A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége

A minőség problematikája a fogalmi megközelítés három dimenziója: 1) a decentralizált irányítási környezet összefüggésében 2) a középfokú oktatás expanziójában 3) a nemzeti és nemzetközi standardoknak való megfelelésben

1) a decentralizált irányítás a decentralizált irányítási környezetben hogyan garantálható a minőség? igények határozottabb megfogalmazása, az oktatás minőségével kapcsolatos eltérő elképzelések az oktatás színvonalának egyenetlenségéhez vezettek

1) a decentralizált irányítás 1990 után nincs a minőséget garantáló mechanizmus, ennek következtében gyengül az ellenőrzési és értékelési funkció legjelentősebb eredmény: a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program kulcsszavai: a minőség helyben kidolgozott értelmezése

1) a decentralizált irányítás a szervezeti kultúra fejlesztése, partnerközpontú működés kialakítása ennek megfelelően az eredményesség és a hatékonyság külső, államigazgatási elvárásokhoz való alkalmazkodás, a minőség a felhasználók igényeinek megismerését, kielégítését szolgáló belső kezdeményezés nyomán jön létre

Eredményesség és hatékonyság eredményesség (hatásosság): a kitűzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke, maga az eredmény: a tanulókban/gyerekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi működés hatására az eredményességben megjelenik a hozzáadott érték, hisz azt az iskolát tekinthetjük igazán eredményesnek, mely képes az adottságai – a tanulók társadalmi összetétele – alapján elvárhatónál jobban teljesíteni

Eredményesség és hatékonyság az eredményes oktatás a társadalom egészének jólétéhez is hozzájárul

Eredményesség és hatékonyság hatékonyság: az eredmények és a ráfordított erőforrások viszonya, vagyis sikerült-e az adott eredményeket a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával elérni, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokkal a lehető legjobb/legtöbb eredményt produkálni

Eredményesség és hatékonyság belső hatékonyság: a tanulók teljesítményével vetjük össze a kiadásokat, pedagógusfoglalkoztatás: a gyermeklétszám fogyását nem követte arányosan a pedagóguslétszám csökkenése, tanár-diák arány csökkenését országos szinten nem követte a tanulói teljesítmények javulása

Eredményesség és hatékonyság az oktatási rendszer nem tudja megfelelően kihasználni a rendelkezésre álló, bőséges pedagógusállományt az oktatás eredményességének javítása érdekében, a pedagógusok összetételének változása: negatív szelekciós folyamatok indultak el az oktatásban

Eredményesség és hatékonyság a külső hatékonyságot a kiadások és a tanulók későbbi munkaerő-piaci helyzete alapján ítéljük meg horizontális egyenlőtlenségek: az egyéni jellemzőiket tekintve hasonló diákok különböző oktatási szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá attól függően, hogy szegényebb vagy gazdagabb településen élnek

2) a középfokú oktatás expanziója az iskolázás kiterjesztése sehol sem problémamentes egyrészt össztársadalmi érték az iskolázottsági szint emelkedése, másrészt a megváltozott viselkedés- és értékmintázaton felnőtt ifjúság oktatása minőségproblémaként jelentkezik

3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak a hazai szabályozás korrekciója ( a NAT kötelező felülvizsgálata, az érettségi vizsgakövetelmények korrekciója, az OKM-en alulteljesítő intézmények intézkedési terve, a tanulói szintű mérési azonosító bevezetése)

3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak az EP és Tanács átlátható ágazati minőségértékelési rendszerek működését támogatja az oktatás minőségi kritériumai között szerepel az iskola belső világa, küldetése, klímája, vagyis a vezetéshez és a szervezeti kultúrához kapcsolódó intézményi működés egésze,

3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak valamint a társadalmi tőke: együttműködési készség, a bizalom, a viszonosság elvének tiszteletben tartása, a polgári aktivitás, a civil társdalom hálózatteremtő képessége, a társas támogatás, a közös normák és célok

A minőségfogalom bemeneti, folyamat és kimeneti tényezők megkülönböztetése és az ezekhez kapcsolható minőségbiztosítási eljárások és eszközök: tantervi, tankönyvi, tanár-továbbképzési akkreditációs folyamatokat, továbbtanulási információkat, a munka világában való elhelyezkedés sikerességéről szóló visszajelzések

A minőségfogalom fogyasztói/kliensi elégedettség: teljesülnek-e az intézmény partnereinek igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése (3/2002. miniszteri rendelet)

A minőségfogalom A közoktatás teljesítményének tágabb, társadalmasított értelmezésében kiemelt szerepet kapott az OECD PISA-programja A) tanulói teljesítmények globális, gazdasági szempontból történő interpretálása B) pénzügyi hatékonyság elemzése

A minőségfogalom C) az oktatásügy eszközeivel közvetlenül nem befolyásolható területek, pl. társadalmi-gazdasági tényező (településtípus), a családok társadalmi-gazdasági státusa

A minőségfogalom a minőség értelmezés tovább bővült a fogalom érvényességével: a jó színvonalú közoktatás biztosítása az egyének anyagi gyarapodásának éppúgy feltétele, mint társadalmi stabilitásának minőségről csak akkor beszélhetünk, ha az iskola úgy eredményes, hogy egyúttal megfelel a hatékonyság és a méltányosság feltételeinek is

A minőségértékelési rendszerek a tényeken alapuló politikaformálás eszközeként nélkülözhetetlenek a közpolitikai beavatkozást igénylő problémák feltárásában.

A minőségpolitika eszközrendszere nemzetközi indikátorok szerepe a hazai közoktatási rendszer értékelési folyamatainak önállósult területei: a vizsgarendszer fejlesztése és működtetése a tanulói tudás értékelése Köznev. törv. 80. paragrafus (OKM, OECD) az intézményértékelés 77. paragrafus pedagógusértékelés akkreditációs eljárások

Az eredményesség értékelési eszközei az érettségi vizsgarendszer tartalmi szabályozási (modernizációs) szerep (kimeneti követelmények alapján) kimeneti szabályozó szerep (egységesség, közös szabványok révén) továbbtanulási vízum funkció (a két szint megjelenésével) standard elemek erősítése (a feladatok és az értékelés központi kontrollja által)

Az eredményesség értékelési eszközei vizsgák hatása megragadható: a tudás minőségében, a tudás társadalmi eloszlásában: egy-egy korosztály hányada teszi le a vizsgát közvetlenül befolyásolja a társadalmi munkamegosztást, a munkaerő képzettségét, a társadalmi mobilitást, az egyéni karrierépítés lehetőségét

Az eredményesség értékelési eszközei a vizsga lezáró és nyitó jellege: lezáró: összefügg a vizsgát megelőző képzéssel, a konkrétintézménnyel, a megtanulható ismeretekkel, megszerezhető kompetenciákkal, nyitó: továbbtanulás, szakmatanulás, munkavállalás lehetőségeivel, az intergenerációs és intragenerációs (egyéni életúton belüli) mobilitás lehetőségeivel függ össze

Az eredményesség értékelési eszközei Az érettségi vizsga 2005-ös bevezetése óta stabilan működik: egy-egy korosztály jelentős arányát érinti. A közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények nagy fesztávot fognak át (heterogén előképzettségű érettségizők miatt). Az érettségi vizsgák átlageredménye a felnőttoktatásban a leggyengébb.

Az eredményesség értékelési eszközei A Győr-Moson-Sopron megyei középiskolások átlageredménye országos szinten kiemelkedik. A megyék negyedében az átlagos vizsgaeredmények alig magasabbak az 50%-os teljesítménynél. A nagyarányú expanzió leértékelte az érettségit.

Az eredményesség értékelési eszközei (egy iskolai végzettség társadalmi értéke annál kisebb, minél magasabb az adott iskolai végzettséget megszerzettek aránya a teljes populációban) az érettséginek csak akkor van jelentősége, ha valaki nem rendelkezik vele (hátrányok elkerülése miatt kell erőfeszítéseket tenni).

Az eredményesség értékelési eszközei ISCED 3 végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon kedvező a 25-64 éves lakosság körében nemzetközi összehasonlításban. Ez a nők iskolázottságának növekedéséhez is hozzájárult. Emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal az osztatlan képzésre jelentkezők rendelkeztek, ezt követik az alapképzésre, majd a FSZ-re jelentkezők

Az eredményesség értékelési eszközei az országos mérési rendszer elemei Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer Országos készség- és képességmérés Országos kompetenciamérés

Az eredményesség értékelési eszközei Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer nem kötelező mérőeszköz: az I. évfolyamos gyermekek iskolai fejlődéshez szükséges alapkészségei diagnosztizálásához igényelhetik a tanítók, népszerű: a korcsoportos tanulók kb. 30%-a vesz benne részt,

Az eredményesség értékelési eszközei Országos készség- és képességmérés Diagnosztikus mérőeszköz segítségével vizsgálja a 4. évfolyam végén, hogy az adott tanuló fejlődése milyen szinten áll a korosztályára jellemzőhöz képest. Informálja a pedagógust, hogy ki tudja dolgozni az adott tanulóra vagy csoportra a speciális fejlesztési irányokat, módszereket.

Az eredményesség értékelési eszközei Minden tanuló számára kötelező. A központi elemzéshez 200 iskolából álló reprezentatív minta adatait dolgozzák fel.

Az eredményesség értékelési eszközei Országos kompetenciamérés Minden 6.8.10. évfolyamos tanulóra kiterjedő éves mérési rendszer. Matematika és szövegértési feladatokat tartalmazó tesztfüzetet töltenek ki a tanulók 4x45 percben + válaszolnak a családi hátterüket feltáró kérdőív kérdéseire. Adatfelvétel: május utolsó hete

Az eredményesség értékelési eszközei A tanuló egyedi mérési azonosítója: 1) a tanuló eredményei ennek segítségével tekinthetők meg, 2) eredmények egyéni longitudinális vizsgálatát teszi lehetővé. Adatok nyilvánosságra hozatala: következő év február. Országos jelentés, FIT jelentés, Tanulói jelentés

Az eredményesség értékelési eszközei Az OKM eredményei: 6. 8. évfolyamon 25-30%-ban az iskolák közötti különbségek a felelősek a tanulói teljesítményekben mutatkozó eltérésekért, pedig ekkor még a populáció több mint 90%-a általános iskolába jár. A középfokú oktatásban ez a különbség 45-47%-ra növekszik.

Az eredményesség értékelési eszközei A tanulók családi háttere és iskolai teljesítménye között erős az összefüggés, ez magyarázza a teljesítménykülönbségek 22-27%-át. A családi háttér hatásának tulajdoníthatók a településtípusok közötti erdménykülönbségek.

Az eredményesség értékelési eszközei nemzetközi vizsgálatok TIMSS (4. és 8. évfolyam végén vizsgálja a tanulók matematikai és természettudományi tudását) PIRLS (4. évfolyamos tanulók szövegértésének rendszeres vizsgálata) PISA (15 évesek szövegértését, matematikai és természettudományi kompetenciáit méri)

Az eredményesség értékelési eszközei TIMSS+PIRLS: a tanított tartalmaknak megfelelő feladatokat alkalmaz PISA: életszerű szituációkba ágyazott feladatok megoldásának képességét vizsgálja