A költői kibontakozás időszaka József Attila A költői kibontakozás időszaka

Szépség koldusa 1922 Nem én kiáltok 1925 (kötet) - a formai tökéletesség ismerete - az elődöktől való tanulás, a nyugatosok hatása ~ Ady: magyarságlátás, az élet habzsolása (Ősapám, Keresek valakit, Nem tudunk élni, Fiatal életek indulója, A legutolsó harcos) ~ Juhász Gy.: az alföld szeretete – a táj személyes élményként jelenik meg (Aratásban, Szeged alatt) Nem én kiáltok 1925 (kötet) - hamarosan ráeszmél, hogy ő mégsem azonos a „szépség koldusával”, és megindul a nyugtalan önkeresés útján - megszaporodnak a kassákos expresszionista jellegű és szabad képzet- társítású versek - a szabad vers a kötetlenebb formát, a merészebb asszociatív képalkotás lehetőségét jelentette - megjelennek a lázongásnak, a testvériség hirdetésének a hangjai

Nem én kiáltok 1924 - kozmikus világszemlélet - valami feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét érzi várja is meg retteg is tőle nem tudja, mit hoz ez a változás: nagyszerű lehetőségeket borzalmas veszélyeket - egyrészt: menekül a közelgő vihar elől - másrészt: feloldódni - a világban, a dolgokban, a természetben - a közösségben, a többiekben a Nyugat „Én-kultusza” - önmegszólítás + a többiekhez is szól - megjelennek későbbi motívumainak alapfogalmai: ~ gépek, madarak, lombok, csillagok ~ forrás, üveg, gyémánt – átlátszóság, tisztaság, ártatlanság

Tiszta szívvel 1925 - expresszionizmus: ~ nem a világról szerzett külső benyomásokat rögzíti, hanem a művész lelkületében meglévő tartalmakat akarja szabadon, minden kötöttség nélkül kifejezni ~ indulati tényezők előtérbe helyezése ~ nagyfokú aktivitás, nyugtalanság - az újnépiesség hatása: ~ népköltészet, népdalszerű hangvétel ~ egyszerű forma – nem mesterkélt, tisztaság ~ „szegényember-versek” – Lopók között szegényember, Szegényember balladája, Szegényember szeretője, Aki szegény, az a legszegényebb Tiszta szívvel 1925 - előzmények: a kétségbeesett lázadásnak, az anarchista ízű robbantásnak, a nyo- mor miatti panasznak hangot adó művek: Villámok szeretője, És keressük az igazságot, Hét napja - forma: páros rímű felező hetesek (3/4, 4/3) feszültségkeltőbb, mint a páros szótagszám gyakori népdalforma

- szerkezet: I. 1-3. vsz.: állapotleírás, a jelen helyzet + 4. vsz.: kis történet II. 1-6. sor: a magára maradt, mindenétől megfosztott ember „leltára” - tagadószók: halmozásuk és helyzetük mindig hangsúlyos helyzetben - főnevek: a normális emberi élet nélkülözhetetlen „kellékei” 7-12. sor: az előző helyzetre való természetes reakció - a mindenre képes elkeseredés megfogalmazása - egyetlen vagyona, értéke maradt: a fiatalsága – ezt tudja fölajánlani vagy eladni - hogyha, ha: feltételes! ~ akkor csinálja meg mindezt, ha nem kell, ha nincs rá szüksége a világnak ~ s ezért maradhat tiszta: nem az ő gonoszsága juttatta ide, hanem a világé - külvárosiasan hetyke, villonosan vagány - de a dac mellett ott van a kétségbeesés is 4. vsz.: külön kis ballada – a bűnös társadalom megbünteti a lázadót: a tisztát, az ártatlant – aki a halála után is bosszút áll Fordulópont a költészetében ez a vers, eddigi pályájának összefoglalása, csúcsa L Á Z A D Á S T I S Z T A S Á G

Medáliák 1927-28 - medalion: arcképet, emléktárgyat rejtő kis (arany)tokocska - a költő emlékeit sűrített képekben foglalja miniatűr költeményekbe – versmedáliákba - motívumai jórészt gyermekkori élményekből valók - a tárgyi világ elemei a versben másodlagos jelentéseket vesznek föl, mintegy elvarázsolva jelennek meg - a mondatok szerkesztése, összekapcsolása, a költői képek alkotása nem a minden- napi logika szabályait követi ~ gyakran távoli asszociációkat tartalmaznak ~ szürrealista hatás - a ciklus egyes darabjai önmagukban is kerek egészet alkotnak – de összefűzve többletjelentést is nyernek - központi motívum: az én és a világ viszonya: meddig engedi a világ az én kiterjedését - az egész költemény általában az életérzés bizonytalanságát fejezi ki - a költő 23 évének belső fejlődésrajzát is tartalmazhatja (23 strófa, 23 király~kölyök)