MAGYARORSZÁG ÉS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA A KÖZÉP-EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> „Hiányzó kapcsolatok” konferencia a közlekedési hálózatok térségfejlesztési szempontú, határon átnyúló tervezéséről Esztergom, 2008. október 14-16.

Magyarország és közlekedési hálózata a közép-európai gazdasági térben Európai perspektíva Közép-európai / országos érdekek A multimodális nemzetközi közlekedési folyosók funkciója: területi lefedettség biztosítása A közvetítő (belső) kapcsolatok fontossága a gazdasági tér kiszolgálásában alapvető A TEN kialakulása, bővítése (PEC) és besűrítése (TINA) Hazai / térségi érdekek Összefoglalás, tanulságok

Az európai folyosók előképe, az 1975-ben bevezetett útszámozás Európai perspektíva Forrás: Az országos közúthálózat 1991-2000 évekre szóló-fejlesztési programja 1991, KHVM. Az európai folyosók előképe, az 1975-ben bevezetett útszámozás

Európai perspektíva Mit jelent a transz-európai hálózat (TEN) keleti kiterjesztése ?

Európai perspektíva A hálózat kiterjesztése kelet felé

Európai perspektíva A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

Európai perspektíva A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

Európai perspektíva A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

Európai perspektíva ? A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók Európai perspektíva ? Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

Európai perspektíva ? Az EU-15-ök TEN-T hálózatának (1992) a kiegészítése a PEC folyosók (1997) A rögzített PEC folyosók kiegészítése „másodlagos elemekkel” a TINA hálózat (1999) A rögzített TINA hálózat folytatása a Balkán felé TIRS hálózat (2002) …

Európai perspektíva ? A TEN-T az EU-15 belső hálózata – ennek előtérbe helyezése szolgálta az (akkori) EU külső versenyképességének az elősegítését Nem történt meg az EU-27 (+X) térség belső igényein alapuló belső átlapoló hálózat kialakítása Hazai javaslat már van: Molnár László Aurél „munkavázlata” Közúti és Mélyépítési Szemle 2007/11

Európai perspektíva ! Forrás: Molnár László Aurél (2007) Kelet-KözépEurópa úthálózata, mint a felzárkózás eszköze. Közúti és Mélyépítési Szemle 57. évf. 11. szám. Forrás: Molnár László Aurél (2007) Kelet-KözépEurópa úthálózata, mint a felzárkózás eszköze. Közúti és Mélyépítési Szemle 57. évf. 11. szám.

Hazai következmények A hazai közlekedéspolitikában nem az elvet vettük át (a belső hálózat fontossága) hanem az elemeket (a transz-európai folyosók prioritása) Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemeltük a régióközi kapcsolatok szintjét (a külső kapcsolatok hordozóját) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a hazai belső struktúra kapcsolati háttere). Tehát a három fő probléma (1) a folyosók rossz mintázata (K-Ny túlsúly); (2) a folyosók túlzott súlya a közlekedés rétegein belül; (3) + hibás hazai struktúra, egyközpontúság erősítése

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

Forrás: Molnár László Aurél (2007) Gyorsforgalmi úthálózatunk szerkezete és számozása. Közúti és Mélyépítési Szemle 57. évf. 8. szám. Forrás: Molnár László Aurél (2007) Gyorsforgalmi úthálózatunk szerkezete és számozása. Közúti és Mélyépítési Szemle 57. évf. 8. szám.

Hivatalos magyarországi tervezet (1999) a gyorsforgalmi közúthálózatra 2030-ra

Ritkítás helyett tovább sűrített távlati gyorsforgalmi tervezet 2006 Megkettőzve: M4 (!) M0 nyugati, M6, (M44 ?) félig: M8 Vszpr-Szfv Sok hozzátevés, kevés elvétel – összességében még több pálya

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

Forrás: dr Rigó Mihály (2008) Javaslat rácsos szerkezetű úthálózatra Forrás: dr Rigó Mihály (2008) Javaslat rácsos szerkezetű úthálózatra. Közúti és Mélyépítési Szemle 58. évf. 7. szám. Forrás: dr Rigó Mihály (2008) Javaslat rácsos szerkezetű úthálózatra. Közúti és Mélyépítési Szemle 58. 7.

Gyorsforgalmi út a gazdasági térben Jellegzetes hibák I.: (vélt) helyi érdekek dominanciája („ránk mutasson az út”– azt gondoljuk, az út csak hosszában ké-pes kiszolgálni) =>Az egyenletes kiosztású hálószemek elhúzása A két belső É-D folyosó ráhúzása a fővárosra (az M0-ra): a fővároshoz koncentrál olyan tevékenységeket, amelyek az ország más térségeiben hiányoznak (pl. logisztikai funkciók) Az így konkurenssé vált folyosók közül a másik gyengítése A kelet-magyarországi É-D folyosó ráhúzása Szegedre A nyugat-magyarországi É-D folyosó elhúzása Szombathelyre Jellegzetes hibák II.: túlzottan egymásra csúsztatott párhuzamos folyosók, ill. szorosan folyó, tó mellé épített folyosók, ahol az egyik oldalra nem tud funkcionálni az út.

„A közlekedési vonalak meghatározásánál – kivált a vaspálya fővonalainál – elengedhetetlen szabály, hogy azok a kijelölt végpontok felé egyenes irányban vezessenek, mert ez mind az átviteli mind a helybeli forgalomnak főfeltétele. Ezen szabályt még akkor is szigoruan meg kell tartani, ha szinte ez által némelly helyek látszólag szenvednének is; mert ha a helybeli érdekleteknek a fővonalak irányára befolyás engedtetik, vagy ha a fővonalokkal egyszersmind minden nevezetes helyeket érinteni akarunk, ebbül az fog okvetlenül következni, hogy egy bizonyos vonalban annyi mindenféle czélok elérése fog együtt kivántatni, hogy elvégre semmi egész s rendszeres nem alakulhat.” Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. Forrás: Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

Gyorsforgalmi út: területi lefedettség A TEN-T közúti hálózata menti folyosók 2002-ben az unióban, 40-40 km légvonali távolság lefedettségét feltételezve Gutiérrez, J. – Urbano. P. (1996) Accessibility in the European Union: the impact of the trans-European road network. Journal of Transport Geography Vol. 4. No. 1. pp. 1-12. Gutiérrez, J. – Urbano. P. (1996) Accessibility in the European Union: the impact of the trans-European road network. Journal of Transport Geography Vol. 4. No. 1. pp. 1-12.

Gyorsforgalmi út: területi lefedettség A hazai gyorsforgalmi közúti hálózat menti folyosók 15-15 ill. 30-30 perces eléréssel lefedett sávja 2015-ben (terv) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A05H0096.OGY Sztráda Expressz program: Európa Terv (2003) "Gyorsabban az Európai Unióba"– 1000.000.000.000 Ft. Autópálya Építésre. Közlekedési Múzeum, 2003. április 5. Forrás: GKM.hu 2003-04-05 http://betonnet.hu/hirek/2003/sztrdex.html A visszacsatolás hiánya ! Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A05H0096.OGY

Gyorsforgalmi út: területi lefedettség Nem ad közvetlen kiszolgálást Néhány következmény => Közvetett módon biztosít térbeli lefedettséget (más útkategóriákon keresztül) Tervezésekor nem csak az úttal közvetlenül igénybevett területet kell figyelni, (t. i. hol menjen ill. hol nem mehet az út) hanem a közvetve lefedett területet is => Az érintett térség számára akkor van hatása a folyosónak, ha van olyan belső feltáró hálózat, amelyik közvetíteni képes a folyosó térségi kiszolgálási kapcsolatát is E belső hálózatnak is vannak külső kapcsolatai: az a jó, ha a szövet nem szakad meg a határoknál Nem célszerű túlzottan egymásra csúsztatni párhuzamos lefedettségi zónákat, ill. szorosan folyó, tó mellé építeni a folyosót, ahol az egyik irányban nem tud dolgozni az út.

„Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek” OTK 2005 (Országos Területfejlesztési Koncepció ) Egy elavult, sugaras közlekedési hálózatra épülő, hibás területfejlesztési koncepció

Tanulságok Az inter-regionális nemzetközi folyosó közvetett, magasabb szintű kapcsolat, nem a közvetlen kiszolgálás a feladata, hanem egy szélesebb térségi sáv (80-100 km) alap-hálózatának a helyzetbe hozásán keresztül lefedni a kiszolgálandó térséget (viszonylag kevés új pálya kiépítésével). A teljes európai térség összekapcsolásának a feladata tartandó szem előtt, erre kell kialakítani egy megfelelő TEN átlapoló hálózati struktúrát, ebből lehet levezetni az egyes konkrét folyosók indokoltságát. A területi ellátottság alapja a helyi, térségi úthálózat (közlekedési hálózat); ennek hiánya, vagy nem kielégítő állapota versenyképtelenné teszi az – akár folyosóval ellátott – térségeket is. Tehát: a folyosók fejlesztését bölcsebben, + nem csak a folyosók fejlesztése fontos + …

+ egy üzenet „Első szükség, hogy a már meglévő utak a fenntartás s folytonos igazítás elmulasztása miatt el ne romoljanak, aztán a könnyen helyre állíthatók jól megigazítassanak, s végre ujak épitessenek.” Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

MAGYARORSZÁG ÉS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA A KÖZÉP-EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! „Hiányzó kapcsolatok” konferencia a közlekedési hálózatok térségfejlesztési szempontú, határon átnyúló tervezéséről Esztergom, 2008. október 14-16.