Képes Élménybeszámloló Izland a tűz és a jég országa Katt.

Már évek óta szerettem volna ellátogatni Izlandra Már évek óta szerettem volna ellátogatni Izlandra. Érdekeltek a föld geotermikus tevékenységének megfigyelhető elemei, a jég és tűz ellentmondásos birodalma, a vikingek által meghódított föld látnivalói. Itt találjuk az amerikai és európai kőzetlemezek közötti hasadékot, ahol szinte belelátni a Föld gyomrába. Mit mondjak…..félelmetes látvány. Verne Gyula is ide képzelte az utazást a Föld középpontja felé. Izland térképe:

Az izlandi címer:

A bazalt talapzaton álló címer közepén látható kék pajzson, egy ezüsttel keretezett vörös kereszt van, amely így az izlandi zászlót jelképezi. Ezt négy mondabeli alak veszi körül: Egy óriás, egy bika, egy sas és egy sárkány.  Egy kis történelem: Izland történelme a vikingekkel és az ír szerzetesekkel fonódott össze: az ír, skót és viking népek keveredéséből jött létre az északi izlandi nép. 930-ban itt hozták létre az első parlamentet, az Alsinget, mert nem akartak királyságot.

Az izlandiak történetét a „sagák”-ban örökítették meg, ezek tulajdonképpen elbeszélő költemények a korabeli történésekről. A hosszú téli estéken egy családtag olvasta fel a többiek okulására és szórakoztatására. Érdekes módon, a hagyományos és nagyon kellemes téli elfoglaltságnak kevésbé hódolnak, hiszen a népesség növekedése 0,5 % körüli csak. Nálunk, ha van egy kis áramkimaradás, máris megugrik a születések száma. A 60-as évekbeli New York-i áramszünet után 9 hónappal, közel 40-szer több volt a születések száma, mint egyébként. Ott történt, hogy egy liftben bennragadtaktól kérdezték a mentők, van-e köztük terhes nő, mire egy férfihang válaszolt, nincs, még csak ismerkedünk.

                               Egy korabeli saga

                               Az első benyomások:   Izland európai ország, bár ezt első pillantásra nehezen hiszed el. A neve, Jégországot /Iceland/ jelent, de inkább holdbélinek látja a tájat az ember, egy gőzölgő, lávafolyamokkal, feltörő gejzírekkel és vízesésekkel tarkított, és a valószínűtlenül kék tengerrel körülölelt igazi jégsziget, a jégbezárt tűz országa. A táj annyira holdbéli, hogy űrutazásuk előtt itt gyakoroltak az amerikai asztronauták, a Holdon már szinte ismerősként mozogtak, csak az eltérő tömegvonzás volt szokatlan. Ha a fekete, a szürke és a barna is színek, akkor az izlandi táj néhány fakó- zöld fűcsomóval, mohával megbolondítva, színpompásnak mondható. A lávakövek hawai típusú „au-au” kövek. Ez hangutánzó szó, ilyen hangokat adnak ki a bennszülöttek, ha mezítláb lépnek a kövekre.

Egy kis geológia: Izland az amerikai és az eurázsiai kőzetlemezek találkozásánál fekszik, ezek a lemezek a tektonikus erők hatására, szétszakadtak és eltávolodtak egymástól, lehetővé téve, hogy a hasadék mentén a föld hője, vulkánok, és gejzírek formájában a felszínre törjön.  Naponta átlagban 50-100 kisebb földrengés van a szigeten. A hasadék egyik oldalán állva Amerikában vagyunk, és átkiabálhatunk a másik oldalra, Európába.

A kőzetlemezek minden évben 20 mm-el távolodnak egymástól

Gyakoriak a kisebb nagyobb vulkán kitörések, a gejzírek működésének, pedig a szemtanúi lehetünk. Egyesek szerint a Hekla tűzhányó 2000. évi kitörését a helyi turisztikai hivatal rendelte meg, mert özönlöttek a katasztrófaturisták a helyszínre. Mivel a kitöréseknél 10 éves periodicitással számolnak, várhatóan idén is sok látogatója lesz az országnak. Az izlandiak hozzászoktak a természet erőinek tobzódásához. Jó példa erre, hogy amikor a Westman szigetek egyikén nagy vulkánkitörés volt, a helyi lakosok hajón menekültek el a lávafolyam elől, majd később újra visszatelepültek, és a föld melegével állítanak elő melegvizet, és azzal is fűtenek.

A kitörés során létrejött egy új sziget is, melyet Surtsey-nek neveztek el és csak kutatók léphetnek a felszínére. Érdekes, hogy már az első években 170 különböző rovarfajt találtak a szigeten. Gyakorlatilag a sziget kialakulása után szinte azonnal megjelentek a madarak is, míg az első ott is fészkelő madár, a sarki sirály három évvel a vulkáni aktivitás megszűnése után telepedett le. Izland történetének legnagyobb katasztrófája egyben a Föld északi féltekéjére kiható légköri, gazdasági válságsorozatot is eredményezett. A dél-izlandi Laki nevű vulkán 1783. június 8-án tört ki először, amikor kb. 130 krátere szinte egyszerre robbant fel. A tűzhányó októberig folyamatosan aktív maradt, az utolsó kitörésre 1784 tavaszán került sor. A kitörések ereje egyedülálló volt. Egy fortyogó, pokoli üsthöz hasonlóan, folyamatos bugyogás, és a mélyből feltörő sátáni hangok kíséretében több láva tört a felszínre, mint bármely más vulkán esetében a történelem során.

Tíz köbkilométer láva ömlött ki, a Föld légkörébe pedig hatalmas mennyiségű mérgező hidrogénfluort és kéndioxidot tartalmazó gáz került a 15 kilométer magas vulkáni füstoszlopból, nyolcvanszor annyi, mint a Saint Helens kitörésekor 1980-ban. Izland lakosságának negyede pusztult el a szerencsétlenségben. Sokan a mérgező gázoktól, mások a kitörést követő éhínségben, ugyanis a sziget állatállományának 50-80%-a is áldozatául esett a katasztrófának. A kitörésnek jelentős hatása volt a Föld időjárására is. Európát és Észak-Amerikát július elejére teljesen beborította a mérgező, ködszerű gázfelhő, amely a Napot is elhomályosította. Több helyütt a világvége eljövetelét látták az eseményben

A 1783-84 tele a megváltozott légköri viszonyok miatt rendkívül hideg és csapadékos volt, ami a tél vége felé soha nem látott jeges áradásokat okozott, majd ennek következtében az éhínség szedte az áldozatait. Izlandon a természeti erők labilis egyensúlyát a jég és a magma nyomáskülönbsége biztosítja. A gleccserek jégtömegének a súlya nem engedi felszínre törni a mélyben feszülő izzó lávatömeget. Ezért nagyon veszélyes a globális felmelegedés, mert folyamatosan csökken a gleccserek vastagsága, és előbb-utóbb eléri a kritikus szintet, amikor a nyomás kiegyenlítődik.

                                A hasadék Blue Lagoon: (Kék lagúna) A Keflavik-i nemzetközi repülőteret elhagyva rövidesen lávamezőkön keresztül vezet az út. A fővárost is magába foglaló Reykjanes-félsziget ad otthont az egyik legismertebb turistaattrakciónak, a 37-39 fokos vizével messziről gőzölgő „Kék lagúnának". Az ásványi sókban gazdag, tejszerű víz, szilícium-dioxidot tartalmazó fehér iszapja, a vízben lévő algákkal, ásványi sókkal együtt jótékony hatású. A turisták szorgalmasan kenik is az arcukat, hiszen itt ingyen van az iszap, de a benti shop-ban meglehetősen drága. 

A fürdő modern beléptető rendszerrel ellátott, a fogadó rész és az üzletek vásárlásra csábítanak, amíg meg nem látod az árakat. A belső rész már eléggé lepusztult, megérdemelne egy felújítást. Az épülettől a szabadtéri medencéig mindenki gyorsan szedi a lábát, hogy azután belemerüljön a finom meleg, kékesfehér vízbe.  A lagúna vize, közvetlen összeköttetésben van a tengerrel, a vize sós.  A felszálló pára miatt, ha valaki néhány méterre eltávolodott már el is tűnt szem elől. A hőforrások közelében még melegebb volt a víz, időnként kicsit túl forró is.

Reykjavik: Izland fővárosa, a világ legészakibb fővárosa, aminek neve „füstös öblöt” jelent, utalva az állandóan gőzölgő hőforrásokra.     Egész Izland lakossága 300 ezer fő körüli, aminek több mint a fele Reykjavikban és vonzáskörzetében él.

A házakat és a tetőket általában élénk színűre festik, mert a színek vidámabbá teszik a településeket, ellensúlyozzák a téli sötét időszak egyhangúságát.   A belváros lakásai, de még a járdák is geotermikus energiával vannak fűtve. A forró vizet a város egy magaslati pontján hatalmas tartályokban gyűjtik össze, innen biztosítják a város meleg-víz ellátását is.  A tartályok közé falakat, tetejére kupolát építettek, ez a Perlan, melyben éttermeket, múzeumot és még egy mesterséges gejzírt is láthatunk. A meleg-víznek kicsit kénes szaga van, fürdés után úgy érzed, mintha most jöttél volna ki a Hévízi tóból. A kagyló formájú épülethez tartozik még egy körpanorámát biztosító kilátóterasz is.

Nézzünk meg egy virtuális körpanorámát a Perlan tetejéről:  http://www.360cities.net/image/perlan-rooftop-cafeteria Általában egész Izlandon hasonló a fűtés és a vízellátás, a hideg víz kezeletlenül, vegyszermentesen kerül a hálózatba, mivel a patakok, és a folyók vize nem igényel tisztítást. Egyébként itt szinte minden bio, hiszen itt, nincs vegyszeres növényvédelem, nincsenek kártevők, sőt még szúnyogok sem. A tej is kiváló ízű és minőségű. A reykjaviki repülőteret csak belföldi gépek használják, az egyik főút kereszteződésében a közlekedési lámpák oszlopaira szerelt kiegészítő lámpák szolgálnak jelzőfényként a leszállópályához.  A modern városrészben találjuk, a rendkívül látványos Hallgrimskirkja templomot, mely az izlandi tájra jellemző láva csúcshoz hasonlít.  A toronyból csodálatos panoráma tárul a városra. Ugyancsak itt találjuk a viking felfedezőnek, Leifur Eirikssonnak emlékművét is, aki Kolumbuszt megelőzve hajózott el Amerika partjaira.       

A modern, de jellegtelen városháza egy rendkívül koszos vizű kis tó partján található. Belül egy óriási makett is található, mely méretarányosan mutatja Izland domborzatát.

A parlament bazalt épületének szürkeségét, ellensúlyozza a mellette lévő Domkirkjan templom, Reykjavik lutheránus katedrálisa.

Kirándulások: Valódi, érintetlen természetet csak a kirándulások során láthatunk: nemzeti parkok, vad vulkanikus táj, kristálytiszta tavak, hőforrások, dübörgő zuhatagok, ez Izland.   A Pingvellir (Thingvellir) nemzeti park: Itt találjuk a korábban már említett, évente néhány mm-el táguló hasadékot, mely jelzi az Európa és Amerika közötti geológiai törésvonalat. Ennek a hasadéknak a kiszélesedésénél tartották az izlandiak 930-tól kezdődően a parlamenti üléseiket. Itt döntötték el, hogy áttérnek a katolikus hitre. A törzsfők kiválasztottak egy okos embert, aki állatbőrökbe burkolózva, egy éjszakán keresztül gondolkodott, majd azt mondta, „térjünk át, de ha valaki pogány akar maradni, majd nem nézünk oda.” Ez, ma is jellemző izlandi mentalitás.   Van itt egy kis templom és néhány házikó, állítólag az egyik a mindenkori izlandi miniszterelnök hivatalos helyisége. (A másik Reykjavikban egy volt börtönépületben van.) Jelképes, nem?

A Gullfoss(Arany) vízesés: Izland a vízesések országa, és az óriási vízhozamú Gullfoss, a vízesések királynője.  Az irdatlan mennyiségű víz, párafelhőbe burkolózva zuhan a mélybe. Napsütéses időben szivárványhíd övezi, innen ered az elnevezése is.

A gejzír övezet, egy nagy kiterjedésű geotermikus mező, ahol kénes szag terjeng a levegőben.  Itt találjuk Izland legnagyobb működő gejzírét, a Strokkur-t, mely 10-15 percenként tör ki és 30-35 méter magasba is kilövelli a forró vizet és vízgőzt. Az öreg gejzír, amiről a jelenség a nevét kapta már ritkábban működik, állítólag naponta csak háromszor tör ki.  Hiába, így van ez az öregeknél. A területen sok kis gejzírt is láthattunk, és fortyogó, bugyborékoló, forró vízzel telt gödröket. Félelmetes látvány!

A Kerid kráter, egy kis tóval feltöltött szinte teljesen szabályos kör alakú kráter, gyönyörű természeti képződmény.

A Skálholt-i templom igazából az ország vallási kegyhelye, a középkorban itt volt az izlandi egyház székhelye.

További gyönyörű vízesések:

Nézzünk meg egy 360°-os panoráma felvételt Izlandról: http://www.airpano.ru/files/Iceland-Virtual-Tour/start_e.html Vik városa: A Dél-Izlandi település 297 lakosával már városnak számít. Időnként több a turista, mint a helyi lakos.

                 Az izlandi Riviéra

Vik városát elhagyva, a háttérben ott tornyosul a Myrdalsjökull gleccser jégtömege, alatta bújik meg a Katla nevű, működő vulkán, melynek régóta esedékes a kitörése.  Egy esetleges kitörés, olyan áradást okoz a gleccser megolvasztásával, ami elsodorhatja az egész várost, melynek a templomát egy dombra építették, ide lehet menekülni.

A mondavilág: Izland, az ősi viking monda és szellemvilág földje is, erősen hisznek Thor istenben, a troll-okban, elf-ekben, szakértők foglalkoznak a manókkal, koboldokkal, a „láthatatlan néppel”. Egy felmérés szerint az emberek több mint fele ma is hisz a létezésükben. Az útépítés során gyakran kikérik a szakember véleményét, nehogy megzavarják az árnyékvilág nyugalmát.

Az épületek mellé, a trolloknak is készítenek kis házikókat, hogy őrizzék a ház népét.

Az időjárásról: A helyi időjárás rendkívül változékony, egy napon belül lehet napsütés, eső, köd, jég, a szelet nem említve, mert az állandóan fúj. Ezért van az, ha egy téli nap hőmérséklete fagypont körüli, a hőérzeted -10 fok. Jellemző, hogy júniusban Reykjavikban átlagosan egy esőmentes nap van, szélmentes nincs.   Érdekes módon a téli hőmérséklet magasabb, mint nálunk, ez a Golf áramlat hatása. Akik hajlamosak a depresszióra, ne költözzenek ide, mert nagyon hosszú a tél, és csak alig van fenn a nap, de egyébként is elég sötét van, mert sokszor felhős, és sokszor esik az eső is. Ilyenkor az izlandiakat a „skammegisthunglyndi”-nek nevezett téli depresszió gyötri Én már attól depressziós leszek, ha ki kell mondanom a nevét. Június és július az éjféli nap, a fehér éjszakák időszaka, még a világítótornyokat is kikapcsolják.

Nálunk, ha kicsit csepereg az eső, mindenki azonnal esernyő alá bújik, Izlandon, az embereknek nincs is esernyőjük, hiszen ami függőlegesen esik az a vízesés vagy gejzír, ami, pedig vízszintesen az eső.   A téli időszak egyhangúságát, a viszonylag ritkán látható „Északi fény”/aurora boreális/ töri meg. Rendszeresen szerveznek borsos árú „Északi fény” néző túrákat, de szinte nulla a valószínűsége, hogy ebben a gyönyörű látványban részed legyen, melyet a Föld mágneses terébe bekerült, és a felső légkörrel kölcsönhatásba lépő napszél okoz. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, mely fénykisugárzással jár. A kibocsátott fény az adott atomra vagy molekulára jellemző színű.

Az állat és növényvilág: Fákat nem nagyon látni, a sagák szerint a szigetet egykor erdők borították, melyeket az első betelepülők nyilván kivágtak, és felhasználták építkezésre és fűtésre.   Most próbálnak új erdőket telepíteni, erre van a helyi mondás, „ha eltévedsz az erdőben, állj fel és nézz körül”. Előszeretettel gyűjtik a tenger által kihordott uszadékfát, és ezt használják építkezésre. A tengeráramlatok Szibériából sodornak hatalmas fatörzseket, a Keflavik-i öbölbe. A város neve, egyébként „Uszadék-fa Öböl”. Érdekes, hogy a növények között egyaránt megtaláljuk az észak-európai és az észak-amerikai eredetű populációkat.  A kéthónapos nyár tarka virágszőnyeget borít a talajra, de a lávás részeken a moha és a zuzmó a jellemző. Az izlandi zuzmó a népi gyógyászat egyik legkedveltebb orvossága. Az állatok közül a legjellegzetesebb a sarki róka, melynek télen hófehér a bundája.

Bálnales: Izlandi utazás nem lehet teljes bálnanézés nélkül. Az izlandiak felismerték a nagyszerű üzleti lehetőséget, és a bálnavadászat ma már kamerával történik. Bár, ma sem hagytak fel teljesen a cetek üldözésével, állítólag csak tudományos céllal vadásznak le néhányat, de érdekes módon a „bálnasteak” azért szerepel az éttermek kínálatában. A szervezett program mintegy három órás, de függ a kapitány türelmétől is, aki mindent megpróbál, hogy megmutathassa az északi tengerek főemlősét a kíváncsi turistáknak.

A kikötőben robusztusnak tűnő hajó, a nyílt vízen igen csak hánykolódik. A több méteres hullámok hatására, szinte mindenki sápadtan, félig átfagyva kapaszkodik, kezében a kék egészségügyi zacskót szorongatva, és bálna helyett a „sarki rókát” emlegetik.   Bálna sehol, csak delfineket láttunk a hajó közelében, de azok is többnyire víz alatt voltak, csak az uszonyuk látszott ki, pedig a kapitány igazán kitett magáért, halradarral kémlelte a tengert, körbe-körbe táncoltatva a hajót. Több bálnalessel foglalkozó cég felajánlja, hogy amennyiben nem sikerül cetet látni, ingyen részt vehetsz a következő bálnanézésen, de eddig még nem volt jelentkező.

               Delfinek a nyílt tengeren A lunda, Izland nemzeti jelképe, galamb nagyságú, mulatságos kinézetű madár, úgy néz ki, mint a papagáj és a pingvin keresztezése.

            Sirályok elbújnak az eső elöl Az izlandi lovak biztosan nem az örökké ficánkoló telivérek leszármazottai.  Órákon keresztül állnak bambán egy helyben, volt, amelyik lehajolt a szénáért, de abbamaradt a mozdulat, biztosan elfelejtette mit akart, mert amikor délután újra arra jártunk, még mindig abban a pózban állt.

Egyéb érdekességek: Izlandon, klasszikus vezetéknevek nincsenek. Az én nevem, mivel a papámat Antalnak hívták: Péter Antalson, a lányomat Hajnalkának hívják, így az ő neve, Hajnalka Péterdottir lenne. Érdekes, nem? Egyébként a telefonkönyvben a nevek, keresztnév szerint vannak felsorolva, nem könnyű eligazodni rajta. Izland, viszonylag zárt közösség, és külön érdekesség, hogy az ország egész lakosságára kiterjedő géntérképet állítottak fel, amelynek kapcsán sok jogi, etikai és orvosi kérdés is felvetődik, a belterjes házasságok elkerülésétől, a betegségek gyógyításán keresztül, egészen az orvosilag „kitenyésztett” emberig. Érdekes, de számomra kissé félelmetes jövőkép sejlik fel. Izlandon nincs katonaság, az ország védelméről, nemzetközi megállapodás alapján a NATO gondoskodik.

Vidéken, több helyen láttunk nagy üvegházakat, benne primőr zöldségekkel, gyümölcsökkel és virágokkal. A farmépületek skandináv módra, funkcionális egyszerűséggel vannak berendezve. A régi házak oldala és teteje fűvel borított, természetes padlófűtéssel ellátva, hiszen a birkákat a házak alá terelték be, így hasznosítva az állatok által leadott meleget. Izlandi pénzre nincs szükség, mindenhol lehet kártyával fizetni, még a legapróbb tételeket is. Arra azért kíváncsi lennék, hogy az örömlányok hol húzzák le a kártyát. Egy izlandi mondás szerint, azért csúnyák az angol nők, mert a viking hódítás korában elhozták az összes szép lányt Angliából. 

Egy kis nyelvészkedés: A „vik” szó jelentése: öböl. Innen eredeztetik a hódító, kalózkodó vikingek elnevezését is, mivel egy-egy öbölben megbújva lestek a prédára. Nagyon gyakori a „foss” szó, ami nem felszólítást jelent, hanem a vízesés elnevezése, és mivel vízesésből itt rengeteg van, szókapcsolatokban is alkalmazzák.  Egy hotellánc elnevezése is „Fosshotel”. Azért nem mindig tudjuk figyelmen kívül hagyni a magyar jelentést, hiszen a „Gyerekek vízesése” úgy hangzik, hogy „barnafoss”. De ha már témánál vagyunk, a süti izlandi neve: kaka. A lávát a népművészetben is felhasználják díszítőelemként.

A közlekedésről: Kitűnő minőségű, jól járható, többnyire lávazúzalékból készült útjaik vannak.  Kötött pályás közlekedés, vonat, metró, a gyakori földrengések miatt nincs, országszerte buszjáratok közlekednek, de nagyon népszerű és viszonylag olcsó a belföldi repülés.  Régen, a szigetet átszelő utakat kőhalmokkal jelezték, a vándorok mindig tettek rá újabb köveket, mert ha valaki elvett belőlük, azt a trollok megbüntették.

A kirándulásokhoz, előszeretettel használnak hatalmas terepjárókat, melyeknek nem akadály az izlandi terep sem.

Gasztronómia:   Izlandon a főzés is könnyebb, hiszen a szabadban, a föld melegét felhasználva készítik el az ételeket. A tojást elég beledobni a fortyogó vízbe vagy iszapba, néhány perc múlva kész a főtt tojás. Az edényeket beássák a talajba, és úgy fő meg bennük az étel. A forró talajba süllyesztve sütik a gejzír kenyeret.  Az izlandi konyha bővelkedik különlegességekben, de ezek megkóstolását csak sokat próbált gurmandoknak ajánlom. A bálnazsír, a bálna steak, a fókahús és a jávorszarvas orrából készült kocsonya még nem is hangzik annyira durván, de a hat hónapra elásott cápahús már gyomor próbáló. A hákarl-lal (rohasztott cápahús), csak a kínai 100 napos tojáson edződött, és a svéd surströmming-en (rohasztott hering) már gyomorgörcs nélkül túljutott ínyencek kísérletezzenek.

A cápák kiválasztó szervrendszere elég fejletlen, a vizeletét a bőrén keresztül adja le, ezért a húsa erősen az ammónia szagú, ezt próbálják rohasztással csökkenteni, de a rothadt hús bűze, húgyszaggal vegyítetve, egyszerűen borzasztó. A rothasztott húsnak fehér és vörös változata is létezik, ez utóbbitól, finoman fogalmazva, gyakrabban ásítanak egy színeset, pedig az izlandiaknak edzett a gyomruk. Aki még ezek után is további gasztronómiai kalandra vágyik, kóstolja meg a hrútspungurt (aludttejben érlelt koshere). A kényes gyomrúak számíthatnak rá, hogy idejük javarészét a jól felszerelt izlandi toalettekben töltik. Szerintem az ilyen ételeket nevezik búvárkajának, „lemegy, körülnéz és visszajön”. Ha szerencsésen sikerült legyűrnöd, akkor is napokig érzed a szádban, a vizeletben párolt rohadt hal ízét, amire feltétlenül inni kell.

                  A rohasztott cápahús Az izlandiak nemzeti itala, a Brennivín, jelentése: égetett bor. Krumplipüréből készül, de köménnyel ízesítik. Úgy tűnik az északi népek, szeretik a kömény ízét, mert a dánok kedvelt pálinkája is ezzel van ízesítve (Aquavit). Ezt az égetett szeszt a cápahús elfogyasztása után isszák, hogy elnyomja a rohadó ammóniás hús bűzét, de szerintem nincs olyan ital a világon, ami erre képes lenne.

A boltokban csak alacsony alkoholtartalmú sörök kaphatóak (2,25%) A boltokban csak alacsony alkoholtartalmú sörök kaphatóak (2,25%).  Az igazi sört csak 1989. március elseje óta lehet kapni, Izlandon ez a „Sör napja”, amit nagyszabású ivászattal ünnepelnek. Egyébként nagyon érdekes a viszonyuk az alkoholhoz. Ha hét közben étkezéshez megiszol egy sört vagy egy pohár bort, egyszerűen alkoholistának tartanak, hiszen hétköznap iszol. A hét végén szinte eszméletlen részegre isszák magukat, és ezt természetesnek tartják, hiszen hétvége van. Sajnos ez a nőkre is igaz. Az is érdekes, hogy 23 év alattiak nem fogyaszthatnak alkoholt, de 18 éves kortól már házasságot köthetnek, így az a paradox helyzet állhat elő, hogy nem koccinthatsz a saját esküvődön. Általában az italaik borzasztó ízűek, de ezek közül is kiemelkedik az „Opal” fantázianevű, medvecukor likőr.

Füstölt kosfej, és izlandi ínyenc-tál              Füstölt kosfej, és izlandi ínyenc-tál Az izlandiak örök optimisták. Azt mondják, lehet, hogy a gazdasági helyzetünk csapnivaló a jelenben, de akármi is történjen, egy szép országunk  /“awsome country“/ mindig lesz.

Ott-jártunk után egy hétre, kitört az Eyjafjallajökull gleccser alatt található vulkán. A kitörést egyébként több mint háromezer kisebb földrengés előzte meg   Epicentrumuk a vulkán kráterében volt, de többet a környező településeken is érezni lehetett. Egy szemtanú a kitörésről azt írta, hogy egy 500 méter hosszú szakaszon, 15-16, legalább száz méter magasra kilövellő lávasugarat látott. A vulkán kitörése olyan áradást okozhat, amely miatt le kell majd zárni az egyetlen utat, amely körbefutja a szigetországot, és több mint félezer embert kell evakuálni.

http://www.youtube.com/watch?v=iJUqfXaR1-M Egy-két kiragadott vicc a vulkánkitöréssel kapcsolatosan: "Kedve izandak!Aztmontuknekek, hogy készpénzt (angolul: cash) küldjetek, ne hamut (angolul: ash)! A félreértés abból adódhatott, hogy az izlandi ábécében nincs "c" (ejtsd: k)."

Az izlandi emberek: Érdekes történeteket lehet olvasni az izlandiakról, melyekben nyilván van némi túlzás, de a mentalitás az jellemző. Az északi emberek szeretik a férfias dolgokat. Előfordul, hogy kilométereket úsznak a jeges vízben, egyik kezükben fáklyát tartva. Még az is előfordulhat, hogy közben éneklik a himnuszt. Néhány story: Egy halász éppen a zsákmányát pakolta ki a partra, amikor meglátta, hogy az öbölbe beúszott egy cápa. Gondolt egyet, nekivetkőzött anyaszült meztelenre, / nehogy nedves legyen a ruhája, még a végén náthás lesz /majd beugrott a jéghideg vízbe, és a fogai közé kapott egy késsel és megölte a cápát.

Egy balesetnél egy kamion belerohant egy autóbuszba Egy balesetnél egy kamion belerohant egy autóbuszba. A buszvezető kirepült a szélvédőn, de a lábai térdből leszakadtak, és a buszban maradtak. Amikor a mentők odaértek, a súlyos sérült buszvezető nyugodtan cigarettázott, és mondta a mentősöknek, hogy milyen szerencse, hogy a cigi az igének a zsebében volt. Az izlandi partoktól mintegy 10 km.-re elsüllyedt egy halász a csónakjával, de nem esett pánikba és kiúszott a partra majd besétált egy kocsmába. Kérdezték tőle, hogy mi történt, a válasz pedig lakonikus egyszerűséggel a következő volt: “Elsüllyedt a csónakom, kiúsztam, hol a söröm?”

Izland 2010- március Vivien