Különleges bánásmódot, sajátos nevelést igénylő gyermekek és gyermekcsoportok ELTE PPK, 2010.

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek Állandó vagy átmeneti jelleggel különböző biológiai, pszichés és szociális okok miatt egyéni, sajátos nevelési igényeik vannak s ezekhez igazodó bánásmódot igényelnek.

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) Tanulási problémákkal küzdők Tanulási nehézség Tanulási zavar Magatartási zavarokkal küzdők Visszahúzódó, depresszív Ellenséges, inkonzekvens Kivételes képességűek, tehetségesek SNI: értelmileg akadályozottak; beszédben akadályozottak; látássérültek, hallássér.-k; mozgáskorlátozottak; autisták: szociális, kognitív és kommunikációs zavarok, amelyek a személyiségfejlődését is befolyásolják. Magatartászavarok. Tanulási n: motiválatlanok, lassúak; hátrányos helyzetűek. T.zavar: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyos beszédhiba Teh.: intellektuális, művészi, szociális (szervező, vezető..), pszichomotoros.

Sajátos nevelési igényű tanulók Testi fogyatékos Érzékszervi sérült Értelmi fogyatékos Beszédfogyatékos Autista/autisztikus Halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődési zavarok Autista: gyenge társas interakció; csökkent kommunikáció; repetitív, korlátolt vagy sablonos tevékenységek.

Tanulási problémákkal küzdők Tanulási nehézség: Egy területen, időszakosan jelentkező tanulási probléma Tanulási zavar: Neurogén (idegrendszeri) tanulási zavarok: Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, dioszpraxia (mozgászavar) Pszichogén tanulási zavarok: Korai életszakaszban elszenvedett környezeti hatásokra kialakuló problémák Posztraumás: Gyermekkorban történt agykárosodás Tanulási akadályozottság Átfogó, súlyos tartós tanulási probléma, amelynek következtében gyenge, vagy elégtelen az iskolai teljesítmény. Mutizmus: némaság; a beszédszervek épek; pszichés eredetű; óvodáskortól; választott némaság.

Sajátos nevelési igényű tanulók OECD, 2000: A. kategória: szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságok B. kategória: nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek C. kategória: társadalmi, kulturális, nyelvi alapokon nyugvó speciális szükségletek (kisebbségek, bevándorlók) Special Needs Education: www.european.agency.org

A speciális intézményrendszer kialakulása Hosszú út: Elutasítás ----- elfogadás Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog Kivéve azokat, akik….. a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) ▼ Speciális intézmények (19. századtól): többségi és speciális intézményrendszer Szakosodás, specializálódás: hasonló problémákkal küzdő gyerekek számára előnyösebb a speciális intézmény.

Az intézményes hazai gyógypedagógiai nevelés lépései Magyarországon 1802. Vác: Siketek Nevelőháza 1825. Pest: Vakok Intézete 1875.: középsúlyos é súlyos értelmi fogyatékosok intézményi nevelése 1891.: beszédsérültek képzése 1921. okt. tc.: a képezhető fogyatékosok tankötelezettsége 1948.: az állam vállalta 1980.: differenciált intézmények kiépülése 1985. középfokú szakiskola

Elkülönült speciális intézmények Vakok Intézete Értelmi fogyatékosok otthona

A szakemberek képzése Az 1890-es évektől: Alap szakképzésre épülő speciális képzés 1897. Vakok tanítóit képző tanfolyam (Tanítóképzőben) 1900. Vác, 1904. Bp. 1906. Gyógypedagógiai Tanítóképző 1922. Gyógypedagógiai Tanárképző 1928. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 2000. ELTE Gyógypedagógiai Kar

SZEGREGÁCIÓ SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése Speciális intézmények Szakemberek Speciális környezet Egyéni bánásmód Hit: „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb” Szakemberek: szakmai tanácsadás, fejlesztő munka Tárgyi, emberi feltételek (segítés)

Megközelítések A gyermekekben van a hiba: deficitek megállapítása, az elkülönített nevelés preferálása Tipológiák: Orvosi, biológiai kategóriák (fejlődésmenetben sérült, defektus= fogyatékos) Nevelési, társadalmi megközelítés: a diagnosztikáló, értékelő folyamatok célja a gyermekek nevelési szükségleteinek megállapítása; cél az integrálás. Címkék! 2003-ig Magyarországon.

Milyen folyamatok ösztönözték az integrációt? Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás: társadalmi integráció, életesélyek növelése A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása A teljesítményközpontú iskola kritikája Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel (?!): oktatási parkolópálya

Fordulópontok A gyermekek jogairól egyezmény, 1989.; Magyar Köztársaság, 1991. LXIV. törv.: ratifikálta. ENSZ, 1993-as esélyegyenlőségre vonatkozó alapszabályzata: „Az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére.” Ha az igényeket integráltan nem tudják kielégíteni: speciális iskola. Salamancai Nyilatkozat az SNI tanulók oktatásának alapelveiről, programjáról, gyakorlatáról, 1994. Beemelte a magyar jogrendszerbe. Sal. Nyíl. :92 kormány, 25 nemzetközi szervezet. Lásd: Bárczi honlapján.

Hogyan valósuljon meg az integráció? Beilleszkedés a többségi nevelési intézménybe. FOGADÁS a többségi iskolában: LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ Részleges Teljes Fordított integráció (nem fogy.-k befogadása) Spontán integráció (felkészületlenség) Ford.I.: speciális isk. fogad be nem fogyatékos tanulókat Spontán: befogadják, de nem készülnek fel az int.-ra.

Egy térben…

Teljes integráció

Mellette és ellene szóló érvek A szociális tanulás lehetőségei Hatás az iskolai teljesítményre Közel a családhoz Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? Az iskolák felkészültsége Pedagógusok (szemlélet, tudás) Tárgyi feltételek Gyógypedagógusok Szülők, tanulók A család magatartása Gazdasági hatékonyság Szociális státuszuk , önértékelésük alacsonyabb (Csányi, Perlusz,2001) Magasabb követelmények, igényesség

A befogadó, elfogadó pedagógia Európában Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Salamancai Nyilatkozat! Cselekvési Terv.

Szervi fogyatékosságon alapuló SNI gyerekek oktatásának helyszínei Ország Speciális iskolák Speciális osztályok Normál osztályok Olaszország 1,86 0,19 97,95 Portugália 18,72 3,01 78,27 Spanyolo. 18,83 0,00 81,17 Írország 45,19 15,70 39,16 Magyaro. 53,47 21,87 24,66 Csehország 53,49 12,26 34,25 Franciao. 67,46 26,30 6,24 Finno. 69,20 26,45 4,35 Hollandia 87,41 12,59

Befogadó iskola – új nevelési paradigma A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése Esélyteremtés Minőségi javulás Minden egyes tanuló szükségleteinek kielégítése

Integráció - inklúzió Integráció: illeszkedjen be az iskola meglévő struktúrájába, hasonló teljesítményt nyújtson. Inklúzió: Hogyan lehetséges minden gyermek részvételét egyéni képességeihez, fejlődési üteméhez igazodva biztosítani? Tantervek, tanulásszervezés Feltételek A pedagógiai gyakorlatban elkülönítik.

INKLUZIÓ ELFOGADÓ BEFOGADÓ MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén BEFOGADÓ Feltételek megteremtése Szociális befogadás MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A VALÓSÁG Tárgyi, személyi feltételek. Speciális fejlesztés biztosítása

A sajátos igény megállapítása Országos szakértői és rehabilitációs bizottságok Mozgásvizsgáló Látásvizsgáló Hallásvizsgáló Beszédvizsgáló Fővárosi/megyei szintű tanulási képességeket vizsgálószakértői és rehabilitációs bizottságok Tagok: gyógypedagógusok, pszichológusok, szakorvosok Szakvélemény: milyen óvodai, iskolai nevelésben részesüljenek? Szülők: a szülők választják ki a javasolt intézmények közül (DE!) Minél korábbi fejlesztés!

SNI gyermekek fejlesztése, intézményei Sajátos és többségi intézmények Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásának irányelve Választható kerettantervek Nat, helyi programok, egyéni fejlesztési tervek Egyéni fejlődési lapok Vizsgarendszer: felmentések, választási lehetőségek, könnyítések

Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

Az eredményes inkluzió feltételei Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

Az integrált nevelés feltételei /OKI, 2000/ Hiányok: Egyéni foglalkozásokhoz szükséges termek Szakirányú pedagógusok Kezdeményezők: Inkább a szülők Elsősorban: 1-4. évfolyamon Speciális tanulmányi követelmények? Eltérően értelmezett fogyatékossági kategóriák Kiugróan magas a szervi rendellenességen alapuló (5%)

„Közben felnő egy elfogadó nemzedék…” Kőpatakiné Mészáros Márta Cél: minden tanuló fejlesztése Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás Tanulóközpontú tárgyi környezet Nyitott intézmények Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása Tanulói mozgást lehetővé tevő berendezések; tanulói munkák megjelenítése

Befogadó, elfogadó nevelés

Az integráció, az inkluzív nevelés törvényi szabályozása Tanár szakon: nem kell ez Készült Csányi Yvonne, Hegedűs Judit anyagai alapján, felhasználva a Phare Twinning Program anyagait.

Az integrált oktatás hazai megjelenése 1981. : Az első hivatalos kutatás Viták, kisebb lépések Az 1993. évi közoktatási törvény: Nevelés-oktatás külön vagy együtt?

A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról /az 1993. évi LXXIX A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról /az 1993. évi LXXIX. törvény módosításai/: azokról a gyerekekről, akiknek sajátosságai akadályozzák a tankötelezettség szokásos teljesítését

A különleges gondozáshoz, támogatáshoz való jog 1. Sajátos nevelési igényű tanulók testi, mozgásszervi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló) értelmi fogyatékos (enyhe fokú, középsúlyos) beszédfogyatékos; autista/autisztikus halmozottan fogyatékos tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgr.,dyscalc., mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar) 2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők 3. Egyéni továbbhaladók (1-4. évf.); felzárkóztatásban részesülők (9-10. évf.); tanulási kudarcnak kitett tanulók; nemzeti, etnikai kisebbség Mutizmus:

Gyermekek, tanulók csoportjai 1. 80 - 85%: Az iskolák, pedagógusok körébe tartozó adaptív oktatásban részesülők 2. 10 - 15%: többlettámogatás /az átlagosnál hatékonyabb szolgáltatást igényelnek/ 3. 5 - 10%: különleges gondozást igénylők Jogi normák: + Oktatási statisztikák: - a 2. csoport esetében Az árnyalt szabályozás, pontosabb stat. A további hátrányok, halmozódások elkerülése

Intézményrendszer Szakértői és rehabilitációs bizottságok Szegregált és/vagy integrált oktatás Országos Integrációs Hálózat Feltételek Személyek Szakmai szolgáltatások Tantervek Tárgyi feltételek: gyógyászati, technikai Rendszerfejl.: feltételek áttekintése

A SZÜLŐK JOGAI, KÖTELESSÉGEI Lakóhelyén kérheti a polgármester segítségét, hogy az SNI gyermek neveléséhez a településen teremtsék meg a feltételeket. /2003. 13. § (5)/ Intézményválasztás: a szülő választja ki a szakértői bizottság véleménye alapján. /2003. 30.§ (2)/ A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével szakértői vizsgálaton jelenjen meg, és a szakértői vélemény alapján gyermekét a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe írassa be. /2003. 30.§ (4)/

Különtámogatási formák Megemelt normatív támogatás Csökkentett osztálylétszám Utazó tanár, konduktor, logopédus Kötelező rehabilitációs foglalkozások Nem kötelező tanórák Tantárgyi felmentés Felmentés egyes tárgyak osztályzása alól Az ellenőrzés, vizsgáztatás módosítása Egyéni továbbhaladás a 4. osztályig Felzárkóztató oktatás (9. - 10. évf.)

Alternativitás az iskolai környezetben

Az iskolák, mint szervezetek Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: Önálló hatalom Az emberektől elkülönült létezés Az iskolák, mint mentális képződmények: Az emberek együttesen keltik életre Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) (Greenfield, 1974) Fenomenológiai viták: a szervezetek vizsgálata értékmotivált tényezők figyelembevételével Programokat tűznek ki, szervezeti formákat hoznak létre, gazdálkodnak az erőforrásokkal, tevékenykednek a saját célok megvalósítására, értékeik, attitűdjeik megtartása mellett, igényeik kielégítésével.

Nevelésfilozófia: „A mi iskolánk, a mi hajónk.”

A befogadás intézményi feltételei Speciális pedagógiai feltételek: Sajátos nevelési szükséglet megállapítása és szakszerű kielégítése Felkészítés: Iskolák, szülők, gyerekek: elfogadó attitűd, továbbképzés Szakemberek együttműködése: Közös tervezés, egyéni tantermi segítség, pedagógiai terápiás konzultáció, tájékoztatás (Mesterházi, 2002)

Különleges bánásmódot igénylő csoportok nevelése

Különleges bánásmódot igénylő csoportok Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: Nemzeti kisebbségek Etnikai kisebbségek Bevándorlók

Eltérések Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától Csoportkohézió; a többséghez való viszony

Együttélési folyamatok A kisebbségi csoport (egyén) viszonya… …a többség kultúrájához elfogadja elutasítja a saját kultúrájá-hoz megőrzi INTEGRÁCIÓ SZEGRE-GÁCIÓ elveti ASSZIMILÁCIÓ MARGI-NALIZÁCI-Ó

Az eltérő bánásmód indokai Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. Sajátos identitás, énkép, világkép Nyelv és kultúra Oktatási hagyományok Önmeghatározás; külső környezet hatása; nyelv: kohézió; rövidebb-hosszabb oktatási hagyományok

Multikulturalizmus és interkulturalizmus Multikulturális: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. Interkultulturális: Egy iskolában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése.

Interkulturális nevelés

Kisebbségpedagógia A kisebbségek nevelésének másoktól megkülönböztethető szempontjainak érvényesítése a pedagógiában. Az egyéni és csoportos sajátosságok figyelembevétele.

Kisebbségi csoportok oktatása Anyanyelvű oktatás Kétnyelvű oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Cigány kisebbségi oktatás Interkulturális oktatás Külföldi tanulók oktatása Változatos szervezeti keretekben!