ÚJ EURÓPAI KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN MAGYARORSZÁGON Hatvani György helyettes államtitkár

2 A XXI. század energetikai kihívásai: az egységes belső piac megvalósítása az éghajlatváltozás elleni harc az ellátás biztonságának fenntartása A kihívásoknak való megfelelés közös megoldásokat és intézkedéseket igényel Megérett az idő egy új európai energiapolitika kidolgozására !

3 Az új energiapolitika három alappillére FENNTARTHATÓSÁG: versenyképes megújuló források fejlesztése és alkalmazása, az európai fogyasztás hatékonyságának javítása, az éghajlat változás okainak mérséklése; VERSENYKÉPESSÉG: annak biztosítása, hogy a piacnyitás a fogyasztók, és a gazdaság egészének javát szolgálja; a nemzetközi energia árak növekedése hatásainak ellentételezése, modern energiatechnológiák alkalmazása; ELLÁTÁSBIZTONSÁG: az energia-mix és a források és beszerzési utak diverzifikálása, beruházások ösztönzése, szükséghelyzetekre történő felkészülés.

4 Az EU-t érintő legfőbb kihívások A következő 20 évben 1000 Mrd EU energetikai befektetés szükséges Növekvő energia import függőség Beszűkülő forrás lehetőségek Növekvő energia igény Emelkedő energiahordozó árak Globális felmelegedés Nem alakult még ki a teljes egységes belső energiapiac

5 A Zöld Könyv kulcsfontosságú tématerületei I. Az egységes belső energiapiacok kialakítása II. Ellátásbiztonság, szolidaritás a tagállamok között III. Fenntartható, hatékony és diverzifikált energiaforrás-struktúra (energia-mix) kialakítása IV. A klímaváltozás elleni harc V. Kutatás-fejlesztés VI. Közös külső energiapolitika kialakítása, az egységes fellépés megteremtése az EU energetikai külkapcsolataiban

6 I.1. A magyar árampiac fejlődése Jogi piacnyitás (%)3570 Engedélyes kereskedők száma (db) Regisztrált feljogosított fogyasztók - száma (db) telephelye (db) Aktív piac mértéke (%)192235

7 I.2. A magyar gázpiac működése Jogi piacnyitás (%)70 Engedélyes kereskedő (db)10 14 Regisztrált feljogosított fogyasztó (db)2363 Aktív piac mértéke (%)67,5

8 I.3.Az egységes európai energia piachoz való illeszkedés hazai feladatai Az új piaci modell kialakítása, optimális célfüggvény meghatározása, a HTM-ek hosszú távú kezelése Illeszkedés az egységes európai rendszerhasználati szabályzathoz (Energiahálózatok Európai Központja) Egységes rendszerhasználati díjszerkezet (?) Piacélénkítő infrastrukturális beruházások elsőbb- ségi terve és ösztönzési rendszere Átfogó információ csere a piaci szereplők között

9 II. Az ellátásbiztonság növelése A gázellátás diverzifikálása A szükséges szabályzó kapacitások létesítése a villamos energia rendszerben Közösségi készletezési jogszabály (?) Európai Energiaellátás-biztonsági Megfigyelő Központ Közös EU szintű hálózati biztonsági és megbízhatósági előírások

10 III. Az optimális energia-mix kialakítása A jelenlegi nukleáris opció- az élettartam hosszabbítás következetes végig vitele A megújuló források racionális és a maximális gazdasági előnyöket adó kihasználása (EU:12-15%) A Bizottság nem kérdőjelezi meg a tagállamok energiapolitikai szuverenitását az energia-mix vonatkozásában, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy minden tagállamnak olyan politikát kell folytatnia, amely figyelemmel van szomszédjainak és a közösség egészeinek érdekeire is, továbbá a versenyképességi és környezetvédelmi szempontokra

11 III./1 A hazai szénhasznosítás várható jövője A hazai szénvagyon gazdaságosan kitermelhető domináns eleme -a jelenlegi kitermelési technológiákkal - a lignit (2.9 Mrdt ipari vagyon) A szénhasznosítás meghatározó ágazata hosszabb távon is a villamos energia ipar marad A felhasználás gátja lehet : a CO 2 emissziót korlátozó intézkedések Az esélyeket javíthatja: a szénhidrogén-árak folyamatos növekedése, a tiszta széntüzelési technikák fejlődése

12 IV. A klímaváltozás elleni harc Energiahatékonyság, mint prioritás: új energiahatékonysági akcióterv kidolgozása (cél: 20% megtakarítás 2020-ra); tájékoztatási kampányok folytatása; új pénzügyi eszközök bevezetése (pl. energiahatékonysági garanciaalap); közlekedési szektor előtérbe helyezése ( főleg a nagyvárosi tömegközlekedés javítása); európai fehér bizonyítvány rendszer bevezetése. Hosszú távra szóló Megújuló Energia Útiterv kidolgozása: 2010 utáni célok kitűzésének vizsgálata; új irányelv a megújulók fűtési célú felhasználására; olajimport csökkentésére irányuló hosszú távú terv(több kell, mint az 5,75%); stabil befektetési környezet biztosítása EU szinten.

13 V. Az innováció elősegítése: kutatás- fejlesztés Stratégiai energia technológiai terv kidolgozása a közös célokra fókuszálva (bio-üzemanyagok, hidrogén cellák, fotovillamos berendezések, tiszta szén technológiák, villamos hálózatok fejlesztése) Európai Technológiai Intézet felállítása

14 VI. Közös külső energiapolitika kialakítása, az egységes fellépés megteremtése az EU energetikai külkapcsolataiban Nemzetközi egyezmény kezdeményezése energiahatékonyság témakörben Energetikai kapcsolatok mélyítése a legfőbb termelő és fogyasztó országokkal Új energetikai partnerség Oroszországgal Pán-európai Energia Közösség létrehozása Közös európai mechanizmus létrehozása a külső energiaellátási krízisekre adandó egységes európai reakció érdekében Európai prioritások kijelölése a külső ellátás javítását célzó infrastrukturális beruházások terén

15 Hogyan tovább EU közös energiastratégia? „Történelmi fordulat, vagy jó szándékú ötletek katalógusa ? ” ____________________________________ Hogyan tovább magyar energiapolitika? Haladjunk tovább a kitűzött úton, de a szükséges döntéseket ne odázzuk el !

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Gazdasági és Közlekedési Minisztérium