A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2003-BAN.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
Államkincstár működése
A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság éve december 15. Jaksity György elnök Budapesti Értéktőzsde.
Magyar Könyvvizsgálói Kamara XVI. Országis Szakmai Konferenciája III. Szekció „Az önkormányzatiság pénzügyi-, jogi korlátai” Dr. Lóránt Zoltán Eger, 2008.
Önkormányzatok finanszírozása
Lízingpiac Magyarországon Előadók: Komlós Tamás Gombás Péter.
A költségvetési kamatkiadások alakulása és szerepe a deficit alakulásában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes.
Hitelbírálat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél
Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat
Cash flow felépítése I. Operatív CF 1. AEE – kapott osztalék ±
AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK SZEREPE A KÖLTSÉGVETÉS ÉVI FINANSZÍROZÁSÁBAN.
Tízezren innen és túl A magyar tőzsde és a világ pénzügyi piacai 2003 őszén Jaksity György elnök Budapesti Értéktőzsde Rt.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
Kormányszóvivői tájékoztató. A gáz árának változása januárban GKM- PM tájékoztató december 14.
A kamatlábak lejárati szerkezete és a hozamgörbe
Rózsa Andrea – Csorba László
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Az inflációs célkövetés tapasztalatai Magyarországon
Jegybanki eredmény Magyar Nemzeti Bank,
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium.
A felzárkóztatás buktatói Riecke Werner. A régió.
GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Kuti Mónika: Korlátozott finanszírozási flexibilitás.
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
Hogyan keletkezik az államadósság?
Magyar államadósság és a kötvénypiac
A magyar gazdaság várható helyzete
Kormányszóvivői tájékoztató Cselekedni most és mindenkiért Megbecsülés az idős embereknek! Kormánydöntés a kiegészítő nyugdíjemelésről szeptember.
Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Csillag István Budapest, március 4.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
A nyugdíjrendszer stabilitását megteremtő rövidtávú intézkedések Dr. Herczog László miniszter október 14. Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
Válság felé sodródik a magyar gazdaság A gazdaság állapota 4 Tovább csökkent a gazdasági növekedés, a legfrissebb adatok szerint 2,4 %-ra esett vissza.
? Államadósság Jól állunk-e vagy sem? Nagy a jólét, vagy éppen ellenkezőleg, romlik az élet minősége? Dübörög-e a gazdaság, vagy éppen ellenkezőleg, válság.
Felzárkózás helyett távolodás az eurós követelményektől Varga Mihály, április 21.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2004-BEN.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Államadósság és állampapírpiac
Az NHP második szakaszának eredményei és kilátásai
Az államilag támogatott lakáshitel-rendszer ( )
Államadósság Radvánszky Csaba. Az államháztartás egyes alrendszereinek összesített (forint és deviza) adóssága.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Rövid áttekintés az államadósságról és annak kezeléséről
Előadók: Csekő Gergely és Harangozó Ádám
Devizahitel  A devizahitel olyan hitel, ahol mind a hitel folyósítása, mind pedig a törlesztése az adott devizában történik.
Fizetési mérleg jelentés
Állampapírpiac évben 1.
A kormány finanszírozási mozgástere 2010-ben. 2 Fő kérdések: 1.Nettó kibocsátás 2010, tények és tervek 2.A nemzetközi hitelcsomag szerepe a finanszírozásban.
A központi költségvetés finanszírozása 2003-ban és az állampapír-piaci „Leg”-ek.
  Az adósságkezelés célja és alapelvei AZ ADÓSSÁGKEZELÉS CÉLJA hosszútávon alacsony költségszint mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés,
Az Elsődleges forgalmazók szerepe a költségvetés első félévi finanszírozásában.
A kéthetes jegybanki betét megszüntetésével kiteljesedik az MNB eszköztár-fordulata Nagy Márton alelnök Hoffmann Mihály igazgató Magyar Nemzeti Bank 1.
Pannónia CIG Eur Likviditási Alap július 31.
Az önfinanszírozási program aktuális kérdései Nagy Márton alelnök Hoffmann Mihály igazgató Magyar Nemzeti Bank május 10.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
RÖVID ÁTTEKINTÉS A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁGRÓL ÉS ANNAK KEZELÉSÉRŐL Borbély László András Budapest,
Múlt és jövő A 15 éves Budapesti Értéktőzsde szerepe a hazai tőkepiac fejlesztésében Szalay-Berzeviczy Attila elnök június 16.
14 év szakmai tapasztalat
Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr
Diszkontpapírok árfolyam és hozamszámításai
Fizetési mérleg jelentés április
Készítette: Koleszár Gábor
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
RÖVID áttekintés a MAGYAR államadósságról és az állampapír piacról
Előadás másolata:

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2003-BAN

FŐ TÉMAKÖRÖK:   Finanszírozási igény 2003-ban,   Nettó forintpiaci kibocsátás előadó: dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes   A kibocsátások alapelvei, nagysága és összetétele,   A forint kibocsátások fő jellemzői,   A deviza kibocsátások fő jellemzői, előadó: dr. Réz András főosztályvezető.

1. RÉSZ FINANSZÍROZÁSI IGÉNY 2003-BAN

A NETTÓ FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ALAKULÁSA * Nem tartalmazza a Postabank konszolidáció és az ÁPV Rt. részére - tartalékfeltöltés céljával - átadott államkötvények hatását. ** Várható, amely nem tartalmazza az egyszeri intézkedéseket, valamint a MNB részére tartalékfeltöltés céljából átutalt pénzeszközöket. *** Előirányzat, amely nem tartalmazza a MNB részére tartalékfeltöltés céljából átutalt pénzeszközöket.

A FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ALAKULÁSA Havonta - nettó 61 (80) MdFt, - - bruttó 478 (431) MdFt finanszírozási igény * Nem tartalmazza a Postabank konszolidáció és az ÁPV Rt. részére - tartalékfeltöltés céljával - átadott államkötvények hatását. ** Várható, amely nem tartalmazza az egyszeri intézkedéseket, valamint a MNB részére tartalékfeltöltés céljából átutalt pénzeszközöket. *** Előirányzat, amely nem tartalmazza a MNB részére tartalékfeltöltés céljából átutalt pénzeszközöket. Növekvő bruttó, csökkenő nettó finanszí- rozási igény.

A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE A forint törlesztés 67 %-a diszkont kincstárjegy.

2. RÉSZ NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS

NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS Fogalma: – – a forintpiacon végrehajtott összes állampapír értékesítés és hitelfelvétel, valamint az összes visszafizetés különbözete. Mit finanszíroz? – – a nettó finanszírozási igényt, – – az MNB-vel szembeni tőkeegyenleg változását, (törlesztés+kiegyenlítési tartalékfeltöltés) – – a KESZ egyenlegváltozását, – – a devizaműveletek egyenleg változását, (hitelfelvétel-törlesztést).

NETTÓ FORINTPIACI KIBOCSÁTÁS Nettó finanszírozási igényMNB Nettó forintpiaci kibocsátás Nettó finanszírozási igényMNBKESZ Nettó forintpiaci kibocsátás Nettó deviza Privatizációs bevétel KESZ

3. RÉSZ A KIBOCSÁTÁSOK ALAPELVEI, NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE

A KIBOCSÁTÁSOK FŐBB ALAPELVEI 2003-BAN   stratégiai magatartás,   egyszerűség   átláthatóság   likviditás   a hiány finanszírozása belföldről, forintban,   a lejáró forint adósság megújítása belföldről, forintban,   a lejáró devizaadósság megújítása a nemzetközi tőkepiacokon,   a piaci forintadósság szerkezetének javítása,   megfelelés a benchmarkoknak.

4. RÉSZ A FORINT KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI

BRUTTÓ ÁLLAMPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS A FORINT PIACON A bruttó kibocsátás mdFt, 7,5%-os növekedés

NETTÓ ÁLLAMPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉS A FORINT PIACON Nettó kibocsátás 861 mdFt, alig 70%-a a évinek

A FORINT KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   az állam fő finanszírozási piaca:   hiány   egyéb nettó finanszírozási igény   lejáró forint adósság   a nettó finanszírozási igény biztosítása államkötvény kibocsátásokkal,   a lakossági értékesítés fenntartása, jó kereslet esetén bővítése, alternatív finanszírozási forrás lehet,   a diszkont kincstárjegyek elsődleges szerepe a likvidi- táskezelés, pótlólagos finanszírozást biztosíthat.

A FORINT ADÓSSÁG SZERKEZETÉNEK JAVÍTÁSA   a teljes nettó finanszírozási igény államkötvényekkel történő biztosítása,   a kötvény kibocsátások átstruktúrálása: évi tapasztalatok – túl gyakori 3 éves és kevés a 15 éves aukció,   módosított aukciós naptár.

MÓDOSÍTOTT AUKCIÓS NAPTÁR HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntek Páratlan hét 3 hó DKJ6 hó DKJ12 hó DKJ Pá- ros hét A eset 3 hó DKJ 3 éves, és 15 éves ÁK B eset 3 éves ÁK Páratlan hét 3 hó DKJ6 hó DKJ12 hó DKJ Páros hét 3 hó DKJ 5 éves, és 10 éves ÁK

A MÓDOSÍTOTT AUKCIÓS NAPTÁR JELLEMZŐI   visszatérés a havonkénti 3 éves aukcióhoz:   túl gyakori aukció, korlátozta a másodpiac működését,   összes értékesítendő mennyiség kis mértékben csökken,   az egyes aukciókon felajánlott mennyiség nagymértékben növekszik,   a 15 éves kötvénynél kevés volt a negyedévenkénti aukció, ezentúl minden második hónapban értékesítés a 3 éves kötvény mellett,   az államkötvények aukcióinak száma csökken: 52-ről 46-ra.

AZ ÁLLAMADÓSSÁG SZERKEZETÉNEK JAVÍTÁSA - FUTAMIDŐ   2002-ben az állampapír adósságának futamideje és durationja a dkj állomány növekedése ellenére is növekedett:   futamidő 2,33 év, duration 1,96 év végén,   a növekedés fő oka a 10 és 15 éves kötvény,   2003-ban további növekedés lehetősége:   főként az 5 éves és annál hosszabb kötvény állomány nő,   futamidő 2,81 év, duration 2,35 év végére.

AZ ÁLLAMADÓSSÁG SZERKEZETÉNEK JAVÍTÁSA - LIKVIDITÁS   2002-ben jelentősen nőttek a sorozatnagyságok:   a korábbi milliárd forintos sorozatnagyságok helyett már milliárd forintos kötvény sorozatok elérése a cél: nagyobb likviditás, kisebb likviditási prémium (ez 1,4-1,7 milliárd eurós méret),   ennél nagyobb sorozat lejáratának kezelése már komolyabb kockázattal jár, a maximum szint elérésekor ezért új sorozat (5 éves államkötvény).

5. RÉSZ A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI

A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   a lejáró devizaadósság megújítása devizapiaci kibocsátásokkal: évi visszafizetések: 1, januári lejárat: 0,5 Tervezett elő- törlesztés: 0,2   mintegy 2 milliárd eurós kibocsátási igény,   a tervezett kibocsátás: legalább 1 milliárd eurós nagyságú kötvényértékesítések.

A DEVIZA KIBOCSÁTÁSOK FŐ JELLEMZŐI   a kibocsátás célja felkészülés az EU és EMU tagságra,   Magyarország devizaadóssága viszonylag alacsony,   befektetői bázis szélesítése,   a devizanem euró,   hosszú futamidejű és fix kamatozású benchmark kibocsátások.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!