Az EU agrárrendszere 30 óra Heti két óra
Az élelmiszertermelés területi kapcsolatai Agglomeratív tényezők túlsúlyban Regionális tényezők túlsúlyban Súlyvesztő technológia Súlynyerő technológia Piacra település Alapanyagra település
Távolság-gazdaságosság fogalma Távolság és költség arány Gazdasági nagytér elmélete
Gazdasági nagytér Autark fejlődésre képes Áganként vertikális integrációra képe Determináltak a munkamegosztási kapcsolatok Szabadkereskedelmet kényszerít ki A kívül elhelyezkedőkkel szemben protekcionista A csatlakozókkal bonyolult az összehangolás
Növekedési pólus A dinamikus iparágak települnek ide -Hadiipar -Elektronika -Távközlés -Űrhajózás -gyógyszeripar
A növekedési pólus kialakulása Először munkaigényes ágazatok települnek ki Utána a közepes munkakultúrát képviselők is távoznak Helyükön a dinamikus ágazatok és a tercier szektor települ meg
A növekedési pólus jellemzői Az átlagnál gyorsabban fejlődnek Az ország gazdasága alapvetően tőlük függ Állandó technológia és termékinnováció Gyakori az állami intervenció, támogatás
Az élelmiszeripari tevékenység területi elhelyezkedése Erőforrás típusú telepítések Kimenettel kapcsolatos telepítések Infrastruktúrális jellegű telepítések Társadalmi szervezettséggel kapcsolatos telepítések
A gazdasági nagytér változása Technológiai fejlettség Infrastruktúra Technikai fejlettség Képzettség
A gazdasági nagytér hatásai Befolyásolja az államok létrejöttét Befolyásolja az államok szétesését Befolyásolja a gazdasági, politikai integrációt Érdekövezeteket alakít ki Bővítheti az érdekövezeteket A bővítés érdekében nem csak békés eszközöket használhatnak
Európai törekvések Római birodalom Európában többnyire természetes módon Német-Római császárság a még összetartható maradék birodalom Európai kisebb integrációk(Frankok, Német fejedelemségek, Magyar törekvések Kijevi majd Orosz integráció,) Török birodalom inkább ideológiai
Osztrák-Magyar Napóleoni törekvések Birodalmi szétesések Újrafelosztás ( I. vil. háb.) Hitleri törekvések
1952. Európai szén- és acélközösség az energia és az újjáépítési szektorban nemzetek feletti szervezet létrehozása KGST Március 25. Római szerződés: EGK A közös piac létesítésének szándéka
Európai Gazdasági Közösség A négy szabadság szabad mozgása: - Személyek - Áruk - Szolgáltatások - Tőke
Intézmények Döntéshozó tanács (illetékes miniszterek) Bizottság (végrehajtó szervezet) Bíróság (a szerződés felügyelésére) Európai Parlament (demokrácia jelzője)