MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN

Tartalomjegyzék A minőség és a minőségügy értelmezése 7-54 minőségügyi bevezető 7-25 megfelelőség 26-30 minőség 31-54 A minőségügyi szabályozási rendszer 55-96 minőségügy 56-61 szabványosítás 62-72 nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer 73-96

Tartalomjegyzék (folytatás/1) Élelmiszerbiztonság 95-123 GMP, GAP 100-103 HACCP 104-119 Termék nyomon-követhetősége 120-123 EUREPGAP 154-160 ISO 22000 161-170 Ember-ember kapcsolatú szolgáltatás 124-153 szolgáltatások 128-138 az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői 139-145 az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje 146-153

Tartalomjegyzék (folytatás/2) ISO 9001 szabvány 171-189 ISO 9001 171-175 audit 176-189 TQM 190-243 TQM értelmezése 191-209 TQM jellemzése 210-219 folytonos tökéletesítés 220-232 a kiválóság mérése 233-243 Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer? 244-253

Tartalomjegyzék (folytatás/3) Környezet irányítási rendszer (KIR) 254-302 ISO 14000 szabványsorozat 258-267 Példa: a vizek védelme 268-279 Szennyezések nyomon-követése 280-292 EMAS 293-302

Bevezetés A minőségügy jelentősége a növényvédelemben Az élelmiszertermelés során a növénytermelési technológiákba szorosan beépül a termesztett növények védelme a különböző kórokozóktól, kártevőktől. Az alkalmazható technológiák közötti választás felelőssége a szakemberé, amelyet legjobb tudása szerint kell elvégeznie. A minőség fogalma szorosan kötődik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységéhez, úgy a munkafolyamatok szervezésénél, végrehajtásánál, mind a vevők és más érdekeltek igényeinek kielégítésénél. A növényvédő szakemberek számára fontos, hogy munkájuk során ügyeljenek a természeti környezet védelmére is.

A MINŐSÉG ÉS A MINŐSÉGÜGY

Minőségügy - történeti áttekintés

„Kell hogy egy rendszernek célja legyen, valamilyen értéket kell létrehoznia, más szóval eredményeket. A rendszer vezetése számára szükséges, hogy tudással rendelkezzenek a rendszerben dolgozó emberekről és a rendszeralkotók közötti kapcsolatokról. „ W. Edwards Deming

A minőségügy kialakulása Az emberrel egyidős Áldozat az isteneknek? Asszir birodalom – termékfelelősség Ókor – mérések, jelölések Biblia – hamis mérés Céhek – mestermunka, felszabadítás Tanúsítványok

A minőségügy kialakulása (folytatás) Tömegtermelés „minőség-ellenőrzés” különválása „statisztikai folyamatszabályozás” Újkori termékfelelősség, fogyasztóvédelem USA-FDA Minőségmenedzsment-rendszer szabványok Minőségi díjak

Néhány Minőség Guru minőségképe A célnak vagy használatnak való megfelelés, alkalmasság. (JURAN) A minőség nem más, mint egy erre alkalmas piacon a termék vagy szolgáltatás egyenletességének és megbízhatóságainak kis költséggel elérhető és előre megjósolható mértéke. (DEMING) A minőség a követelményeknek való megfelelés, és nem pedig megfelelés a jó színvonalnak. (P. B. CROSBY) A termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak összessége a marketing, az irányítás, gyártás, műszaki tervezés, fenntartás révén, amelyek a használat során kielégítik a vevő elvárásait. (FEIGENBAUM) Egy termék minősége annál jobb, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége. (TAGUCHI)

ismert minőség- értelmezések szintézisére: A japán Shoji Shiba (1989) minőségmodellje értelmezésében igyekszik a korábbi, jól ismert minőség- értelmezések szintézisére: Shoji Shiba japán professzor tevékenységének hatására új megvilágításba került a minőségi szemlélet. A tudós szerint a minőségnek négy fokozata van: A szabványnak való megfelelés, A használatra való alkalmasság, A vevő ismert igényeinek való megfelelés, A várható (látens) igényeknek való megfelelés.

A minőség szerepe a vállalatirányításban A minőségügy folyamatszemléletével összefüggésben egy vállalkozás úgy jellemezhető, mint egy tevékenységekbe és folyamatokba szervezett erőforrásokból álló egység/ entitás, mely termékek és folyamatok kombinációjából álló technológiát alkalmaz, hogy a vevő számára értékes javakat és szolgáltatásokat állítson elő. A vevő annyi értéket tulajdonít a terméknek és a szolgáltatásoknak, amennyire követelményei, igényei és kívánságai elfogadható költségszinten teljesülnek vagy túlteljesülnek.

A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás) A minőségügy térhódításának megfelelően a minőségrendszerek törekvése is változott: az előírásoknak való megfeleléstől indult, majd az lett a célja, hogy növelje a vevői elégedettséget (ISO 9001:2000), átfogó vállalati teljesítmény és képességek fejlesztése (ISO 9004:2000) útján. Ezzel egyidejűleg a minőségügyi mérnökök szerepe is fejlődött: az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől „magának a folyamatnak és a gyártott javak minőségének maximálásáig” David Lyth: Quality Engineering

A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás) A versenyképes működés iránti igény arra késztette a minőségszakembereket, hogy először minőségszabályozó-rendszereket, majd fokozatosan minőségirányítási rendszereket (QMS) fejlesszenek ki és valósítsanak meg, beépítve a folyamatszabályozást, a belső auditfolyamatokat és a fenntartható, folyamatos fejlődés kezdeményeit. A minőségügyi rendszerek célja napjainkban átértékelődött, és mivel a minőséget szervezeti szinten értelmezik, ezért a vállalatvezetésnek elkötelezettséget kell vállalnia a minőség minden folyamatban és szinten történő megvalósulásáért.

A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás) A XX. század minőségüggyel foglalkozó nemzetközi szakemberei, „gurui” szinte kivétel nélkül vezetési kultúraként, a vállalati stratégia alappilléreként is értelmezték a minőségtudományt, és annak sokszínű eszközrendszerét. A vállalat vezetése célként jelöli meg a vevői igények kielégítését, amelyre utal E. Deming is híres 14 pontjában, amely egyszerűsítve közli azon tényezőket, amelyek a vállalat minőségorientált vezetését biztosítják:

Deming 14 pontja: 1. Legyen tartós cél és állandó feladat a termékek és szolgáltatások folyamatos javítása! 2. A termék, a szolgáltatás legyen elsőre jó! 3. A minőség nem az ellenőrzéstől, hanem a rendszer helyes megtervezésétől és működtetésétől várható. 4. Az üzleti kapcsolatok kiépítésénél nem elég az árból kiindulni. 5. Állandóan fejlesszük, javítsuk az egész rendszert! 6. Állandóan tanuljunk! 7. Vezetők, nem pedig menedzserek kellenek!

Deming 14 pontja (folytatás): 8. Szűnjön meg az állandó félelem! 9. Döntsük le a funkcionális korlátokat! 10. Ne jelszavakkal, állandó figyelmeztetéssel ösztönözzünk! 11. A számokkal való ellenőrzés veszélyes! 12. Állítsuk vissza a jó munka becsületét! 13. Bátorítsuk a tanulást, becsüljük meg a tudást! 14. Ne csak beszéljünk, cselekedjünk is!

A 14 pontot megalapozó általános vezetési filozófia: 1. Vevőorientáltság 2. Folyamatos javítás 3. A minőség a vállalati rendszer egészétől függ. A vezetőség fontos feladata a minőség iránti elkötelezettség kinyilvánításán kívül a dolgozók motiválása és a felkészültségének fejlesztése. A vezetőség további feladata, hogy sikerre vigye a szervezetet. A siker külső és belső formában jelentkezhet: előbbi piaci eredményként és társadalmi elismerésként, utóbbi a szervezeti és egyéni célok összehangolásaként.

A vevők és vásárlók kapcsolata az előlállítóval és szolgáltatóval. A vevői- fokusz, a vevői megelégedettség szerepet játszik a vállalat stratégiájának kialakításában. Cassidy szerint a szállító és a vevő megelégedettsége öt lépcsőn keresztül érhető el: - Meg kell határozni a vevő igényeit. - Ezeket az igényeket megfelelő tervekre és specifikációkra kell lefordítani. - Megfelelő fejlesztés- vizsgálatokkal biztosítani kell, hogy azon termékek, amelyek megfelelnek a specifikációknak a vevő igényeivel is találkozzanak. - Biztosítani kell, hogy a gyártásért felelősek, egyértelmű és mindenre kiterjedő utasításokat kapjanak.

A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben A fogyasztói kultúra a XXI. században új kihívások elé állítja a szolgáltatókat és a termék-előállítókat. A vevők és a fogyasztók igényei egyre jobban specializálódnak. A fogyasztási folyamat résztvevői tudatosan választanak vagy elvetnek egy terméket/ szolgáltatást annak érték-tartalma alapján. Korunkban a termékhez hozzáadott, többletérték a keresett, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzőek. A felgyorsult változás a fogyasztói habitusokban megköveteli a termelő- és szolgáltató szervezetek fokozott figyelmét és gyors reakcióját.

A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben (folytatás) A fogyasztói minőségkép fejlődése egyrészt segít a hatékonykommunikációban, és információszerzésben az igényfelmérés, tulajdonságtervezés során, másrészt a termékeket/ szolgáltatásokat jellemző alapfunkciók, látens igények kifejeződése veszít hangsúlyosságából és meg is változhat. A fogyasztó számára a jó minőség azt jelenti, hogy az objektum a saját, személyes igényeket kielégíti és ezen felül a termék/ szolgáltatás tulajdonsága valamilyen egyéb értéket is hordoz, így nagyfokú elégedettséghez is vezet a fogyasztási folyamat.

RÉSZLETES MINŐSÉGÜGY

Alapfogalmak Megfelelőség Minőség Élelmiszer biztonság

A MEGFELELŐSÉG

A megfelelőség A minőségügyben a minőség mellett értelmezzük az objektumok (termékek, folyamatok, személyek, rendszerek stb.) – adott követelményrendszerre vonatkozó – megfelelőségét (conformity). Nem azt mondjuk, hogy egy objektum megfelelő, hanem azt mondjuk, hogy egy objektum egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő.

A megfelelőség-megállapítás folyamata objektum Vizsgálati szempontok Megfelelőség-tulajdonságok kiválasztása megfelelőség-tulajdonságok Vizsgálati módszer Megfelelőség-vizsgálat meghatározott tulajdonságértékek Megfelelőség követelmény- rendszer Megfelelőség-megállapítás az objektum adott követelményrendszerre vonatkozó megfelelősége

A megfelelőség-megállapítás főbb típusai Vizsgálat testing Átvizsgálás audit, inspection Vizsgáztatás examination Megfelelőség-megállapítás conformity assessment az objektum megfelelősége termék (anyag) folyamat, szolgáltatás, minőségügyi rendszer személy

A MINŐSÉG

A minőség általános filozófiai értelmezése A minőség általános (naturális) filozófiai értelmezése szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban „mineműsége” a dolog azon tulajdonságainak az összessége, amelyek azzá teszik az adott dolgot, ami. jellemző funkcionális és leíró tulajdonságok Objektum

A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése Vizsgálati szempont Lényeges tulajdonság (1) Tulajdonság érték (1) Mérés O B J E K T U M . Minőség értékrend Vizsgálati szempont Lényeges tulajdonság (n) Tulajdonság érték (n) Mérés

A minőség korszerű értelmezése A korszerű minőségügy értelmezése szerint a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége a termelési és a fogyasztási folyamatokban érdekeltek, azaz elsősorban a fogyasztók, a termelők és a társadalom értékítélete arra vonatkozóan, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minőség tehát átadott érték.

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése ISO 9001:2000 Élelmiszerbiztonság Irányítása BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000 Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás HACCP, Folyamatszabályozás

A termelési folyamat minőségszabályozása

Adott termék fogyasztói minőségének és megfelelőségének összehasonlítása Jellemző Minőség Megfelelőség Fogalma elsődlegesen szubjektív Objektív Dimenziója Érték Naturális Tulajdonságtípusa Funkcionális Leíró Mérhetősége Nehezen Könnyen jelentősége alapvető másodlagos

A piaci igénykielégítési folyamat

Mi a minőségügy? A minőségügy a termelési és a fogyasztási folyamatok minőségének a nemzeti szintű és a vállalati szintű szabályozásával foglalkozik.

A minőség szabályozása Nemzeti szinten: jogszabályok, ajánlások, serkentés termékfelelősség, fogyasztóvédelem, CE jel, …. Vállalati szinten: minőségmenedzsment-rendszer ISO 9004, GMP, Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszer, ….

A minőségügy nemzeti jelentősége A termelés (gyártás és szolgáltatás) magas színvonalú minősége

A minőségügy vállalati jelentősége

AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT

Az igénykielégítési folyamat értelmezése

Piacok Szabadpiac Közpiac A szabadpiacot a kereslet és a kínálat szabályozza, az árak a kereslettől és a kínálattól függnek. A vevő akkor „Király”, ha kínálati piac van, ekkor ő dönti el, hogy mit, hol vásárol. Közpiac A közpiacon általában nem a fogyasztó fizeti a csereértéket (az árut), hanem a közösség, az állam, vagy a közösségért felelősséget érző támogató.

A teljes igénykielégítési folyamat TERMELÉSI FOLYAMAT TELJES FOGYASZTÁSI FOLYAMAT Piackutatás Termék és termelési rendszer tervezése Fogyasztói igény megjelenése IGÉNY TERMÉK Termelési rendszer létesítése Termelés Fogyasztás Fogyasztás-szolgálat

A mezőgazdasági igénykielégítési lánc

Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei Az igénykielégítési folyamat alapvető érdekeltjei (stakeholders, interested parties), érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben vett „vevői” a fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók, a termelési folyamatban érdekelt termelők és a termelők beszállítói valamint a társadalom. Megjegyzés: érdekeltek – akik a lóversenyen egy lóra tettek.

Az igénykielégítési folyamat minősége a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége nyereség siker igénykielégítés biztonság serkentés biztonság a termelő értékítélete a társadalom értékítélete a fogyasztó értékítélete KÖRNYEZET Termelési folyamat Fogyasztási folyamat termék

A minőség összetevői adott időpontbeli minőség a minőség időbelisége – a megbízhatóság a minőség veszélytelensége – a biztonság

Az igénykielégítési folyamat minőségének időbelisége: A megbízhatóság Megbízhatóság: hibamentes működés Fenntartás/karbantartás nélkül értelmezett megbízhatóság (reliability) Fenntartással/karbantartással értelmezett megbízhatóság (dependability)

A termelési illetve a fogyasztási folyamat biztonsága A biztonság azt jelenti, hogy az igénykielégítési folyamat által okozott károsodás kockázatának szintje elfogadható. A folyamatok (rendszerek) biztonságával a biztonságtudomány (Safety Science) foglalkozik, melynek lényege, hogy a veszély mértékét védelemmel elfogadható szintűre kell csökkenteni. A biztonság szempontjából kiemelt szerepe van az ún. kritikus folyamatoknak, rendszereknek, melyek meghibásodása nagy veszélyt jelent, így megfelelő védelmük biztosítása elengedhetetlen.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve. Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete tette kötelezővé.

A MINŐSÉGÜGY

A minőségügy tartalma A minőségügy része: A műszaki szabályozás (technical regulation), a biztonságtechnika, az élet-, egészség-, munka-, személy-, erkölcs-, a vagyon- és tűzvédelem, valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos környezetvédelem.

A minőségügy tartalma (folytatás) A minőségelemzés alapvető eszköze az értékelemzés, szerves része egyrészt az ergonómia, másrészt a forma, az esztétikum, a formatervezés, a design. A minőségügy része a termékazonosítás, a termékjelölés és az eredetjelölés. A minőségügyhöz szorosan kapcsolódó terület a védjegy témaköre. A minőség és a minőségbiztosítás a franchising elválaszthatatlan része.

A minőségügy terjedelme nyereségérdekeltségű gyártás nyereségérdekeltségű szolgáltatás közszolgáltatás közigazgatás államigazgatás minden piaci igénykielégítési folyamat

A minőség kétszintű szabályozási rendszere Vállalat Vállalati Minőségszabályozási Rendszer Nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer Minőségügyi szabályozási rendszer

A piac minőségügyi szabályozása A kapitalista gazdaság a nyereségmaximalizálással csak a szabadpiacot szabályozza! A közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat! A közpiac a minőség mint közérdek alapján szabályozható, de ehhez közösségi értékrend szükséges!

A minőségügy és az erkölcs kapcsolata A minőségügy számos guruja megállapította, hogy erkölcs nélkül nincs minőség! Az erkölcsi hozzáállástól függ az igények, a munkatársak vezetése, a munkatársak egymáshoz való viszonya, a termelés minősége, a termelő és a fogyasztó kapcsolata, az ügyfelekkel való bánásmód. A minőség szempontjából ezért meghatározó a vállalati kultúra, az értékrend, etikai kódex.

A SZABVÁNYOSÍTÁS

A szabvány értelmezése standard (angol) szokásos követelmény dokumentált előírás viszonyításul szolgáló anyag, módszer, …. a szabvány (magyar) ismétlődő (műszaki) feladatok egységes, kedvező megoldásának közzétett leírása

A szabványok és a jog a szabványok használata önkéntes, nem kötelező jogszabály (nemzeti) szabvány használatát kötelezővé teheti az adott országban az EU-ban minden tagállam köteles honosítani az EU szabványokat

A szabványok lényege egységesítés követelményszint cserélhetőség összekapcsolhatóság követelményszint biztonság biztosítása összehasonlíthatóság

A szabványosítás minden érdekelt fél bevonásával gyártók, felhasználók, társadalom megfelelő eljárásrenddel a szabványosító szervezet tagjai szavazással

A szabványok főbb típusai a szabványosító szervezet alapján vállalati szabvány nemzeti szabvány európai szabvány „nemzetközi” szabvány

Ismertebb szabványosító szervezetek nemzeti MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET BSI, ….. európai (EU és EFTA) CEN Európai Szabványügyi Bizottság CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet …… kapcsolódó szervezetek „nemzetközi” ISO IEC …..

A szabványjel MSZ EN ISO IEC ….. Például: ISO 9004:2000

A szabványosító és a szabványjel MSZT MSZ BSI BS CEN, CENELEC EN ISO ISO IEC IEC ISO és IEC ISO/IEC

A szabványosítás kapcsolatrendszere

A szabvány használata megegyezés alapján vállalaton belül piaci szereplők között

A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

A nemzeti minőségügyi szabályozó rendszer a minőségügyi helyzet figyelése piacfelügyelet a minőségügyi helyzet értékelése a nemzeti minőségpolitika megalkotása a minőségügyi jogszabályok, ajánlások alkotása hatásértékelés!

A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszerek a fogyasztói érdekek védelme a termelői érdekek védelme (iparvédelem) a piac védelme

A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A műszaki szabályozási rendszerek önkéntes (piaci) megfelelőség-vizsgálat, -tanúsítás, akkreditálás hatósági szakterületi védelmi egészségügyi, élelmiszer, gyógyszer, …. hatósági általános védelmi munka-, környezet-, ….

A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A minőségügyi serkentő rendszerek minőségügyi program, mozgalom minőségi díjak, elismerések minőségügyi jelek, védjegyek minőségügyi tájékoztatási, oktatási rendszerek minőségügyi támogatási rendszerek minőségügyi közvetett támogatási rendszerek

A minőségügyi igazságszolgáltatási végrehajtó rendszer a fogyasztói érdekek védelme a termelői érdekek védelme (iparvédelem) a piac védelme

A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A fogyasztói érdekek védelme termékfelelősség * termékbiztonság fogyasztóvédelem * a fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztók büntetőjogi védelme a szerződés hibás teljesítésének szankciói a vásárlók minőségi kifogásainak kezelése a gazdasági reklámtevékenység

Termékfelelősség termék: minden ingó (tapintható) dolog és az elektromos áram termékfelelősség: a gyártó felel a termék hibája által okozott kárért

A fogyasztók alapvető jogai Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - az alapvető szükségletekhez olyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek a túlélést biztosítják (megfelelő élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás, higiénia); - a biztonsághoz az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga;

A fogyasztók alapvető jogai (folytatás/1) Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - a tájékoztatáshoz a tisztességtelen és félrevezető hirdetés és címkézés elleni védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jog; - a választáshoz versenyképes fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való jog, a megfelelő minőség biztosításával;

A fogyasztók alapvető jogai (folytatás/2 ) Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - a képviselethez a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati politika tervezésében és végrehajtásában; - a kártérítéshez a rossz minőségű fogyasztási cikkek és a nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jog;

A fogyasztók alapvető jogai (folytatás/3) Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van: - a fogyasztók oktatásához a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jog a tájékozott fogyasztóvá váláshoz; - az egészséges környezethez a félelem- és veszélymentes környezethez való jog, amely a méltóságot és a jólétet biztosítja.

A fogyasztói érdekek védelme A minőség büntetőjogi védelme visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel a rossz minőségű termék forgalomba hozatala a minőség (megfelelőség) hamis tanúsítása az áru hamis jelölése a fogyasztó megtévesztése

A gazdasági reklámtevékenységről Reklám: versenyeszköz hirdetés jellegű tájékoztatás áruk vásárlására jogok igénybevétele célok, nézetek megismerése, befolyásolás népszerűsítés áru tulajdonsága szervezet Tilos reklámátevékenységek megtévesztésre alkalmas túlzó, félrevezető, mást ócsárol közerkölcsöt sérti jogszabályba ütközik indokolatlan összehasonlítás egészségre, környezetre ártalmas Megjegyzés: csomagküldő szolgálat

A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A termelői érdekek védelme (iparvédelem) A találmányok szabadalmi oltalmáról A használati minta oltalmáról A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról a szerzői jogról

A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A piac védelme a tisztességtelen piaci magatartás tilalma* szerződésjog* felelősség szerződésen kívül okozott kárért*

A SZERZŐDÉSJOG

Szerződés Szerződés: a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Akaratnyilatkozat: szóban írásban ráutaló magatartással (a formátlanság szabálya!)

A szerződés hibás teljesítése Szavatosság Típusai: kellékszavatosság jogszavatosság A vevő kötelezett a bizonyításra: a termék eladáskor hibás volt

A szerződés hibás teljesítése (folytatás) Jótállás Az eladó kötelezett a bizonyításra: a termék eladáskor hibátlan volt

Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Aki másnak jogellenesen kárt okozott, köteles azt megtéríteni. Feltételek: jogellenes magatartás (pl. vagyoni károkozás) a kár (vagyoni, nem vagyoni) összefüggés a magatartás és a kár között vétkesség (szándékosság, gondatlanság mindegy)

Felelősség szerződésen kívül okozott kárért (folytatás) Kártérítési felelősség veszélyes üzem működésétől eredő kár (járművek, gázművek, vízművek, mérgező anyagok stb.) alkalmazott károkozása szövetkezeti tag károkozása államigazgatási jogkörben okozott kár a megbízott károkozása a képviselő károkozása

ÉLELMISZERBIZTONSÁG

A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve. Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete tette kötelezővé.

Az elvárható gondosság követelményrendszere Olyan követelményrendszer, amely minden „ésszerű megelőző intézkedés” és a meghatározott dokumentációs elemeinek betartásával az élelmiszer-előállító képes csökkenteni a hibás termék okozta kockázatot illetve fokozza a termék-biztonságot.

Általánosságban az élelmiszer-előállítónak meg kell tudni mutatnia, hogy: az előállításra használt épületei, gépei-berendezései megfelenek az Élelmiszertörvény előírásainak (Élelmiszeripari gépek higiéniai minősítése, Food Safety Act 1990.) kielégítő veszélyelemzéssel rendelkezik jóhírű beszállítóktól vásárol a társaság a terméket megfelelő hőmérsékleten tárolta készletgazdálkodási rendszert mûködtet a munkavállalók a tevékenységnek megfelelő élelmiszerhigiéniai képzést kaptak

Az elvárható gondosság írásos dokumentumai a következők lehetnek: beszállítók ellenőrzésének dokumentumai veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP) tárolási hőmérsékletek napi ellenőrzése takarítás-fertőtlenítés elvégzésének dokumentumai nyomonkövethető (Lot-kód),termelési dokumentumok rágcsáló és rovarmonitorozás (pest control) dokumentumai alkalmazottak élelmiszerhigiéniai képzése

GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat A Jó Gyártási Gyakorlat követelményrendszer (azokat a követelményeket foglalja magába, amelyekkel biztosítható, hogy a termékek megbízható ellenőrzés alatt készülnek. Továbbá mindazon technológiai, szervezési, műszaki eljárások, amelyek elvégzését a szakma képviselői a tudományos, gazdasági ismeretek alapján szükségesnek tartanak arra, hogy a vevők által megkövetelt egyenletes minőségű és biztonságos terméket állítsanak elő.

GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat (folytatás) A GMP szabályozás megköveteli, hogy a gyártók, az előállítók, a csomagolók, a gyógyszergyártásban, az orvosi eszközöknél, és néhány élelmiszerterméknél valamint a vérkészítményeknél tegyenek olyan megelőző lépéseket, hogy biztosítsák termékeik biztonságát, tisztaságát és hatásosságát. GMP szabályozás minőségügyi szemléletet kíván a termelésben, ami lehetővé teszi, hogy a társaság a minimális szintre csökkentse vagy megszüntesse a szennyeződés és keresztszennyeződés lehetőségét és a hibákat. Ezáltal védi a fogyasztót a veszélyes vagy nem kellően hatásos termékek vásárlásával szemben.

GAP (Good Agricultural Practice) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat Közösségi Agrárpolitika részeként önkéntesen alkalmazható helyes és szakszerű mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával biztosítható az elsődleges mezőgazdasági termékek biztonságos előállítása, valamint a termékfelelősségi törvény kiterjesztése a termelőkre.

GAP (Good Agricultural Practice) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (folytatás) A gyakorlati ajánlások a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés) következő területeire vonatkoznak: termőföld használata komposztálás és trágyakezelés vízhasználat növény védőszerek használata betakarítás és egyéb kézi munkák a betakarítás eszközei

A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP) RENDSZER

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 1-2-18/1993 számú előírás A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének alkalmazása

A HACCP rendszer alapelvei A veszélyelemzés végzése 2. alapelv A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása 3. alapelv A kritikus határérték(ek) megállapítása 4. alapelv A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása

A HACCP rendszer alapelvei (folytatás) Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt 6. alapelv Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik 7. alapelv Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.

A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája

A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája

A HACCP-munkalap egy példája 1. Írják le a terméket 2. Készítsenek folyamatábrát 3. Sorolják fel a műveletet (lépést) Veszély-(eke)t CCP(k)-t kritikus határér-ték(ek)et felügyelő módszer-(eke)t Nyilván-tartáso-kat Helyes-bítő tevékeny- ség(ek)et Szabá-lyozó intézke-dés(eke)t                                                 4. Igazolás

Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer Termék minőség: a termék mineműsége; annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, a termékre vonatkozó elvárt követelmények és képességek összessége A bor minősége: szubjektív az élvezeti érték; íz, zamat, összbenyomás alapján, érzékszervi minősítéssel könnyen, azonnal megállapítható, alapvető jelentőségű A bor megfelelősége: hosszadalmas, összetett, kémiai-analitikai módszerekkel meghatározott

Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer (folyt.) Élelmiszer biztonság: annak a biztosítéka, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat fogyasztójának, amikor azt felhasználásának megfelelően elkészítik / vagy elfogyasztják Irányítási rendszer: egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége, politika és célok megfogalmazásához, valamint célok eléréséhez Élelmiszer lánc: az elsődleges élelmiszer előállítástól a végső fogyasztásig terjedő teljes folyamat szereplőinek láncolata

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése ISO 9001:2000 Élelmiszerbiztonság Irányítása BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000 Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás HACCP, Folyamatszabályozás

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők 2003/LXXXII. Élelmiszertörvény követelmény (minőségbiztosítási, élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása) RECOMMENDED INTERNATIONAL CODE OF PRACTICE GENERAL PRINCIPLES OF FOOD HYGIENE CAC/RCP 1-1969, Rev. 3-1997, Amd. (1999) AJÁNLOTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI SZABÁLYZAT AZ ÉLELMISZERHIGIÉNIA ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők (folyt.) Fokozódó vevői követelmény a minőség- illetve élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek működtetése, tanúsítottsága Az élelmiszerláncok-sajátmárkás termékek beszállítási feltétele Korrekt adatszolgáltatási kötelezettség a hatósági ellenőrzéseknél Hatósági ellenőrzések-fokozódó szankciók Fokozódó EU piaci verseny a külföldi beszállítókkal Nyomonkövethetőség, termékvisszahívás Termékfelelősségi, fogyasztóvédelmi perek, élelmiszer botrányok

Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei Független szervezetek általi igazolás, tanúsítás, nemzetközi elismertség-piaci érték Versenyelőny a hazai szállítókkal- egyenlő esélyek a külföldi beszállítókkal szemben Modern alapokra helyezett működés (kézi vezérlés-irányítás) Önellenőrzés elsődleges szerepe a hatósági ellenőrzésekkel szemben Korrekt adatszolgáltatás a hatósági ellenőrzéseknél

Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei (folyt.) Megteremti a folyamatos fejlődés és eredményes működés lehetőségét, a minőséget állítja a központba Csökken a termékfelelősségi kockázat Teljeskörű legalitás, jogszabályi megfelelőség Áttekinthetőség, rendezett dokumentációs környezet, rendelkezésre álló bizonyítékok az előállítás körülményeiről Nyomonkövethetőség

Az irányítási rendszerek hátrányai Kiépítésük költséges A rossz évjáratok ellen nem védenek Többféle rendszert követelnek az egyes vevők, nincs egységes, minden vevőnek egyaránt megfelelő rendszer Működtetésük a szervezet méretével arányosan több energiát és munkaerőt igényel Nincs jogszabályi kötelezettség Tanúsíttatásuk költséges Dokumentálással jár a működtetésük Nem a tökéletes minőséget garantálják, csak a folyamatos javítást illetve helyesbítést teszik lehetővé

Átjárhatóság a rendszerek között Minden irányítási és biztosítási rendszer alapja a folyamatok azonosítása és szabályozása HACCP alapok alkalmazása Az egyes rendszerek egymásba integrálhatóak, elegendő egyetlen kézikönyvet készíteni Az eltérő rendszerek speciális követelményei egymásba felvehetőek

A TERMÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE (borászat)

Termék beépülés-teljes igénykielégítási lánc A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon Termék beépülés-teljes igénykielégítási lánc láncszem Beszállítás Beszállítás Termék Termelő-Gyártó Termelési környezet Lot Beszállítás

A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon A beszállítói lánc szereplőinek törzsadatokat illetve az aktuális beszállításhoz kötődő adatokat (Lot-kód) kell szolgáltatnia a felette álló lánctagnak. A beszállítói adatoknak az aktuális beszállítást és a terméket azonosító adatnak (gyártásazonosító) vagy kódnak (Lot) kell lennie. A gyártásazonosító Lot-kód használatának a nyomonkövethetőség kapcsolódási pontokon nagy jelentősége van

Egy palack bor lehívása

AZ EMBER-EMBER KAPCSOLATÚ SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGMENEDZSMENTJE

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje A szolgáltatások értelmezése Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje

A szolgáltatások értelmezése A termelés: gyártás és szolgáltatás A szolgáltatások csoportosítása A szolgáltatások értelmezése

A termelés két alaptípusa TERMÉK FOGYASZTÁS gyártás gyártmány használata felhasználása szolgáltatás szolgáltatmány szolgáltatás/ igénybevétele

A szolgáltatások csoportosítása (önkényes!) Természetvédelmi szolgáltatások Rendszert létesítő szolgáltatások (projekt) Új ismeretet létrehozó szolgáltatások (projekt) Közellátó szolgáltatások (rendszerek) Társadalmi szolgáltatások Fogyasztási szolgáltatások Személyi szolgáltatások

Szolgáltatások – példák (1) Természetvédelmi szolgáltatások vadgazdálkodás erdőgazdálkodás természetvédelem parkok fenntartása vízkészlet-gazdálkodás halgazdálkodás

Szolgáltatások – példák (2) Létesítés (projektek) Rendszert létesítő szolgáltatások infrastruktúra-beruházás út, csatorna, ház, gyár, …. létesítése Új ismeretet létrehozó szolgáltatások kutatás-fejlesztés

Szolgáltatások – példák (3) Ellátó rendszert működtető szolgáltatások víz, gáz, villany csatorna, szemét távközlés, hírközlés, posta közlekedés: közúti, vasúti, légi, vízi

Szolgáltatások – példák (4) Társadalmi szolgáltatás Igazgatás államigazgatás, közigazgatás nemzet-, rend-, tűz-, élet-, vagyonvédelem, … bíróság, ügyészség Társadalmi (köz)szolgáltatás egészségügyi oktatási temetési kulturális szociális, jóléti vallási sport média

Szolgáltatások – példák (5) Fogyasztói szolgáltatások Fogyasztási szolgáltatás nagy- és kiskereskedelem szállítás, raktározás fogyasztási cikkek karbantartása szerviz, tisztítás kölcsönzés Általános szolgáltatás bank, pénzügy, könyvelés biztosítás, jogi, szakértői tanácsadás

Szolgáltatások – példák (6) Személyi szolgáltatások háztartásvezetés, takarítás, gyermekfelügyelet őrzővédelem étterem, szálloda, üdülés, utazás fodrász, kozmetika, masszázs, … munkaközvetítés

A szolgáltatások értelmezése Nevezéktani problémák „termelés” nem egyértelmű termelés = gyártás és szolgáltatás ( ……… = termelés és szolgáltatás) ( ……… = ipar és szolgáltatás) szolgáltatás = a nem gyártó termelés Megjegyzés: a bányászat és a mezőgazdaság gyártás!

A szolgáltatások értelmezése A termelés főbb típusai rendszeres, ismétlődő gyártmányelőállítás = gyártás rendszerműködtetés (I): természetvédelmi szolgáltatás rendszerműködtetés (II): közellátó szolgáltató rendszerek működtetése (egyedi, egyszeri) létesítmény-létrehozás = projekt (szolgáltatás?) (egyedi, egyszeri) ember-ember kapcsolatú szolgáltatás

termelés és fogyasztás térben és időben tevékenység termelés és fogyasztás térben és időben termék cél gyártás független tömegszerű áru létesítés egyedi létesítmény (áru) közellátó szolgáltatás összefüggő folyamatos ember-ember kapcsolatú szolgáltatás egy rendszerben egyedi folyamat állapot- változás természet-védelem egy rendszerben

A szolgáltatások különleges típusa: az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások Példák: tanítás-tanulás gyógyítás-gyógyulás tanácsadás-tanácskérés ügyintézés-ügyintézés-kérés

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A termelési (szolgáltatást nyújtó) és a fogyasztási (szolgáltatást befogadó) folyamatok egy rendszerben térben ugyanott egyidőben zajlanak le (adott tér és idő) (Inseparability/Simultaneously) A folyamatok általában egyediek (Heterogeneity), csak közelítően tekinthetők ismételhetőnek.

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A termék, azaz a szolgáltatmány folyamatában észlelhető a keletkezés pillanatában átadásra kerül nem megfogható (Intangibility) nem tárolható, nem szállítható (Perishability) előre nem készíthető el

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások szolgáltatmányának jellemzői Heterogeneity – ingadozás Intangibility – megfoghatatlanság Perishability – tárolhatatlanság Inseparability – elválaszthatatlanság „HIPI”

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok, azaz az igénykielégítési folyamat minőségét befolyásolja: a rendszer a szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok a termelő és a fogyasztó a környezet, helyiség az eszközök az időtartomány

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok egyrendszerbelisége, egyidejűsége és egyhelyűsége miatt a termelési folyamat minőségét a fogyasztó is befolyásolja a fogyasztási folyamat minőségét a termelő is befolyásolja a jó minőség szükséges feltétele a termelő és a fogyasztó segítő együttműködése!

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások esetén az igénykielégítési folyamat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatást nyújtó (termelő) egyén/szervezet képessége, tevékenysége. a személyzet kiválasztása irányítása, felügyelete továbbképzése értékelése meghatározó!

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői A szolgáltatást adó és befogadó kapcsolatrendszere a kapcsolat típusa szolgáltatást adó befogadó szakmai képzettség, képesség tájékoztatás, oktatás emberi jogi (szerződésbeli) felelősség felelősség, de kötelesség is! együttműködés empátia

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások folyamatszabályozása Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások megfelelőségszabályozása Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségszabályozása

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje folyamatszabályozás Mivel ember-függő, így a folyamat pontosan nem szabályozható Számos esetben jogszabály rögzíti az alapelveket (közoktatás, felsőoktatás, egészségügy….) Számos esetben jogszabály rögzíti a folyamatokat (pénzügy, közigazgatás, ….) Minél bonyolultabb a folyamat, annál képzettebbnek kell végrehajtania (GMP elv!)

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Megfelelőségszabályozás A termék megfelelősége általában nem értelmezhető! A szolgáltatást adó megfelelősége általában nehezen értelmezhető! A szolgáltató folyamat megfelelősége általában nehezen értelmezhető! Közvetett megfelelőségszabályozás: A szolgáltatást adó megfelelősége az induláskor és a folyamat során A szolgáltatást befogadó megfelelősége az induláskor és a folyamat során A szolgáltatást befogadó megfelelősége a folyamat végén A szolgáltató folyamat megfelelősége a folyamat során

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje A megnemfelelőség kezelése A megnemfordítható (irreverzibilis) folyamatok esetén a megnemfelelőség adott, nem kezelhető (sebészet, ….) A megfordítható (reverzibilis) folyamatok esetén a megnemfelelőség helyesbítő (korrigáló) folyamat segítségével kezelhető (fodrászat, tanfolyami oktatás, házasságkötés, ….?)

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az emberi szolgáltatási folyamatok minősége Az emberi szolgáltatási folyamatok általában kétfokozatú igénykielégítési folyamatok, ezért az emberi szolgáltatási folyamatok minősége csak a szolgáltatási folyamatot követő, a szolgáltatmányt hasznosító folyamattal együtt értelmezhető!

szolgáltatási folyamat szolgáltatmány-hasznosítási folyamat 1. fokozat 2. fokozat szolgáltatási folyamat szolgáltatmány-hasznosítási folyamat tanítás-tanulás tudáshasznosítás gyógyítás-gyógyulás egészséges élet

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségének becslése A minőség fogyasztói becslése A panasz/reklamáció, illetve az elégedettség általában nem a kétfokozatú igénykielégítési folyamatra, általában nem a szolgáltatmányra (termékre) vonatkozik, hanem a szolgáltatást adó emberi kapcsolataira, illetve a szolgáltatást befogadó állapotára.

Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje Az emberi szolgáltatási folyamatok minőségszabályozása Bár a minőség fogyasztói becslése általában torz, az emberi szolgáltatási folyamatok minőség- tökéletesítésének minden befolyásoló tényező gondos mérlegelésével a minőség fogyasztói becslésén kell alapulnia.

EUREPGAP

EUREPGAP Definíció : - EUREPGAP „ Globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért” - A globális minőségbiztosítási rendszer, amelynek referenciája a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, - A frissen fogyasztható, illetve a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek nemzetközi tanúsításának szabványa,

Az EUREPGAP alapelve • A termelő gazdaságban az elérhető legjobb technológiák alkalmazása és a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek megfelelő élelmiszer előállítás. Hosszú távon az a mezőgazdasági termelés tartható fenn, amelynek célja: • megfelelő mennyiségű, magas minőségű élelmiszer és rostanyag előállítása,gazdaságilag fenntartható, életképes termelés biztosítása,természetvédelem, • a természeti, a helyi adottságoknak megfelelő legjobb technológiáknak a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal történő együttes alkalmazása, • a termelő gazdák, vidéki közösségek életkörülményeinek javítása.

Az EUREPGAP rendszerek Az EUREPGAP szabványokat jelenleg a zöldség és gyümölcstermesztésre, virág és dísznövénytermesztésre, szántóföldi növényekre és állattenyésztésre (integrált farmgazdálkodás), haltenyésztésre és kávécserje termesztésére dolgozták ki. Az EUREPGAP rendszert az európai kiskereskedők (üzletláncok csoportja) és termelők hozták létre. A rendszert a világ több mint 45 országában alkalmazzák.

Az EUREPGAP feladata • válaszolni a fogyasztók élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi és a dolgozók egészségét, biztonságát és jólétét érintő aggályokra, • támogatni a kereskedelmi szempontból életképes farmbiztosítási rendszerek elfogadását, amelyek előnybe részesítik a minimális agrokémiai anyagok használatát Európában és világszerte, • a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat rendszerének kifejlesztésével keretet adni a már meglévő termesztésbiztonsági rendszerekre és a nyomonkövetést magukba foglaló szabványok benchmark alkalmazására, • útmutatást adni a legjobb gyakorlatok megértésének fejlesztésére és folyamatos javítására, • nyitott konzultáció és párbeszéd a fogyasztókkal és fontos partnerekkel, beleértve a termelőket, exportőröket és importőröket.

Az EUREPGAP célja • élelmiszerbiztonsági követelmények betartása: a HACCP rendszer alkalmazása, • környezet védelmi követelmények betartása: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása, amelynek célja csökkenteni a mezőgazdasági termelés negatív hatásait a környezetre, • a dolgozók egészségi, biztonsági és jóléti feltételeinek biztosítása: a szabvány a gazdaságokban globális szintű foglalkoztatási, egészségi és biztonsági kritériumokat fogalmaz meg, valamint a szociális kérdésekkel szembeni tudatosságot és felelősséget, • állatjóléti (ahol alkalmazható) követelmények betartása: a szabvány egy globális szintű állatjóléti kritériumot állapít meg az állattenyésztők számára,

Az EUREPGAP működésének feltételei Az EUREPGAP rendszer alkalmazásához a vállalkozónak be kell tartania: - az EUREP GAP általános szabályait, - az EUREPGAP ellenőrzési pontjait és megfelelőségi kritériumait, - az EUREPGAP ellenőrző lista követelményeit. Tanúsítani lehet a termelőket (pl. egyéni termelő, Bt., Kft., Rt,), termelői csoportokat (termelői csoportok, TÉSZ-ek, integrátorok), valamint már hasonló céllal működő minőségbiztosítási rendszert, amelyet az EUREPGAP a benchmark rendszerében elfogad. A tanúsítást a tanúsító szervezet az EUREPGAP ellenőrzési pontok szerint végzi.

ISO 22000 SZABVÁNYCSALÁD

ISO 22000 kialakulása A Global Food Safety Initiative/CIES – The Business Forum, melyet 2000 áprilisában nemzetközi kereskedelmi láncok vezetői alkották, öt kritériumaiknak megfelelő szabványt ismert el (2004.): • BRC- Global Food Standard • Dán HACCP szabvány (DS 3027) • EFSIS szabvány (egybeolvad 2005.07.01-től a BRC-vel) • International Food Standard (IFS) • SQF 2000 szabvány (főleg amerikai láncok szabványa)

Beszállítói szabványok IFS(International Fodd Standard=Nemzetközi Élelmiszer Szabvány), amelynek csak a neve „nemzetközi”, azonban a német kiskereskedelmi szövetség (HDE) hozta létre. Pl.: Spar, Cora… BRC(Brit Kereskedelmi Konzorcium) a brit kiskereskedelmi láncok saját márkaneve alatt forgalmazott áruk beszállítóival szemben támasztott, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi követelmények c. szabvány. Pl.: Tesco… A nagyobb áruházláncok már megkezdték e beszállítói szabványok számonkérését, illetve nyilatkozatokat kértek be az élelmiszer előállítóktól, hogy mikorra várható a tanúsított rendszerek működtetése, (pl.: a SPAR 2005. jan. 1.-től tette kötelezővé a saját márkás beszállítóiknak, ill. a Tesco saját csoportja auditálja beszállítóit BRC szerint).

EU higéniai csomag Új EU higiéniai csomag lépett hatályba 2006.január 1-től, mely a teljes élelmiszerlánc szemléletet tükrözi, valódi kockázatokkal arányos intézkedéseket irányoz elő. A szabályozás 2004. április 30-án jelent meg az Official Journal L-139-es számában. A korábbi horizontális direktívát és a 17 db termékre vonatkozó ún. vertikális direktívát 4 elemből álló jogszabálycsomag váltotta ki az alábbiak szerint:

A jogszabály csomag:  852/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjéről; • 853/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjének speciális szabályairól; • 854/2004 EC Regulation az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszerek hatósági ellenőrzésének speciális szabályairól; • 200/68 EC Directive bizonyos élő állatok közösségbe történő importjának és tranzit átszállításának állategészségügyi szabályairól

A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai elsősorban a kereskedelmi (saját) márkás termékekre vonatkoznak. Az önkéntes szabványok sok területen többet követelnek, mint a jogszabályban előírt minimum. Az alapvető szakmai tartalomban nincs lényeges különbség. Az eltérések a nem-megfelelőségek megfogalmazásában, az értékelés módjában, az alkalmazást megkövetelő cégek földrajzi elhelyezkedésében vannak. A szakmailag helyesen kialakított és hatékonyan működtetett rendszer mindegyik szabványnak megfelel

Az ISO 22000-es szabványcsalád ISO 22001: Ez váltotta az ISO 15161:2001 szabványt. (Magyar nyelvű megfelelője: MSZ ISO 15161:2002 Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban ISO 22002: Az ISO 9001 mezőgazdaságban való alkalmazásához nyújt útmutatást. ISO 22003: Az élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálását és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. ISO 22004: Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO 22000 alkalmazásához. A dokumentum az ISO/DIS 22000-es A mellékletének javított, továbbfejlesztett változata. ISO 22005: Az ISO/CD 22519 Nyomon követhetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános alapelvek és útmutató a rendszer tervezéséhez és kialakításához című bizottsági tervezet bekerül a 22000-es sorozatba.

MINŐSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN

ISO 22000 rendszer kiépítésének, tanúsíttatásának folyamata: Az ISO 22000 szabvány szerinti működésre felkészítő szervezet kiválasztása, Szervezet átvilágítása, információ gyűjtés, szabvány ismertetés Folyamatok szabályozása, minőségirányítási eljárások kidolgozása ISO 22000 szabvány szerinti komplett rendszer kialakítása, Dokumentáció elkészítése, oktatás, szabvány szerinti működés bevezetése, Belső audit megtartása, rendszer működésének belső ellenőrzése, Független tanúsító szervezet kiválasztása, megbízása a tanúsítás lefolytatására Audit lefolytatása , ISO 22000 tanúsítvány kiadása

Az ISO 22000 szabvány alkalmazásának előnyei: Az ISO 220000 nemzetközi szinten elfogadott, tanúsítható szabvány Az ISO 22000 tanúsíthatóvá teszik az ISO 22000 részeként a HACCP-t Az ISO 220000 hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc szereplőinek az együttműködését , Az ISO 220000 kiépítésével egységes, dokumentált irányítási rendszer áll rendelkezésre, Az ISO 220000 felelősségi és hatáskörök tisztázásra kerülnek, Az ISO 220000 szabvány tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg biztosítja a vezetési, az élelmiszerbiztonsági és a HACCP felkészültséget, gyakorlatot Az ISO 220000 a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelés bizonyítéka, Az ISO 22000 szabvány szerint tanúsított cég értéke növekszik, mindenképpen versenyelőnyt jelent, Az ISO 220000 szerkezeti felépítése miatt jól integrálható más ISO szabvány szerinti irányítási rendszerekbe.

SZABVÁNY ALAPÚ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MSZ EN ISO 9001:2009 SZABVÁNY ALAPÚ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

„Minőségügyi rendszerépítés” Követelmények: Megrendelő MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány Dokumentációs rendszer Bevezetés Belső audit Vezetőségi átvizsgálás Felkészülés a tanúsításra Borászat

Az „alapelvek” Vevőközpontúság Vezetés elkötelezettsége A munkatársak bevonása Folyamatszerű megközelítés Rendszerszemléletű irányítás Folyamatos tökéletesítés Tények alapján történő döntéshozatal Kölcsönösen előnyös partner kapcsolatok

A minőségirányítási rendszer Koordinált tevékenység egy szervezetnek a minőség szempontjából történő vezetésére és ellenőrzésére Minőségirányítási kézikönyv tartalmazza: A minőségpolitikát, A minőségcélok megfogalmazását, A minőségtervezést, A minőségszabályozást, A minőségbiztosítást, A minőség folyamatos fejlesztését.

A rendszerépítés menete A folyamatok meghatározása Szabályzatok elkészítése Engedélyek beszerzése Munkaköri leírások elkészítése Munkautasítások elkészítése A dolgozók oktatása, képzése Felkészülés a tanúsításra

AUDITÁLÁS

Felülvizsgálati ciklus

Az Audit (definíció) Rendszeres, független és dokumentált eljárás audit bizonyítékok megszerzésére és tárgyilagos kiértékelésére annak meghatározásához, hogy az audit kritériumok milyen mértékben teljesültek. ISO/DIS 19011:2001

Audit kritérium Audit bizonyíték A referenciaként felhasznált politikák, eljárások és követelmények összesége. Audit bizonyíték Az audit kritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.

Az audit megállapításai Az audit következtetései Az összegyűjtött audit bizonyítékok és az audit kritériumok összehasonlító kiértékelésének eredménye. Az audit következtetései Az auditnak az auditteam által az audit céljainak és az audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye Audit jelentés Az auditor vagy az auditteam által készített, az audit megállapításait és következtetéseit rögzítő dokumentum. Az audit jelentés készítéséért a vezető auditor felel.

Auditor Az a személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére. Auditteam Egy vagy több auditor, aki auditot végez, akit adott esetben szakértő támogat. (Vezető auditor, betanuló auditor)

Az audit típusai

Az audit típusai Az audit fajtája Milyen célok érdekében végzik Milyen auditor végzi Ki az auditor megbízója Belső audit Belső, válla- lati célok Saját belső munkatárs A szervezet vezetése Beszállítói audit A vevő céljai A vevő auditora A vevő vezetése Tanusító audit Külső, piaci célok A tanusító szervezet auditora A tanusító szervezet

Rendszeraudit A teljes minőségirányítási rendszer felülvizsgálata. Kiterjed a rendszerrel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelőség megállapítására.

Folyamat – eljárás audit Egy folyamat vagy eljárás vizsgálata abból a szempontból, hogy a vizsgált folyamatra vagy eljárásra vonatkozó kritériumok milyen mértékben teljesülnek.

Termékaudit Az adott termékkel szemben támasztott követelményeknek történő megfelelőség mértékének megállapítása. Célja: a termék minőségi szintjének semleges megítélése, A termékminőség javítási lehetőségeinek felkutatása, A vizsgálóhely alkalmasságának megítélése, „vevőszemes” vizsgálat

Személyaudit Az adott személy tudásának, képességének, tulajdonságainak a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek való megfelelőség meghatározása. (vizsgáztatás – álláskeresés – HR tevékenység)

Ellenőrző lista

A TELJESKÖRŰ MINŐSÉGMENEDZSMENT TQM

A teljeskörű minőségmenedzsment A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése TQM jellemzése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése

A minőségirányítás alapelvei A TQM 3 alappillére A TQM 3 alappillére A minőségirányítás alapelvei Vevőközpontú szemlélet 1. Vevőközpontúság 2. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal Teljes körű részvétel és elkötelezettség 3. Vezetés 4. A munkatársak bevonása A szervezet egész működésének folyamatos javítása 5. Folyamatszemléletű megközelítés 6. Rendszerszemlélet az irányításban 7. Folyamatos fejlesztés 8. Tényeken alapuló döntéshozatal

A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm) ISO 8402:1994 „A teljeskörű minőségmenedzsment a szervezet olyan menedzsment módszere, amely minőségközpontú mindenki részvételén alapul célja a fogyasztó/vevő megelégedettsége által a szervezet hosszútávú sikeressége, amely a szervezet minden tagjának és a társadalomnak hasznára szolgál.”

Az (üzleti) kiválóság (Nemzeti Minőségi Díj) A vezetés megalapozott üzletpolitikával és stratégiával, a dolgozók és az erőforrások hatékony menedzselésével és a folyamatok szabályozásával vevői és dolgozói elégedettséget és pozitív társadalmi hatást ér el, amely kiváló (üzleti) eredményhez vezet.

A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője 1. A minőség az egész vállalatra kiterjed. 2. A minőség az, amit a fogyasztó annak tekint. 3. A minőség és a költség összegeződik, nem különbség. 4. A minőség megköveteli mind a személyek, mind a csoportok megszállottságát. 5. A minőség a vezetés egy módja.

A teljeskörű minőség 10 alapvető jellemzője (folytatás) 6. A minőség és az innováció kölcsönösen összefüggenek. 7. A minőség erkölcs. 8. A minőség folytonos fejlesztést követel. 9. A minőség a termelékenység leginkább költség-hatékony és legkevésbé tőkeigényes útja. 10. A minőség olyan teljes rendszerrel valósítható meg, amely a fogyasztókkal és a beszállítókkal is össze van kötve.

A teljesítmény tökéletesítése minőségügyi tevékenységekkel Vevőközpontúság a vevő által definiált minőség új marketing szemlélet: a vevői vélemények visszacsatolása a belső vevők felismerése Csapatszellemű vezetés Folytonos minőségtökéletesítés

A teljesítmény tökéletesítése minőségügyi tevékenységekkel (folytatás) A dolgozók bevonása felhatalmazás képzés Nyitott vállalati kultúra az információ megosztása a formális és informális korlátok eltávolítása innovációs szemlélet magas alkalmazotti erkölcs Tényeken alapuló döntéshozatal Társkapcsolat a beszállítókkal

Teljeskörű minőségügyi erőfeszítések „SYSTEM” Alp Esin (M&M, 1997, 39-42) Sincere őszinték Yours magukénak érezzék Serious komolyak Teamwork csapatmunka ösztönzése Enthusiasm lelkesedéssel Motivation motiválással SYS nélkül a TEM nem valósítható meg!

Teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Szabványok BS 7850:1992 Total Quality Management ISO 9004-4 (1993) Continuous Quality Improvement

Total Quality Management BS 7850:1992 Part 1: Guide to management principles (A menedzsment elvek útmutatója) Part 2: Guide to quality improvement methods (A minőségtökéletesítési módszerek útmutatója) A teljeskörű minőségmenedzsment olyan menedzsment filozófia és vállalati gyakorlat, amelynek célja …… a szervezet céljainak elérése érdekében az emberi és az anyagi erőforrásainak a leghatékonyabb módon történő hasznosítása.

Total Quality Management BS 7850:1992 folytatás A szervezet termékeinek, szolgáltatásainak és más kimeneteinek a minősége egyrészt a fogyasztók elégedettsége, akik használják azokat, másrészt az azokat előállító folyamatok hatékonysága és hatásossága. A minőségtökéletesítés a folyamatok tökéletesítésével valósítható meg. A minőségtökéletesítés folytonos tevékenység.

Total Quality Management BS 7850:1992 Alapfogalmak folyamat küldetésnyilatkozat folyamatgazda fogyasztó beszállító szervezet

Total Quality Management BS 7850:1992 Alapelvek a vezetés elkötelezettsége a fogyasztói elégedettség minőség-veszteségek mindenki részvétele a folyamatok mérése folytonos tökéletesítés probléma-meghatározás a vállalati célok és az egyéni magatartás összehangolása a személyek felelőssége és hatásköre a személyek fejlesztése

Total Quality Management BS 7850:1992 folytatás A minőségtökéletesítés környezete A vezetés felelőssége és csapatvezetés Értékek, viselkedés és magatartásformák A minőségtökéletesítés céljai Kommunikáció és csapatmunka Elismerési rendszer Oktatás és képzés A minőségveszteségek csökkentése

Total Quality Management BS 7850:1992 A TQM megvalósítása megfelelő szervezeti felépítés kialakítása a folyamat-kezelés megvalósítása a teljesítmény mérése tökéletesítés-tervezési módszerek bevezetése oktatás

Total Quality Management BS 7850:1992 A támogató módszerek szerepe minőségügyi-rendszer minőség-tökéletesítés elemző és állapotbecslő eszközök „minőségügyi” eszközök

Total Quality Management BS 7850:1992 A TQM tipikus folyamata A szervezet politikája és stratégiája küldetés vezetés és elkötelezettség a célok lebontása A szervezet menedzsmentje szervezeti felépítés menedzsment rendszer információs rendszer kommunikáció A szervezet tökéletesítése munkakörnyezet teljesítménymérés tökéletesítési célok tökéletesítési tervek figyelemmel kísérés és felügyelet

A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra „A kiválóság szó… használata az olyan minőségdíjak esetén helyes, amikor … a minden tekintetben legjobb szervezetek azonosítását használják…. minden más alkalmazása veszélyes és …. gyakran hibás.” T.Conti, MM 2004/3, 138-145

A teljeskörű minőségmenedzsment (tqm) Jellemzői minőségszabályozás a minőség tervezése alapfolyamatok, érdekeltek kritikus folyamatok, folyamatgazda folyamatszabályozás megfelelőségszabályozás teljesítménymutatók, minőségmutatók értéknövekedés minőségköltségek, -gazdaságosság

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) jellemzői (folytatás/1) folytonos minőségtökéletesítés változásmenedzsment innovációmenedzsment az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR) színvonalösszehasonlítás (Benchmarking) minőségügyi eszközök

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/2) minden értékre kiterjedő minőség környezetvédelem munka- és biztonságvédelem információ- és adatvédelem vagyonvédelem

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/3) minden tevékenységre kiterjedő menedzsment teljes igénykielégítési folyamat teljes igénykielégítési lánc fogyasztás menedzsmentje beszállítók menedzsmentje

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/4) külső társkapcsolatok a fogyasztókkal a beszállítókkal a versenytársakkal a társadalommal

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) jellemzői (folytatás/5) hatékony erőforrás-gazdálkodás információs rendszerek (BIIS, MIS) anyagi erőforrástervezés (MRP) megfelelő időben (Just in Time) teljeskörű hatékony karbantartás(TPM)

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/6) emberközpontúság emberiesség hatékony emberi erőforrás-menedzsment belső társkapcsolatok kommunikáció nyitottság, bizalom képessé tétel (empowerment) önmegvalósítás kreativitás

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/7) mindenki aktív részvétele (total employ involvement, TEI) megbízás, felhatalmazás érdekeltség, motiválás, elismerés, jutalmazás közösségi szemlélet, szocializáció együttműködés, kommunikáció csapatmunka megszállottság, fanatizmus

A teljeskörű minőségmenedzsment (TQM) Jellemzői (folytatás/8) a vállalati kultúra ápolása és fejlesztése folytonos tanulás (Life Long Learning, LLL) tanulószervezet (Learning Organization, LO) tökéletesedő szervezet tudásmenedzsment az erkölcs fejlesztése

A teljeskörű minőségmenedzsment A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése

Folytonos tökéletesítés Kisléptékű az alapfolyamat lényege változatlan Nagyléptékű, ugrásszerű az alapfolyamat lényege változik pl. az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR)

A folytonos tökéletesítés főbb típusai KISLÉPTÉKŰ UGRÁSSZERŰ vizsgálat tárgya folyamat folyamatok és szerkezet döntés szintje helyi vállalati változtatás kismértékű folytonos (evolúció) jelentős ugrásszerű (revolúció) időbeliség folyamatosan időszakosan informatizálás nem szükségszerű szükségszerű menedzsere munkahelyi projekt csapatmunkában résztvevők munkahelyi és külső eredménye javított folyamat új folyamatok új szerkezet hatása

KAIZEN = folyamatos tökéletesítés Kétféle tökéletesítés: KAIRYO – jelentős, ugrásszerű, tőkeigényes KAIZEN – kis lépésekkel, nem tőkeigényes ideálisan: KAIRYO, KAIZEN, KAIRYO, KAIZEN, …. KAIZEN folyamatcentrikus vezetés folyamatorientált gondolkodás eredmény: a folyamat fejlesztése A KAIZEN megvalósítása célok és eszközök javaslat és megvalósítás oktatás, képzés ösztönzés és elismerés terjesztés felügyelet és értékelés fejlesztés, javítás

Az üzleti folyamatok újjáalakítása (Business Process Reengineering, BPR)

Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése. „Hogyan lehetne másképpen csinálni?”

Az üzleti folyamatok újjáalakítása a folyamat elképzelése „Hogyan lehetne másképpen csinálni?” (folytatás)

A teljeskörű minőségmenedzsment A teljeskörű minőségmenedzsment értelmezése A folytonos tökéletesítés A kiválóság mérése

Mérés, vizsgálat, megállapítás, értékelés Alapfogalmak measurement mérés (tulajdonság) testing, auditint, … vizsgálat (állapot-mérés) assessment megállapítás, felmérés (állapot-viszonyítás), értékelés ranking rangsorolás scoring pontozás evaluation értékelés (értékrend alapján

Az objektumok pontozásos mérése színvonalösszehasonlítás (benchmarking) kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balenced Scorecard, BSC) (nemzeti minőségi) díjrendszer a kiválóság mérése a fogyasztói elégedettségi mutató (Customer Satisfaction Index, CSI) Európai Alkalmazotti Mutató (European Employee Index, EEI) Servqual, stb.

A becsült mutatók jellemzői pontosság (precision) valódiság (validity) megbízhatóság (reliability) (zajérzéketlenség) előrebecslő képesség (predictive power) (ismételhetőség) terjedelem (coverage) (mit fed le) egyszerűség (simplicity) állapotbecslő-képesség (diagnostics) összehasonlíthatóság (comparability)

A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking) A tökéletesítendő/fejlesztendő (összehasonlítandó) terület kijelölése A színvonalösszehasonlítás tervezése A színvonalösszehasonlítás elvégzése A színvonaleltérés elemzése A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal kijelölése

A minőségtökéletesítés szabályozása (PDCA) színvonalösszehasonlítás alapján (benchmarking) (folytatás) A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok kijelölése A tökéletesítéssel elérni kívánt színvonal eléréséhez szükséges célok eléréséhez szükséges tevékenységek kijelölése A kijelölt tevékenységek végrehajtása Visszatérés az elejére: A színvonalösszehasonlítás tervezése és elvégzése

Önmegállapítás, önfelmérés (önértékelés) Self Assessment A szervezet főbb állapotjellemzőinek (ön)becslése fontos, szükséges Az önmegállapítás modellfüggő! Típusai: ISO 9004 alapú NMD alapú

A kiválóság mérése TQM = kiválóság TQM összetevő: minőségügyi rendszer folyamatok eredmények Az összetevők közötti ok-okozati kapcsolat (Conti, 1992): minőségügyi rendszer és folyamatok nélkül nincs kiválóság! MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOLYAMATOK EREDMÉNYEK

A kiválóság mérése MINŐSÉGI DÍJAK „Nemzeti minőségi díjak” Malcolm Baldrige National Quality Award European Quality Award („EFQM”) Magyar Nemzeti Minőségi Díj stb… „Egyéb” minőségi díjak Deming díj IIASA-Shiba díj stb. …

Az (Üzleti) Kiválóság „Modellje” A kiválóság mérése A Nemzeti Minőségi Díj Az (Üzleti) Kiválóság „Modellje” a vezetés a megalapozott üzletpolitikával és stratégiával a dolgozók és az erőforrások hatékony menedzselésével és a folyamatok szabályozásával vevői és dolgozói elégedettséget és pozitív társadalmi hatást ér el, amely kiváló (üzleti) eredményhez vezet.

követelményrendszere A kiválóság mérése A Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszere A vállalkozás minőségképessége (adottságok) 1. a vezetés 2. politika és stratégia 3. emberi erőforrások 4. partnerkapcsolatok és erőforrások 5. folyamatok A vállalkozás által elért minőség (eredmények) 6. a vevői elégedettség 7. a dolgozói elégedettség 8. a társadalmi hatások 9. kulcsfontosságú eredmények

Az EFQM elismerési rendszere Elkötelezett a kiválóságért Committed to Exellence, C2E 9 kritérium szerinti önértékelés 250-400 pont Elismerés a kiválóságért Recognised for Excellence, R4E 32 alkritérium szerinti önértékelés 400-650 pont Európai Kiválósági Díj European Excellence Price 650-700 pont legalább egy alapelvben kiemelkedő Európai Kiválósági Fődíj European Excellence Award 700 pont felett

EFQM alapelvek vevőközpontúság customer focus vezetés és a célok állandósága leadership and constancy of purpose eredményorientáltság results orientation a munkatársak fejlődése és bevonása people development and involvement a vállalat társadalmi felelőssége corporate social responsibility folyamatokon és tényeken alapuló vezetés management by processes and facts folyamatos tanulás, innováció és fejlesztés continouos learning, innovation and improvement partnerkapcsolatok fejlesztése partnership development

A Nemzeti Minőségi Díj alapú Kiválósági Modellek Közigazgatás Kiválósági Modell (CAF) Közoktatási Kiválósági Modell Felsőoktatási Kiválósági Modell Regionális Minőségi Díj IIASA-Shiba Díj Vállalati kiválósági díjak: PQA-Philips Quality Award MÓL…

A kiválósági modellek alkalmazása a nem kiválókra Ha nincsenek a folyamatok szabályozva, ha nincs minőségmenedzsmentrendszer, akkor teljesen torz eredmények! Kihagyások A súlyozás megváltoztatása torz, félrevezető

Common Assessment Framework (CAF) Egységes Felmérési Rendszer „Közigazgatási Kiválósági Modell” Az Európai Minőségi Díj (EFQM) modell alkalmazása a közigazgatásra

Teljeskörű biztonságmenedzsment Total Security Management, TSM (EOTC) EFQM modell és biztonság környezetvédelem etika

A fogyasztói elégedettség főbb összetevői ÉSZLELT MINŐSÉG FOGYASZTÓI PANASZOK ÉSZLELT ÉRTÉK FOGYASZTÓI ELÉGEDETTSÉG FOGYASZTÓI IGÉNYEK FOGYASZTÓI HŰSÉG

A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK DZSUNGELÉBEN avagy Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer? (Példa)

Témakörök Minőségügy az élelmiszergazdaságban Good . . . Practice Jogszabályok Szabványok Általános minőségmenedzsment szabványok A „jó” minőségmenedzsment rendszer jellemzői Iparági minőségmenedzsment-szabványok

Minőségügy az élelmiszergazdaságban Vevők (fogyasztók élelmiszerfeldolgozók) élelmiszerbiztonság olcsó termékek a jogszabályok betartatása minőségi élelemtermelés a szabványok betartása Alapanyagtermelők ( kis és középvállalkozók őstermelők) élelmiszerbiztonság nyomott árak forrásokkal gyengén ellátott ágazat a jogszabályok betartása a szabványok betartása – választás a szabványok között? piacmegtartó képesség (értékesítési lehetőségek) az élelemtermelési lánc további szereplőinek tevékenysége

Good … Practice GAP (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében) GAEC (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet Korm. rendelet (Egységes területalapú és Kiegészítő nemzeti támogatásra jogosult az a terület, amelyet „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartanak. GFP (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú melléklet tartalmazza a GAP előírásokat.

Jogszabályok 2003. évi LXXXII. sz. élelmiszertörvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek, 178/2002/EK élelmiszerbiztonságra vonatkozó EU rendelet, HACCP előírások, 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről 2002. évi XXXVI. törvény a termékfelelősségi törvény módosításáról 1997. évi CLX. törvény a fogyasztóvédelemről 2002. évi XXXVI. törvény a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról

„Nemzetközi” szabványok - ISO 9000 szabványcsalád, Vállalati szabványok - FSIS, - IFS, - BRC, - EUREPGAP „Nemzetközi” szabványok - ISO 9000 szabványcsalád, - ISO 22000 szabványcsalád, - ISO 15161:2001 szabvány

Mit nyújtanak a termelőknek az általános menedzsment szabványok ? Az ISO 9001:2000 szabvány előnyei - jó kiindulási alap, - egyértelműen biztosítja a folyamatszemléletet, - biztosítja a minőségszabályozást. Az ISO 9004:2000 szabvány előnyei - nemcsak a vevők, hanem az összes érdekelt fél igényét és elégedettségét figyelembe veszi.

Milyen elveken alapul a jó minőségmenedzsment-rendszer? folyamatszemlélet, (folyamatirányítás – GMP-ből) emberközpontúság, (TQM-ből) érdekelt irányultság, ISO 9004:2000-ből és NMD-ból értékteremtés, (Vezetéstudomány)

Mit nyújtanak a termelőknek az iparági szabványok ? Az ISO 15161:2001 szabvány előnyei kiegészíti az ISO 9001 szabványt az alábbi területeken: - a jogszabályi előírások, - az élelmiszerlánc, - a HACCP gyakorlati alkalmazása Az EN ISO 22000:2004 szabvány előnyei - fogadókészség esetén felválthatja a vállalati szabványokat, - a rendszer kiépítése összhangban van az ISO 9000 szabványcsaláddal, - az élelmiszeripar és a mezőgazdaság sajátosságait veszi figyelembe, - tanusítható

Mit nyújt nekünk a minőségmenedzsment rendszer? Vevők: - Megbízhatóságot (élelmiszerbiztonság) - Termék utánkövethetőség - Könnyebb elérhetőség - Javuló minőség/ár arány Alapanyagtermelők: - Bizalmat kelt (piacon) - Dokumentált termelés, Termék utánkövetés - Könnyebb piacrajutás - Szélesebb értékesítési kör

A KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (KIR)

A hatékonyan működő KIR segíti a vállalatot abban, hogy tevékenységének környezeti hatásait mérje, kézbentartsa és javítsa. A rendszer segíti a kötelező előírásoknak és önkéntesen vállalt kötelezettségeknek való megfelelést, így hosszú távon nemcsak költségcsökkentő tényező, de a piaci verseny fontos szempontja is.

A KIR kiépítése a vezetőség elkötelezettségének kialakítása, az előzetes felmérés, a környezeti politika kialakítása, a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása és a felelősségi körök meghatározása, ki kell jelölni a rendszer kialakításával megbízott dolgozókat, biztosítani kell a munkájukhoz szükséges technikai és anyagi feltételeket. fel kell mérni a tevékenység környezeti hatásait és a vonatkozó törvényeket, előírásokat. a rövid- és hosszútávú környezeti célok meghatározása, irányítási (menedzsment) program kidolgozása, rendszeres ellenőrzés és továbbfejlesztés.

ISO 14000 szabványcsalád előzmények A környezeti problémák előtérbe kerülésével és a szervezetek -elsősorban termelővállalatok - környezeti felelősségének felismerésével ezt a megközelítést alkalmazták a működés káros környezeti hatásainak nyomonkövetésére és csökkentésére. KIR első széles körben elterjedt formája: a Brit BS 7750 szabvány. Ma nemzetközi szinten a két legfontosabb etalon az ISO 14000 szabványsorozat első két tagja (14001 és 14004) és az Európai Unió EMAS (Council Regulation /EEC/ No 1836/93: Eco-Management and Audit Scheme) rendelete.

ISO14000 szabványsorozat A szabvány betartása lehetővé teszi, hogy tisztább, biztonságosabb, egészségesebb világban élhessünk, a szervezetek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységüket egy nemzetközileg elfogadott követelményrendszer szerint végezzék. a globális piacon csak egy tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkező gazdálkodó szervezet lehet igazán versenyképes.

ISO14000 szabványsorozat Ez a szabványsorozat bármilyen méretű és tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható. A folyamatos fejlesztés és a kötelezően alkalmazandó nemzeti jogszabályok követelményein túlmenően az ISO 14001 szabvány nem tartalmaz abszolút előírásokat a környezeti teljesítéssel kapcsolatosan. Hasonló tevékenységet folytató szervezetek egymástól nagyon különböző irányítási rendszereket működtethetnek úgy, hogy ezek mindegyike megfelel az ISO 14001 szabvány előírásainak.

Az ISO 14000 szabványsorozat ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek – Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 Környezetközpontú irányítási rendszerek - Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO 14010 Irányelvek környezeti audithoz - Általános elvek lSO 14011/1 Irányelvek környezeti audithoz - Auditeljárások – Környezetközpontú irányítási rendszerek auditja ISO 14012 Irányelvek környezeti audithoz - Környezeti auditorok képzettségi kritériumai ISO 14031 Az Irányítási Rendszer Környezeti teljesítményének és a környezettel való kapcsolatának értékelése ISO 14040 Környezetközpontú irányítási rendszerek - Élettartam elemzés - Általános elvek és irányelvek ISO 14060 Termékszabványok Környezetvédelmi vonatkozásai

Az ISO 14000 szabványsorozat megvalósításának előnyei versenyelőny a piacon, a szervezet meg tudja határozni és el tudja érni a környezet védelmével kapcsolatos céljait, biztosítani tudja a hazai és nemzetközi követelmények folyamatos teljesítését, segít a szervezetnek a környezet minőségének fenntartásában és javításában, hozzájárul az emberek egészségének megóvásához,

Az ISO 14000 szabványsorozat megvalósításának előnyei (folytatás) a KIR bevezetése a szervezet partnereiben, az érdekelt felekben bizalmat kelt, a KIR rendet és összehangoltságot teremt a szervezetnél a környezeti problémák kezelhetősége és megoldása érdekében, hatékonyabb irányítás és munkavégzés, javul a belső működés hatékonysága, szervezettsége, ösztönző hatást gyakorol a beszállítói körre, kialakul a folyamatos fejlődés igénye.

A KIR kiépítésének lépései Előkészítés A környezetközpontú irányítási dokumentumrendszer kidolgozása A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése A tanúsítás

A KIR kiépítése (folytatás) Előkészítés A vállalkozás tevékenységi folyamatainak, eljárásainak, ügymenetének felmérése, Szervezeti átvilágítás, A szervezet által előidézett környezeti hatások azonosítása, vizsgálata és értékelése, A rendelkezésre álló dokumentáció átvizsgálása, Tréning a társaság vezetői, a kijelölt környezetvédelmi megbízott, valamint a rendszer kiépítésében közreműködő dolgozók számára, A működőképes környezetközpontú irányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások meghatározása.

A KIR kiépítése (folytatás) A dokumentumrendszer kidolgozása Környezeti politika és célok, Környezetközpontú irányítási kézikönyv, Eljárási utasítások, Program a környezetvédelmi célok és tervek megvalósítására, Munka- és vizsgálati utasítások, Bizonylatok, formanyomtatványok, űrlapok.

A KIR kiépítése (folytatás) A rendszer bevezetése Tréningek, Belső auditok, A szükséges helyesbítő intézkedések meghatározása, végrehajtása.

A Tanusítás folyamata Előaudit Dokumentáció vizsgálat, Helyszíni audit, Auditjelentés készítése (pozitív esetben javaslat a tanúsítvány odaitélésére).

Környezetirányítás alapjai a mezőgazdaságban (példa)

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/1) A rendelet célja 1. § A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre (a továbbiakban együttesen: vizek), valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki.

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/2) 3. § Fogalommeghatározások 4. § Nitrátérzékeny területek kijelölésének és felülvizsgálatának szempontjai 5. § Nitrátérzékeny területek 6. § A vizek védelmét szolgáló intézkedések 7. § egységes, összehangolt akcióprogramot kell megvalósítani

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/3) 8. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania 9. § A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. (3. számú melléklet)

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/4) 10. § Az előírások megtartását a termőföldön folytatott tevékenységek vonatkozásában a talajvédelmi hatóság, egyéb területeken a vizek nitrátszennyezésével járó tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. 11. § (1) A vizekben a nitrátszennyezettséget, továbbá a felszíni vizek eutrofizációs állapotát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell.

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/5) 12. § (1) A 4. § szerinti szempontok és a 11. § szerinti vizsgálati eredmények alapján a nitrátérzékeny területek kijelölését legalább négyévente felül kell vizsgálni.

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/6) Tájékoztatás az Európai Unió felé 13. § (1) Az Európai Bizottság részére történő tájékoztatás során meg kell adni: a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásait, térképen feltüntetve a nitrátérzékeny területeket és azok változását, megjelölve a kijelölés és felülvizsgálat szempontjait, a 11. § szerinti ellenőrzés eredményeit, az akcióprogramról szóló összefoglalót, amely tartalmazza a 6-0. és 12. §-ok szerinti előírások alkalmazását, a vizek állapotának - az akcióprogram intézkedéseinek hatására kialakuló - várható változását.

49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet (folytatás/7) Záró rendelkezések 14. § (1) A rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet 13. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. 15. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

3. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap MINTA

1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai Név Egységes statisztikai számjel Adószám vagy adóazonosító Székhely Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma 2. Az állattartó telep adatai Az állattartó telep neve Az állattartó telep címe

Keletkezett hígtrágya Keletkezett istállótrágya 2.1. Az állatállomány az állattartás típusa szerint december 31-én Állatfaj Állattartás típusa Állatlétszám megnevezés kód darab 2.2. Az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt trágya mennyisége Keletkezett hígtrágya Tárolt hígtrágya Keletkezett istállótrágya Tárolt istállótrágya Tárolt N műtrágya m3 kód tonna hatóanyag, kg

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉLELMISZER-SZENNYEZÉSEK NYOMONKÖVETÉSE Borászat

Élelmiszer szennyezési források Környezetszennyezés Veszélyforrások Üzemtelepítések Környezeti elemek kölcsönhatása Természeti katasztrófák Javaslatok

Környezetszennyezés A biztonságos élelmiszer előállítását – az élelmi láncon keresztül – a környezeti elemek állapota nagymértékben befolyásolja. A környezetszennyezés potenciális vagy aktuális veszély jelent a lakosság számára. A környezetben lévő káros anyagok 70 %-a az élelemmel, 20 %-a vízzel és 10 %-a a levegővel kerül szervezetünkbe.

2. Veszélyforrások Az élelmiszer-biztonság megteremtése, az egészségügyi kockázat minimalizálása érdekében egyik legfontosabb feladat a veszélyforrások felkutatása és megszüntetése. A levegő, a víz, a talaj folyamatos elszennyeződése miatt indokolt időszakosan a szennyezettséget okozó gócok feltérképezése. Átfogó állapotfelmérés szükséges a takarmány- és élelmiszer-előállító és feldolgozó üzemek környezetében.

3. Üzemtelepítések A működési engedély megadásához a szakhatóságok ellenőrzik a környezet állapotát: szennyező ipari létesítmények, talaj (szénhidrogén, szennyvíz, nehézfém), illetve víz (arzén, nitrát) szennyezettségét. Az időközben bekövetkezett változások miatt szükséges ellenőrzések: szennyvíz, hígtrágya kihelyezés, olajvezeték, benzinkút, erőmű, vegyi üzem telepítése, gépkocsiforgalom növekedése.

4. Környezeti elemek kölcsönhatása A levegő, víz, talaj szennyezettségének csökkentésére használt technikáktól függően új (koncentrált) szennyezések keletkeznek, többnyire egy másik környezeti elembe átkerülve: víz- és levegőtisztítás. A talajba elhelyezés (deponálás) vagy az elégetés (incinerálás) sem jelent végső megoldást.

5. Természeti katasztrófák A földrengések, árvizek, aszályok sújtotta területek veszélyeztetettsége miatt indokolt a térségben elhelyezkedő üzemek feltérképezése és a szükség-állapotra felkészítése. Az ember okozta katasztrófák (tűzesetek, nukleáris erőműi balesetek, háborúk) súlyos helyzetet teremtenek az élelmiszer-ellátásban, melynek megelő-zésére tervet kell készíteni.

6. Javaslatok A takarmány- és élelmiszer-termelésben is törekedni kell az ún. tiszta technológiákra, mind a termőföld, mind a víz felhasználásánál. Az élelmi lánc egyes elemeiben csökkenthető a szennyezés mértéke, ugyanakkor gondoskodni kell a melléktermékek és hulladékok szakszerű elhelyezéséről vagy megsemmisítéséről. Az élelmiszerek gyűjtő vagy fogyasztói csomagolása védi a terméket és a felhasználót, viszont gondoskodni kell a használt csomagolóanyagok újrafelhasz-nálásáról (3 R).

Eco-Management and Audit Scheme rendelet (EMAS)

Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden EMAS-t. (EC1836/93). Az EMAS arra szolgál, hogy segítsen a szervezeteknek környezetvédelmi teljesítményük kezelésében és javításában. Ennek az útmutatásnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a szervezeteknek a 761/2001/ek rendelet alapján működő program által előírt környezetvédelmi nyilatkozat összeállításában, és meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a III. Melléklettel összhangban lévő nyilatkozat elkészítése során figyelembe kell venni.

EMAS (folytatás/1) Az emas hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában. Az emas rendelet alkalmazása hasonlóan az iso 14001-es szabványhoz, a vállalatok számára nem kötelező.

EMAS (folytatás/2) Az emas rugalmassága folytán lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a vonatkozó tájékoztatást meghatározott közönségnek címezzék, ugyanakkor biztosítja, hogy az összes információ rendelkezésre álljon azok számára, akik azokra igényt tartanak. Át kell gondolni, hogy hogyan lehet a legcélzottabban terjeszteni a tájékoztatást, egyetlen jelentés formájában, vagy az érvényesített tájékoztatás szövegéből vett kivonatként.

EMAS (folytatás/3) Az emas rendelet, hasonlóan az iso 14001-es szabványhoz módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához. Abban az esetben, ha egy szervezet megfelel a rendeletben foglalt valamennyi előírásnak, külső hitelesítő fél bevonásával igazolást kaphat az emas rendszer szerinti működéséről. A sikeres felülvizsgálatot követően jogosult a szervezet az emas logó használatára.

RÉSZVÉTEL AZ EMAS-BAN

A részvétel feltételei Az emas-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani. Az emas-ban való nyilvántartásba vételhez a szervezet környezeti állapotfelmérést végez az emas rendelet vii. Melléklete szerint a vi. Melléklet szerinti tényezőkre vonatkozóan. Az emas-ban való nyilvántartás fenntartásához a szervezet évente ellenőrizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságnak.

A részvétel feltételei (folytatás/1) Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított iso 14001 rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha : - a környezeti tényezők azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta. - Megvalósítja a rendelet i. Melléklete szerinti környezetirányítási rendszert. - Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat.

A részvétel feltételei (folytatás/2) Azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vesznek az emas nyilvántartási rendszerében be kell tartani az alábbi szabályokat: - környezetvédelmi nyilatkozatukat évente frissíteni szükséges. - Háromévenként hitelesíttetni és nyilvánosságra is kell azokat hozni. A kis- és középvállalkozásokat segítő egyik intézkedés lehetővé teszi a rendelet által szabályozott módon, előírt feltételek teljesülése esetén az évenkénti frissítések kötelezettségétől való eltérést.

A részvétel feltételei (folytatás/3) A háromévenkénti megújítás alapvető kötelezettség minden nyilvántartásban önkéntesen részt venni kívánó szervezet számára. Az emas-nyilvántartásban szereplő szervezetnek bizonyítania kell, hogy elérte környezetvédelmi céljait és megfelelő indikátorok alkalmazásával a folyamatos fejlődését környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálta. A regisztrált szervezet státusának megújítása és felülvizsgálata a nyilvántartásba vételi eljáráshoz képest azonos módon történik, kivéve a jogszabályi megfelelés ellenőrzését.

AZ ECO-MANAGEMENT AND AUDIT SCHEME RENDELET (EMAS) ALKALMAZÁSÁVAL JÁRÓ ELŐNYÖK

Mivel az emas szerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, így a partnereik és környezetük felé a bizalmat, az átláthatóságot és a környezettudatosságot képviselik. A környezetvédelem jelentőségének folyamatos fejlődésével a környezet védelmét szem előtt tartó vállalatok kitűnnek a tömegből, mivel a környezetre gyakorolt hatásuk nyilvános.

Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak: Belgium: A vallon regionális környezetvédelmi minisztérium a támogatások megítélését az emas kötelező megvalósításához kötötte lerakók, vízkezelő üzemek és égetők esetében. Dánia: Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el.

Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/1): Olaszország: Az ippc-vel, hulladékkezeléssel, víz- és légszennyezés-megelőzéssel kapcsolatos engedélyek megújításakor az emas-nyilvántartásba vett vállalatok az engedélymegújítási kérelmet kiválthatják a hatóságnak nyújtott, az emas tanúsítványt is tartalmazó tájékoztatással. Hollandia: Az emas környezetvédelmi nyilatkozatot a kötelező éves környezeti jelentéssel egyenértékűnek fogadják el. Új engedély esetén rövidebb eljárás (mivel áttekinthetőbb a szervezet és jobb az adatszolgáltatás). Kevesebb ellenőrzés, helyszíni szemle (mivel jobban megbíznak a szervezetben, és inkább ott töltenek több időt, ahol nincs jó irányítási rendszer).

Az EMAS alkalmazásával, néhány európai országban elérhető kedvezmények az alábbiak (folytatás/2): Norvégia: Kevésbé gyakori felülvizsgálat az emas-t bevezető szervezeteknél. A környezeti audit és felülvizsgálat díja kedvezőbb, csak 50%. Magyarország: Kevesebb ellenőrzés, jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.

FELHASZNÁLT IRODALOM A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR, 2 FELHASZNÁLT IRODALOM   A MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR, 2. ÁTDOLGOZOTT KIADÁS AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2003   A NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (WWW.MIK.HU)   GELEI ANDREA (2009): SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK SPECIÁLIS MENEDZSMENT JELLEMZŐI 114. SZ. MŰHELYTANULMÁNY HU ISSN 1786-3031 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET FÖLDESI TAMÁS (2000): AZ ISO 9000 ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG, 2000/5, 253-257.   HUSZAY GÁBOR ET AL (2000): FOGYASZTÓVÉDELEM KERESKEDELMI SAJTÓÜGYNÖKSÉG, BUDAPEST, 2000.   KALAPÁCS JÁNOS (2000): MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS/IRÁNYÍTÁS A KÖZSZOLGÁLTATÁSBAN KÖZOKTATÁS, KÖZIGAZGATÁS, X-LEVEL KOVÁCS ZOLTÁN (SZERK.)(1997): A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA TDQM SOROZAT, KÉZIRAT, VESZPRÉM.   PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI I. RÉSZ. MIT TEKINTÜNK SZOLGÁLTATÁSNAK? CEO, IV. ÉVF., 2003/3, 15-18. PARÁNYI GYÖRGY (2003): A SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYA ÉS MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI II. RÉSZ. A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGJELLEMZŐI CEO, IV. ÉVF., 2003/4, 38-42.

Róth András (2000): ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer Dashöfer Kiadó, Budapest, 2000-től folyamatos SOMOGYI S. – KAJÁRI K. – SZABÓ I. L. – DOMJÁN P. (2007): MINŐSÉGMENEDZSMENT VEZETŐK RÉSZÉRE. FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK. 15.P. SZABÓ IMRE LÁSZLÓ, LUKÁCS GÁBOR, VERESS GÁBOR (2006): A JOGSZABÁLYOK ÉS AZ AJÁNLÁSOK DZSUNGELÉBEN, AVAGY MILYEN A JÓ ÉLELMISZER-IPARI MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZER? A MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG 2006. 4. EOQ MNB, BUDAPEST Veress Gábor, Birher Nándor, Nyilas Mihály (2005): A minőségbiztosítás filozófiája JEL Kiadó, Budapest Veress GÁBOR (2009): PIACI MINŐSÉG, TÁRSADALMI MINŐSÉG, ÉLETMINŐSÉG (2009): Előadás, MTESZ, 2009.NOVEMBER 25. MINŐSÉG ÉS ERKÖLCS - A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA KONFERENCIA Veres Zoltán (1995): Minőségi értékítélet-kutatás a projekt-típusú ipari szolgáltatásokban Minőség és Megbízhatóság, 1995/4, 37-40.