Gyuri Úgy várom jössz e már.... Elmegyek, elmegyek.... "Egy ember akinek a zene jelentette az élet összes örömét" Budapest 1947 február szeptember 9. Megy magától,nem kell vezényelni.
Úgy várom jössz-e már Máté Péter
Úgy várom jössz-e már, mint álmot vár az éj. Miért lehet rút a régi táj, ha másvalaki vár, mondd miért?
Úgy várom jössz-e már, hogy újra elkísérj. Nélküled szívem meg-megáll, és hűvös lesz a nyár, mondd miért?
Miért szép a vén világ, ha végre látlak én? Kínálhat életem új csodát, de nézni vagy várni Rád többet ér.
Miért jó a furcsa láz? Ne szólj, tudom, miért: mert veled a ballagás, a szó vagy a hallgatás többet ér.
Oly sok kérdés válaszra vár, és ha szólnál, mit mondanál? Jöjj hát, felelj, mondd, mondd, mondd, ha választanál, hogy más kell vagy én, ugye kedvemre döntenél?
Miért szép a vén világ, ha végre látlak én? Kínálhat életem új csodát, de nézni vagy várni Rád többet ér.
Miért jó a furcsa láz? Hisz jól tudom, miért: mert veled a ballagás, a szó vagy a hallgatás többet ér, többet ér, többet ér, többet ér.
Máté Péter Elmegyek...
Egy kis patak mindig rohant, s egyre csak énekelt. Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett.
Én is így lettem néma víztükör, Mikor tőlem elmentél. Nekem többé már a Nap sem tündököl, Csak ha újra megjönnél.
Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok, még nem tudom. Elhagyom otthonom, még a jóbarátoktól sem búcsúzom. Elmegyek, elmegyek, igen megkereslek én bármerre jársz. Nem tudom, merre vagy, mégis úgy érzem, hogy engem egyre vársz.
Vasárnap volt, vasárnap volt, amikor elhagytál. Nekem te nem, csak az a nap, vasárnap volt, meghalt már.
Hozzám így jött el a halott vasárnap, Mikor tőlem elmentél. Nekem többé már nem tündököl a Nap, Csak ha újra megjönnél.
Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok, még nem tudom. Elhagyom otthonom, még a jóbarátoktól sem búcsúzom. Elmegyek, elmegyek, igen megkereslek én bármerre jársz. Nem tudom, merre vagy, mégis úgy érzem, hogy engem egyre vársz.