7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm biológiáról? a)A terminusok redukciója csak extenzionális definíciókkal – azaz nem logikai, hanem tapasztalati alapon – lehetséges, amelyek nem a fogalom jelentését adják meg, csupán ugyanarra a halmazra vonatkoznak. (Pl. az ’ember’ csak ebben az értelemben ’tollatlan kétlábú’.)
b)A törvények redukciója csak akkor lehetséges, ha léteznek olyan törvények is, amelyek biológiai és fizikai-kémiai kifejezéseket egyaránt tartalmaznak, és összekötik az adott jelenség bizonyos fizikai- kémiai vonatkozásait bizonyos biológiaiakkal; ilyen ismét csak tapasztalati alapon (biológiai kutatás révén) keletkezhet. ─Mindezek alapján a vitalizmus eredeti formájában ugyan nem tartható, de a biológia redukálhatósága sem bizonyított, ez a tudományos fejlődés függvénye, jelenleg inkább heurisztikus elvként működik, nem tényként.
2.A pszichológiának a biológiára (vagy a fizikára és a kémiára) való redukciója –Ugyanezeket a problémákat veti fel (pszicho-fizikai kérdés, test és elme probléma). a)Ennek egyik irányzata, a behaviorizmus a pszichológiai jelenségeket a viselkedésre kívánja visszavezetni. (Azaz kizárja az introspekciót, az észlelést, az érzést, a hitet, az akaratot stb.) b)Egy másik ilyen irányzat a neurofiziológiára vezetné vissza a lelki jelenségeket.
3.A társadalomtudományok redukálhatósága –Egyik elmélete a módszertani individualizmus, amely szerint minden társadalmi jelenség a bennük szerepet játszó egyének helyzetének, viselkedésének leírása, elemzése révén magyarázható. Ezáltal a társadalmi jelenségeket pszichológiai, biológiai, fizikai és kémiai faktorok segítségével kívánja leírni.
–Hasonló redukcionizmus jellemző a szociáldarwinizmus és a szociobiológia egyes értelmezéseire. Manapság a humánetológiára és a genetikára történő visszavezetés is divatos [Mund Katalin: Biofóbia a szociológiában. Magyar Lettre Internationale 50, 2003 ősz; a hálón: htm]. htm