EGÉSZSÉG-BETEGSÉG

Forrás: www. rakellen. hu „A rák ellen, az emberért, a holnapért Forrás: www.rakellen.hu „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány

Miről lesz szó? Egészség, betegség holisztikus és életkor szerinti értelmezése Szomatikus, pszichés és szociális szükségletek Betegségekre hajlamosító tényezők és okok Szükségletek életkor szerinti változása Belgyógyászati jellegű betegségek (tünet, ok, szövődmény)

Az egészségfogalom értelmezése: történetileg mindig összefüggött az ember „nembeli jellegéről” alkotott felfogással, azzal, hogy az embert csupán biológiai vagy bioszociális lénynek tekintették.

A betegségek keletkezését magyarázó elméletek

Mechanisztikus felfogás: az embert valamiféle szerkezetnek tekinti a betegség ennek a szerkezetnek a szabálytalanná válását jelenti

Statisztikai modell: a betegség a statisztikai normáktól való eltérést jelenti ebben a felfogásban az egyéni eltérések és különlegességek nem, vagy alig kezelhetők

Adaptív modell: a szervezetet képesnek tartja a legkülönfélébb behatásokhoz való adaptációra, belső egyensúlyának fenntartására a betegség ennek az adaptációs készségnek az elvesztését jelenti

Autonómia modell: az ember autonómiája nem statikus, hanem az ember döntéseitől, egészségi állapotától is függő dinamikusan változó tulajdonság az egyének cselekvésükben korlátozottak >>autonómiájuk csökkent

Felelősség-modell: a betegségek oka >> a rossz társadalmi körülmény társadalmi felelősség modellje >> a társadalom hibáztatása egyéni felelősség modellje >> mindenki saját egészségéért felelős

Rizikótényezős modell: többtényezős, kombinált modell a rizikó lehet valamely stressz; veszélyt vállaló magatartás; személyiségjellemző egészségi rizikómagatartás = olyan magatartásminták sorozata, amelyek intenzitásuk vagy tartósságuk következtében válnak az egészségre kockázatossá

Deviancia-modell: az egészségügy szociális kontrollfunkciója szerint >> az orvos feladata a deviáns magatartást konform viselkedéssé alakítani

Biológiai vagy medicinális betegség modell: minden betegségnek speciális oka van a betegség a szervezet egy meghatározott működésének zavarát jelenti, amelynek specifikus tünetei vannak>> ezt az arra kiképzett személyzet képes felismerni a betegségek visszaszorítására és az ellenük való küzdelemre mozgósít hibája: a prevenciónak nem tulajdonít jelentőséget

Pszichoszomatikus betegségmodell:: a betegség keletkezésének útja >>a külső pszichikus terhelő hatásra kiváltódó (testi) megbetegedés Főbb ága: a stressz-modell (Selye János): a szervezet különböző terhelő jellegű beavatkozásokra mindig ugyanazon reakcióval válaszol (stressz- reakció), amely lehet vészreakció, elhárító reakció vagy kimerülési stádium

Ökológiai modell: ez az irányzat az élő szervezetet a maga természetes környezetében, a szervezet és a környezet kölcsönhatásában vizsgálja a természetes környezet kiegészül a társas környezettel kiemeli az élet és a szociális feltételek megteremtésének szükségességét, valamint az egyén aktív készségét a feltételek kihasználásában

Mai felfogás: az egészségügy, a politikai- társadalmi hatalom és az egyén egyaránt részt vesz az egészség megőrzésében a három tényező közöl bármelyik egyoldalú kiemelése torzuláshoz vezet

EGÉSZSÉG: a teljes testi (szomatikus), lelki (pszichés) és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, nyomorékság hiánya (az Egészségügyi Világszervezet - WHO meghatározása szerint)

Példa a három összetevő kölcsönhatásáról Pszichés izgalmak >>testi tünetekkel járnak: szapora pulzus, tenyérizzadás, elpirulás stb. Romló életkörülmények (munkanélküliség, hajléktalanság)>>gyakoribb az alultápláltság, a szervezet ellenállóképessége csökken>>nő a fogékonyság a betegségekre (pl. TBC) Munkanélküliség>>anyagi gondok>>szorongás, depresszió, önértékelési problémák, szenvedélybetegségek Hosszantartó betegségek>>hatnak az egyén anyagi helyzetére, pszichés állapotára, társadalomban elfoglalt helyzetére

Az egészség tehát, nem állandó, hanem dinamikusan változó állapot; magába foglalja: az egészségi állapot változásait (a fejlődés folyamata nem egyenletes, hanem életszakaszonként alakul), az egészség átmeneti romlását, az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

Kor, nem és öröklött tényezők „Az egészség kereke” Kor, nem és öröklött tényezők Általános társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti feltételek Kor, nem és öröklött tényezők Élet- és munkakörülmények Kor, nem és öröklött tényezők Társas és közösségi hatások Egyéni életvitel Kor, nem és öröklött tényezők Forrás: DAHLGREN, G. AND WHITEHEAD, M. Policies and strategies to promote social equity in health. Stockholm, Institute of Futures Studies, 1991.

Holisztikus egészségszemlélet: a mai egészségmodell az embert egészében szemléli, mindhárom összetevő (szomatikus, pszichés, szociális tényező) egyszerre, egymással összefüggésben, kölcsönhatásban történő értelmezése holosz: teljes, egész holisztika: egészség, teljesség

Életkorok szerinti jellemzők

9. hónap FÜGGŐSÉG 1-6. év VÉDETT ÉS FÜGGŐSÉGI ÁLLAPOT 20. év FÉLAUTONÓMIA: védekezés, adaptáció, növekedés, kibontakozás 40. év KREATIVITÁS-AUTONÓMIA: védekezés, kompenzálás, adaptáció, vállalkozás, teremtés, alkotás, adakozás 60-80. év MEGŐRZÉS: fenntartás, folytonosság, megóvás, haladás a függőség felé

Egészség-magatartás: azoknak a viselkedéselemeknek, attitűdöknek az összessége, amelyek az egyén egészségének megóvásában, megromlásában vagy visszaállításában szerepet játszanak, függetlenül attól, hogy ezek a viselkedéselemek tudatosan az egészségre irányulnak-e.

Az egészség-magatartás öt fő tényezőben nyilvánul meg: (orvosi szociológia szerint) Csoport, egyén attitűdje, életstílusa a rizikófaktorokkal szemben. Betegségekre utaló tünetek észlelése és értékelése. Orvoshoz fordulás, betegszerep felvétele betegség esetén. Együttműködés az orvossal a gyógyítás, rehabilitáció folyamán. Egészségügyi ismeretszint (egészségre, kockázati tényezőkre, betegségekre vonatkozó ismeretek).

Egészségi ismeret: az egyén egészségével kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi

Egészségi készségek: az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk

Egészségi szokás: begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása nélkül végzünk; az ismeret, készség talaján alakul ki

A szokások kialakítása: döntő szerep a családé ►viselkedési minta, utánzás következetesség, meggyőzés egészséget elősegítő szokások káros szokások megelőzése

Egészségi szükséglet: az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere

Egészségmegőrzés: az egészséges egyének számára a megfelelő lehetőségeket hozza létre az „egészségi jólét” állapotának megtartására

Egészségmegőrzés céljai: egyenlő lehetőséget biztosítani mindenkinek a jó egészségi állapotra meghosszabbítani az átlagos élettartamot minőséget adni azokhoz az évekhez, amit az átlagos élettartam meghosszabbodásával nyertünk

E három célkitűzés összefoglalva: Életet adni az évekhez és egészséget adni az élethez.

Az egészségmegőrzés érdekében: csökkenteni kell a környezet káros hatásait növelni kell a szervezet alkalmazkodóképességét minél magasabb szintű egészségkulturáltsággal rendelkezünk, annál hatékonyabban valósul meg az egészségmegőrzés

A társadalom hatása az egyén életére, egészségére: 1. Spontán módon: mikro- és makroközösségein keresztül > az egyén elsajátítja az ott tapasztalt életmódot, gondolkodásmódot, az azokban rejlő értékrendet, cselekvési formákat

2. Célzottan: intézményrendszerein keresztül >>főként oktatási, jogi, egészségügyi rendszerén

3. Rejtetten: a társadalmi javak elosztási rendszerén keresztül >> ez dönti el alapvetően, mihez, mely javakhoz fog tudni hozzáférni, szükségleteit milyen szinten, milyen minőségben elégítheti ki

Egészségi állapot: azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb, rövidebb ideig jellemzik

Egészségi állapotot meghatározó tényezők: Életmód (43 %) Belső tényezők (27 %) örökletes adottságok/genetika Külső tényezők/környezeti hatások (19 %) természeti környezet (éghajlat, ivóvíz stb.) társadalmi környezet életkörülmények (kereset, lakás, táplálkozás) egészséges és biztonságos munkakörülmények Egészségügyi ellátás minősége (11 %)

A népesség (lakosság) egészségi állapotát kifejezi: a születéskor várható élettartam az általános halálozási arányszám a különböző betegségek előfordulása és gyakorisága életmód

Vezető halálokok: szív- és érrendszeri betegségek daganatos megbetegedések erőszakos halállal végződő események (baleset, gyilkosság, öngyilkosság)

Életmód: körülményeink, szokásaink, amelyek közt és ahogyan élünk, amelyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket

Az életmód belső szerkezete: 1)feltételek, lehetőségek 2)szükségletek, indítékok 3)életvitel

1)Feltételek, lehetőségek életkor nem egészségi állapot iskolázottság foglalkozás fogyasztás tárgyi felszereltség urbanizáltság lakóhely munkahely időkeret közlekedés családnagyság erkölcsi normák jogi szabályok társas szerepek szokások, hagyományok

2) Szükségletek, indítékok létszükségletek „birtoklási” szükségletek önmegvalósítási szükségletek a szellemi feltételeknek az egyén és csoport által ismert, elfogadott elemei érdekek életelvek célok tervek

3) Életvitel munka táplálkozás pihenés gyermekneve lés szórakozás művelődés napirend táplálkozás gyermekneve lés egészségvéd elem öngyógyítás

A pozitív egészség jegyei: jó közérzet kiegyensúlyozottság megelégedettség munkakedv kreativitás életöröm pozitív társas kapcsolatok empátia problémaviselés célszerű alkalmazkodás terhelhetőség

Az egészséges életmód 12 pontja 1. Személyi higiéné 2. Egészséges táplálkozás 3. Több mozgás 4. Stressz-tűrés, stressz-kezelés 5. Baleset-megelőzés 6. Kiegyensúlyozott szexualitás 7. Nem dohányzás

8. Kevesebb alkoholos ital fogyasztás 9. Drogtagadás 10. Időben orvoshoz fordulás 11. Együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel 12. Egyéni környezet tisztelete