A személyiség biológiai alapjai 2.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
NEVELÉS A CSALÁDBAN.
Advertisements

Az addiktív személyiség
A viselkedészavar faktorai
A pszichopátia.
Az agresszió és a problémás viselkedés előre jelezhetősége a koragyermekkor alapján Herczog Mária Budapest, november 11.
A személyes kompetencia fejlődése és fejlesztése
Gordon W. Allport vonáselmélete
Franz Alexander, a pszichoszomatika zsenije…
Szűk tartományú elméletek
Behaviorizmus (előzmények)
Kognitív megközelítések
Gyermekkori depresszió
Személyiségzavar Rokszin Mónika.
MOTIVÁCIÓ.
A kognitív-tapasztalati self-elmélet
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
Az antiszociális személyiség kialakulása, jellemzői
A lehetséges énképek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Személyiség- pszichológia II
KONFLIKTUSPSZICHOLÓGIA
CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ
Pszichopatológia II. Az emóciók és motivációk zavarai
A személyiség és vizsgálata Dr
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Gondolkodás, intelligencia
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális és affektív tényezők
Agyi lebenyek normális funkciói, lebenysérülések tünettana
Képesség, készség, adottság, tehetség
Diencephalon részei Thalamus Epithalamus Metathalamus Subthalamus
Beilleszkedési zavarok
A szomatikus marker feltevés
Az idegrendszer felépítése és működése
Krízis.
ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS
Máténé Pusztai Annamária* Gődény Anna**
EURÓPAI TANÁCSADÓK SZÖVETSÉGE (ETSZ), European Consultants Unit (ECU)
A pszichológia mint tudomány
 1.Interakcióban jön létre!  2.A megoldás is csak interakcióban  lehetséges, melynek eszköze a  kommunikáció  (speciális kommunikáció)  Kommunikációm.
Az emberi agresszió.
SPECIÁLIS TANULÁSI NEHÉZSÉGEK
Mindennapi veszteségeink
A zene transzfer hatása a roma gyermekek tehetséggondozásában
Ki segít a segítőnek?. A segítő „születése” Hogyan válik valaki segítővé? Az ember, mint eredendően társas lény, nembeli lényegeként hordozza a proszociális.
A komplex tehetségfejlesztő program
Tudatosság, kogníció, érzelmek
Engedelmesség Milgram kutatása A kísérleti személyek 2/ 3-a úgy volt irányítva, hogy azt higgyék sérülést okoznak más emberi lénynek Az eredmények megismétlődtek.
Öngyilkosság és időjárás összefüggése Magyarországon
A személyiség biológiai alapjai
Tömeges krízishelyzetek a pszichológus szemével II.
A szenzoros élménykeresés és a pszichopátia
Idővel minden megváltozik Készítette: Varga Viktória.
Gének, környezet, viselkedés
Behaviorizmus Szociális tanuláselméletek
Reflektív gondolkodás
A latencia kori személyiségalakulás. A fejlődés mintázatainak ismétlődése  Josselson(1980) a latenciában és a serdülő korban megismétlődnek a szeparációs-individualizációs.
Személyiségfejlődési zavarok
A KLUBTAG HATÁSA A KLUBRA Győr 2015 szeptember 19.
Varázsos évek, avagy a gyermekkor rejtelmei Dragán Zsuzsanna 2014.
11. Érzelmek és kogníció, autizmus Bircher Julianna Affektív Pszichológiai Tanszék
Mitől tehetség a tehetség? Székelyföldi Tehetségnap, június 18. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Magyar Tehetséggondozó.
Szociális foglalkoztatás szerepe a rehabilitációban Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály.
KOCKÁZATVÁLLALÁS A SPORTÁGAK ÉS A VERSENYZÉS TÜKRÉBEN
SZENVEDÉLYBETEGSÉG ÉS PSZICHOPÁTIA
Lucy G. Cheke, Jon S. Simons & Nicola S. Clayton
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Bevezetés a pszichológiába motiváció, emóció
Cloninger személyiségmodellje
Tanulás és emlékezet 5. előadás.
Előadás másolata:

A személyiség biológiai alapjai 2. A szenzoros élménykeresés Neurotranszmitterek és hormonok

Marvin Zuckerman Szenzoros deprivációs kísérletek Az SSS kérdőív (TAS, Dis, BS, ES alskálákkal) Milyenek a szenzoros élménykeresők?

Az impulzivitás különböző megfogalmazásai

A szenzoros élménykeresés biológiai korrelátumai Orientációs reakció Bőrvezetés Nemi hormonok szintje Monoamin-oxidáz (MAO)

A MAO szerepe a katekolaminok bontásában

Zuckerman alternatív ötfaktoros modellje

Zuckerman a „pszichoticizmus – szocializálatlan, impulzív élménykeresés” vonás felépüléséről

A megnyilvánulás szintje: Demográfiai jellemzők, pszichopatológia Milyenek az élménykeresők

Tanulás, kondicionálás Nehézségek a büntetéshez vezető viselkedés leállításában Nehézségek a passzív elkerülő tanulásban

Pszichofiziológia Bőrvezetés büntetés jelzésre alacsonyabb mint a normáloknál Orientációs reakció erősebb új ingerre Alacsony SSS – szívfrekvencia növelők

Pszichofiziológia Magas SSS – augmentátorok

Pszichofiziológia Patkányoknál kitenyészthető augmentátor (impulzív) és reduktor (érzékeny) törzsek

Biokémia

Neurológia Megközelítő mechanizmus: ventrális tegmentális area → nucl. accumbens, mediális előagyi köteg, laterális hypothalamus → frontális kortex Aktivitás: nigrostriatális dopamin-rendszer → bazális ganglionok Gátlás: Raphe-magvak (szerotonerg) A megközelítő viselkedés gátlása: orbitofrontális kéregből

Genetika Szelektív tenyésztés Ikervizsgálatok: MZ külön MZ együtt DZ együtt Korrelációk SSS-re 0,54 0,60 0,21

A pszichoticizmus – szocializálatlan, impulzív élménykeresés teknősei

Más biokémiai eredetű modellek Stein: a katekolaminok és az endogén opioidok szerepe Dopamin: megközelítés Noradrenalin: megerősítés Endogén opioidok: kielégülés Cloninger: három fontos agyi rendszer Dopamin: újdonságkeresés Szerotonin: veszélykerülés Noradrenalin: jutalomfüggés

A nemi hormonok szerepe Tesztoszteron korai hatása: férfi-agy, női agy Születés után fiúknál magasabb tesztoszteron szint: nagyobb bátorság, magasabb ösztradiol szint: nagyobb félénkség

Korai hormonhatások

Tesztoszteronszint felnőtteknél Börtönlakóknál Dominanciával kapcsolatban Idői változások

A pszichopátia

Cleckley (1976) leírása Felületes báj, jó intellektus Téveszmék vagy más irracionális gondolkodásra utaló jelenségek hiánya Idegesség, pszichoneurotikus manifesztációk hiánya Megbízhatatlanság Szavahihetetlen, őszintétlen Bűntudat és szégyenérzés hiánya Nem megfelelően motivált antiszociális viselkedés

Gyenge ítélőképesség, nem tanul a tapasztalatból Kóros énközpontúság, szeretetképtelenség A főbb érzelmi reakciók általános sivársága A belátás speciális hiánya Interperszonális érzékenység hiánya Különlegesen visszataszító viselkedés alkohol hatására, olykor anélkül Öngyilkosság ritka előfordulása A nemi élet személytelen, rosszul integrált Bármely életterv kezelésére való képtelenség

Hare Módosított Pszichopátia Katalógusa Simulékonyság, felületes kedvesség, báj[1] Nagyzásos önértékelés1 Ingerlés szükséglete/hajlam az unalomra2 Kóros hazudozás1 Csaló/manipulatív1 Lelkiismeretfurdalás, bűntudat hiánya1 Sivár érzelmi élet1 Érzéketlenség/empátiahiány1 Parazita életstílus2 Gyenge viselkedéskontroll[2] Promiszkuitás a szexualitás terén Korai gyermekkorban jelentkező viselkedéses problémák2 A realista, hosszú távú tervek hiánya2 Impulzivitás2 Felelőtlenség2 Tetteiért nem vállalja a felelősséget1 Több rövid ideig tartó házasság Fiatalkori bűnözés2 A feltételes szabadlábra bocsátás visszavonása2 Sokféle bűncselekmény [1] Az első faktoron súlyozódik [2] A második faktoron súlyozódik

A Hare skála finomítása

Mérei Ferenc: A pszichopata nem szeret, nem szorong, és nem tanul a tapasztalataiból.

Igaz, hogy nem szorong? Schmitt, Newman (1999): a PCL-R és a szorongás különböző konstruktumai lényegében függetlenek egymástól

A pszichopaták pozitív tulajdonságai: Pszichopata báj Jó motoros képességek Jó téri tájékozódási képességek

A pszichopátia mögött rejlő funkcionális rendellenességek A frontális lebeny funkciói: értékvezérelt akaratlagos cselekvés Nauta (1971): A frontolimbikus kapcsolatok a viselkedés emocionális töltetét biztosítják, megszakadásukkal a cél elveszíti jelentőségét Damasio (1994): A döntéshozó képesség az érzelmileg súlyozott információk alapján (prefrontális lebeny ventromediális területe)

A pszichopaták elkerülő tanulása Lykken (1957): Miközben a manifeszt feladatot ugyanolyan sikeresen tanulják meg, a latens elkerülő feladatban rossz teljesítmény Schachter (1964): adrenalin hatására a pszichopaták latens elkerülő tanulása javul Schmauk (1970): Pénzbüntetés esetén a pszichopaták latens elkerülő tanulása javul

Bőrelektromos válaszok: Mednick és mtsai: a pszichopaták elektromos bőrválaszának felépülési ideje szignifikánsan hosszabb, mint a kontrolloké (h2=0,89)

Mit jelent a gyermekkori hiporeszponzivitás a későbbi kriminalitásra nézve?

Vegetatív válaszok Általában alacsonyabb bőrvezetési alapszint és hiporeszponzivitás Feleségverők: agresszív viselkedés közben egyre kiegyensúlyozottabbakká válnak Fokozott anticipációs szívritmus emelkedés averzív inger elővételezésére ↓ Megküzdési stratégia: a perceptuális szűrés szintjén Affektív ingerekre csökkent érzékenység

Pszichopaták érzelemfelismerése Kosson és mtsai (2002): a kontrollnál rosszabb érzelmi arckifejezés felismerés pszichopatáknál – bizonyos körülmények között

Kulcsár feltevése A pszichopaták pozitív tulajdonságai mögött jó parietális funkciók állnak, negatív tulajdonságaik a frontális funkciók csökkent működését jelzik (Szuperior parietális régió ↔ SMA) A pszichopátia biokémiája: endogén opioidok autonóm szabályozása ↔ EOP szociális szabályozása

Newman vizsgálatai A pszichopátia figyelmi deficit elmélete: a pszichopaták – ha csak a büntetésre kell figyelni - ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, mint a kontrollcsoport

A pszichopaták kockázatvállaló viselkedése Ha összegző visszajelentést és megfontolási időt kapnak, kockázatvállalásuk a kontrollcsoportétól nem tér el

Reakcióidő-változás lexikális döntési feladatban Nemcsak az érzelmileg „terhelő” szavak felismerése könnyebb a pszichopatáknak, mint a kontrollcsoportnak, hanem a ritkább szavaké is

Newman elmélete A pszichopaták érzéketlensége a büntetés jelzéseire, és az ebből következő rossz önszabályozás abból ered, hogy a válasz módosítására kevésbé képesek (RM-hipotézis)

Férfi-agy

Női agy