lábtartón lévő jobb oldali lábkapcsoló nyomógomb. c) A menetszabályzó tetején található rugós nyomógomb.

39. Hol található a sínfék működtetésére szolgáló kapcsoló? a) A műszerasztal jobb oldalán lévő piros színű, gombafejű nyomógomb. b) A lábtartón lévő jobb oldali kapcsoló pedál. c) A szélvédő ablak jobb oldali felső részénél lévő fogantyú.

40. Hol található a homokszóró működtetésére szolgáló kapcsoló? a) A lábtartó bal oldalán lévő rugós lábpedál. b) A lábtartó jobb oldalán lévő rugós lábpedál.

41. Milyen távol van a vezetőfülke homlokfalától az áramszedő? a) Az áramszedő kb.: 8 méter távolságban van. b) Az áramszedő kb.. 4 méter távolságban van. c) Az áramszedő kb.: 10 méter távolságban van.

42. Mit kell ellenőriznie, ha távvezérlés útján nem működtethető az adott kocsin az irányváltó henger és a menet-fék henger, de a kontaktorok működőképesek? a) A 18. számú „menetvezérlés” olvadóbiztosítót. b) A 19. számú „fékvezérlés” olvadóbiztosítót. c) Az 1. számú „húzómágnes” kisautomatát.

43. Motorpár selejtezését végezte a végállomásra kiérkező „vonalműszak”. A továbbiakban távvezérlés útján működtethető-e az irányváltó henger? a) Igen. b) Nem, ezután mindig kézzel kell a megfelelő helyzetbe átállítani.

44. Melyek a rövidzárfék kialakulásának feltételei? a) Az egyik motorpár selejtezve, a menet-fék henger „fék” helyzetben, a jármű mozgásban legyen. b) Az irányváltó henger a haladási iránnyal ellentétesen álljon, a ment-fék henger „fék” helyzetben, a jármű mozgásban legyen. c) A jármű selejtezve, a menet-fék henger „fék” helyzetben, a jármű mozgásban legyen.

45. Járműselejtezést végzett és a leselejtezett járműről kell vezetnie a szerelvényt. Milyen berendezések nem működtethetők távvezérlés útján? a) A menet-fék henger és az irányváltó henger egyik kocsin sem működtethető távvezérléssel. b) A leselejtezett kocsin nem húz meg a főrelé, ezért erről a kocsiról nem vezethető a szerelvény. c) A leselejtezett kocsin nem működtethető távvezérlés útján a menet-fék henger, az irányváltó henger és a kontaktorok. Kivétel a soros kontaktor, a rögzítőfék működtetése miatt.

46. Milyen feltételek esetén kezelhető kézi állítással az irányváltó henger, vagy a menet-fék henger? a) A jármű rögzített, álló helyzetében, ha az áramszedőt lehúzták és lekötötték, valamint az adott kocsin kikapcsolták a túláramkapcsolót. b) A jármű rögzített, álló helyzetében, ha az áramszedőt lehúzták és lekötötték, valamint az 1. számú „húzómágnes” kisautomatát lekapcsolták.

47. A szerelvény indításánál miről ismeri fel azt, hogy valamelyik berendezés kiföldelte a főrelét? a) A szerelvény a szabályos kapcsolási műveletek ellenére úgy indul, mintha be lenne fékezve. b) Ebben az esetben mindig működik a sínfék, amit a műszerasztal bal oldalán lévő „sínfék” lámpa erős fénnyel jelez. c) A szerelvény nem indul, a rögzítőfék nem old fel, a kontaktorok „menet”-en nem működnek, de „fék”-en igen. Az irányváltó henger és a menet-fék henger is működtethető.

48. Mit kell ellenőriznie, ha a szerelvénybe tartozó kocsikon az irányváltó henger, a menet-fék henger és a kontaktorok is működtethetők, de csak az egyik kocsi dolgozik „menet”-en? a) Azt, hogy a hibás kocsi áramszedője érintkezik-e a munkavezetékkel. b) Azt, hogy a hibás kocsi túláramkapcsolója nincs-e kikapcsolt helyzetben. c) Azt, hogy a hibás kocsi nincs-e leselejtezve.

49. Mi okozza azt, hogy a szerelvény gyorsításakor a soros és párhuzamos fokozatokon egyaránt, valamint fékezéskor is erős rángatás mellett „kihagy” az egyik kocsi? a) Az áramszedő nem érintkezik tökéletesen a munkavezetékkel, lehet, hogy elakadt a kötél, vagy gyenge a rugó nyomása. b) A menet-fék henger mechanikusan megszorult a „menet” és „fék” helyzetei között. c) Az adott kocsin az egyik előtét-ellenállás, vagy az előtét- ellenállást kapcsoló kontaktor hibásodott meg.

50. Visszafogás után az irányváltó kapcsolót „E” állásba kapcsolja. Mi a teendője, ha az irányváltó hengerek csapkodnak? a) Az elhagyott vezetőfülkében „0” állásba kell állítani az irányváltó kapcsolót. b) Az elhagyott vezetőfülkében „H” állásba kell állítani az irányváltó kapcsolót. c) A motordinamó-légsűrítő közös kapcsolóját ki, majd ismét be kell kapcsolni.

A gyakorlás véget ért!

Helytelen válasz!