Newton http://hps.elte.hu/oktaeder/KuSzeZe/newton.htm

Eredeti irodalom Newton: A Principiából és az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest 1981) Newton: A világ rendszeréről (Magyar Helikon, Budapest 1977) Newton: Válogatott írásai (Typotex, Budapest 2003) - válogatás az előző két kötetből

Másodlagos irodalom Sz. I. Vavilov: Newton (Szikra, Budapest 1948) Vekerdi L.: Így élt Newton (Móra, Budapest 1977) P. Strathern: Newton (Elektra, Budapest 2001) J. Gleick: Isaac Newton (Pantheon, New York 2003)

Korai filozófiai-teológiai kérdések Newton élete és munkássága – áttekintés A Newton-kéziratok Newton kora – történeti kronológia Vallási mozgalmak Newton korában Newton teológiai nézetei Newton filozófiai feljegyzései

I. Newton élete és munkássága

II.1. Egy késői kéziratlap közegellenállásos mozgás (a Principia 2. kiadásához?) feljegyzés valutákról teológiai megjegyzések a Logoszról (Λόγος)

II.2.a. A kéziratlapok sorsa 1785-ig 1717 – Newton unokahúga, Catherine Barton férjhez megy John Conduitthoz (aki Newtont követi a Pénzverde élén, és aki őrzi a kéziratokat Newton halála után) 1740 – egyetlen lányuk, Catherine férjhez megy John Wallophoz (a későbbi Earl of Portsmouth) 1779-85 – Samuel Horsley megvizsgálja az iratokat (miközben Newton munkáit sajtó alá készíti)

II.2.b. A kéziratlapok sorsa 1855-88 1855 – David Brewster betekinthet a kéziratokba (miközben könyvet ír Newtonról) 1872-1888 – Portsmouth grófja átadja a kéziratokat katalogizálásra a Cambridge-i Egyetemnek (a matematikai, kémiai, csillagászati tárgyúak és a levelezés egy része ott is marad, a többi visszakerül)

II.2.c. A kéziratlapok sorsa 1936-tól 1936 – a Sotheby’s aukcióra bocsátja a maradék alkímiai, teológiai, pénzverdei és személyes feljegyzést Wiscount Wakefield a Pénzverdének adja az adminisztratív feljegyzéseket John Maynard Keynes a Cambridge-i Egyetemnek adja az alkímiai iratokat Abraham Yahuda a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtárnak (Jeruzsálem) adja a teológiai írások egy részét

III.1. Newton kora 1642-1650 1642 – polgárháború a király és a parlament között 1648 – presbiteriánus képviselőket (140) távolítanak el a parlamentből 1649 – I. (Stuart) Károlyt lefejezik; a köztársaság

III.1. Newton kora 1651-61 1652-4 – az első angol-holland háború 1653- – Oliver Cromwell diktatúrája 1658 – Cromwell halála 1660 – II. Károly király 1661 – Boyle: The Sceptical Chemist

III.2. Newton kora 1662-70 1662 – a Royal Society megalapítása 1664-5 – pestisjárvány (London 460.000 lakosából 75.000 hal bele); Hooke: Micrographia 1665-7 – a második angol-holland háború 1666 – a nagy londoni tűzvész

III.3. Newton kora 1671-85 1672-4 – a harmadik angol-holland háború 1673 – intézkedések a katolikusok és a protestáns másként gondolkodók ellen 1675 – a Greenwich-i Obszervatórium 1679 – a Habeas Corpus törvény; Papin 1685 – II. Károly halála; II. Jakab (katolikus) király; sikertelen lázadás DNy-Angliában

III.4. Newton kora 1686-1702 1687 – Newton: Principia Mathematica 1688 – a dicsőséges forradalom; Vilmos és Mária 1689 – türelmi rendelet 1698 – Savery első eladott gőzgépe 1702 – Vilmos meghal; Anna királynő

III.5. Newton kora 1703-10 1704-9 – csatanyerések a franciák ellen; Gibraltár elfoglalása; Newton: Optika 1707 – Anglia (+Wales) és Skócia egyesülése

III. 6. Newton kora 1711-1727 1712 – Newcomen gőzgépe 1714 – Anna halála; I. (Hanoveri) György király 1719 – Defoe: Robinson Crusoe 1723 – Wren halála 1726 – Swift: Gulliver utazásai 1727 – I. György halála; II. György király; Newton halála

IV.1.a. Vallási mozgalmak 1. Az anglikán egyház A puritán mozgalom 1534 – szakítás Rómával (VIII. Henrik) az anglikán egyház feje Anglia uralkodója a kolostorok visszaszorítása protestáns reformok (VI. Edward) 1553 – rekatolicizálási kísérlet (Mária) 1558 – a függetlenség visszaállítása (I. Erzsébet) A puritán mozgalom 1642-51 – polgárháborúk 1649-60 – a köztársaság

IV.1.b. Vallási mozgalmak 2. A presbiteriánus mozgalom 1640- – befolyásuk csúcspontja 1648 – vereséget szenvednek Cromwelltől 1658 – a párt újjáalakul, de hatalmát sosem nyeri vissza A kongregacionalisták (függetlenek) befolyásuk csúcspontja a köztársaság idején (Cromwell)

IV.2. A puritán erkölcs Isten dicsőségének hirdetése A közjó szolgálata Rendszeres, módszeres, szorgalmas munka A tétlenség kerülése (bűnös gondolatok stb. ellen)

IV.3. A tudósok és a puritán erkölcs F. Bacon: a tudományos tevékenység célja „a Teremtő dicsősége és az emberi sors könnyítése”. Boyle: a tudomány „a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és az Emberiség Javára tanulmányozza”. Ray: „ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl alantas a tanulmányozáshoz”.

V.1. Newton teológiai nézetei 1656- – Dániel könyve (a próféciák), Jelenések könyve 1662- – Istennel és Krisztussal kapcsolatos nézetei A kereszténység Jézus eredeti tanításaiból származik a Szentháromság tagadása 1675 – II. Károly felmenti a papi szentség felvétele alól

V.2.a. A Szentháromság A Szentháromság-tan „Tehát hárman tanúskodnak: a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek; és ez a három egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.” (János 1. levele 5:7-8) A Fiú maradéktalanul emberi és maradéktalanul isteni egy személyben, egylényegű (homoúsziosz) az Atyával. Egy Isten: Atya, Fiú, Szentlélek.

V.2.b. Az arianizmus 318, Alexandria – Areiosz (Arius) Órigenész (185-254) – Isten fia (a Logosz) Isten és a világ között foglal helyett A Fiú az Atya (habár isteni) teremtménye, nem egylényegű vele (homoiúsziosz) Mária nem istenanya Krisztus nem megváltó (és tulajdonképpen nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz) 325 – nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt kiközösítik, száműzik Szent Atanáz (kb. 295-373) kemény fellépése Alexandriában

381 – konstantinápolyi zsinat „Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született minden idő előtt, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtetett, az Atyával egy lényegű, és általa lett minden. …”

V.3.a. Newton Istene 1. Isten az örök és végtelen, abszolút tökéletes, mindenható és mindentudó, élő és hatalmas Úr(alkodó); a Teremtő mindig és mindenütt jelen van (a testekben is, és kitölti az űrt) → gravitáció „Az Atya mozdulatlan, mivel a természet örök szükségszerűségéből semmilyen helyen nem lehet kevésbé vagy jobban, mint ahogy van: minden más dolog helyről helyre mozoghat.” → abszolút tér

V.3.b. Newton Istene 2. Isten hozta létre a világegyetem törvényeit A Szentháromság-tan a Biblia meghamisítása, istenkáromlás és bálványimádás

VI.1. „Némely filozófiai kérdések” 1. Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész (Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?), Descartes (latin válogatás), Galilei (másodkézből), Charleton (Physiologia Epicuro-Gassendo-Charltoniana), More (The Immortality of the Soul), Boyle Questiones quædam philosophicæ az anyag oszthatóságáról az atomokról

VI.2. „Némely filozófiai kérdések” 2. reális tulajdonságok Galilei: határ, alak, nagyság, tér- és időbeli hely, mozgásállapot, érintkezés, szám (de nem a szín, íz, szag stb.) – matematikailag kezelhető Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret, mozgás (de nem a szín, súly, keménység stb.) – a változatlan tulajdonságok Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet, állag – tapasztalati kérdés Locke: szilárdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot, szám – a (nem megfigyelhető) atomok tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a változások (különösen osztás) során megmaradó tulajdonságai

VI.3. „Némely filozófiai kérdések” 3. Newton: kiterjedés, keménység, áthatolhatatlanság, mozgás, tehetetlenség – „A testek azon tulajdonságai, amelyek nem mutatnak fokozati növekedést [intension] vagy csökkenést [remission], és amelyek a tapasztalataink körébe eső minden dologhoz hozzátartozni látszanak, mindennemű test univerzális tulajdonságainak tekintendők. Minthogy ugyanis a testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból ismerjük, mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan tapasztalható; és ami nem csökkenhet, az nem is tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le a tapasztalati evidenciákról álmok vagy hiú ábrándok kedvéért; és nem adhatjuk fel a Természet analógiáját, mert a Természet mindig egyszerű és összhangban van magával.”

VI.4. „Némely filozófiai kérdések” 4. vákuum mennyiség, hely (végtelensége) idő és örökkévalóság mozgás, égi anyag és pályák, Nap, csillagok, bolygók, üstökösök (Descartes alapján?) gravitáció és levitáció kényszermozgás mágneses és elektromos vonzás növények, ásványok

VI.5. „Némely filozófiai kérdések” 5. érzékelés, fény, látás, színek, hangok emlékezés, képzelet, fantázia a tenger áramlása és visszaáramlása a teremtés, a lélek alvás és álom