Biomassza-óvatosság. Érvek a biomassza mellett ÜHG kibocsátás mérséklése Energiafüggőség oldása a fosszilis energiahordozóktól, azok importjától A mezőgazdasági.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Szabó Nikolett 11.a
Advertisements

Erőforrások a Földön: Jut is marad is!!!!!
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
Energetikai gazdaságtan Energiatermelés (Termelési folyamat) gazdasági értékelése.
Energiahatékonyak vagyunk? Szabó Valéria projektmenedzser.
Intézkedési terv-javaslat a nemzeti energiahatékonysági célok megvalósítására a Széchenyi terv keretében Dr. Grasselli Gábor Dr. Szendrei János Debreceni.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Energiatakarékos otthon
A gazdaságfejlesztés jelentősége a települések és a térségek megélhetése és életben maradása szempontjából Az önkormányzatok működési és beruházási költség.
Gondolatok egy fenntartható fejlődési stratégiához.
A FÖLD TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI
Megújuló energiaforrások.
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
Fenntartható fejlődés
Van élet az olaj után?!- A négy fő elem, mint alternatív energiaforrás
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
Az alternatív energia felhasználása
Megújuló Energiaforrások
Megújuló energiaforrás
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
Alternatív energiaforrások
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
EU KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATLAKOZÁS MAGYAR VONATKOZÁSAI Dr. Fogarassy Csaba
 integratív szakpolitika  ’90-es évek: átértékelt szerep  miért szükséges a környezetvédelmi politika integrációja?  a gazdasági növekedés önmagában.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
Országos Környezetvédelmi
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
energetikai hasznosítása I.
Nap energia Plósz Zsófia 11.A
Megújuló energiaforrás: Napenergia
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Fenntartható fejlődés
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Globális problémák.
Klímatörvény civil szemmel Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország.
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
A MAGYAR ÉLELMISZERIPAR INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI – KONFERENCIA 2010
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Avagy: sötétben tapogatózva… Lakner Zoltán egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem Bioüzemanyagok és energiabiztonság.
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
„Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában” Gulyás Gréta 12.a Bartha Szabolcs 10.a Hegedűs Márton 10.a Gyöngyösi József Attila Szakközépiskola,
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1© Dennis Meadows, 2005 Rendszerszemlélet a felsőoktatásban Élő egyetem - konferencia Budapest, 2005 Április 21. Dennis Meadows
EGYÜTTMŰKÖDÉS A PIACI IGÉNYEK GAZDASÁGOS KIELÉGÍTÉSÉÉRT „IPARI PARK-SZERŰ” ÉLELMISZERTERMELÉSI RENDSZER GAZDASÁGOSAN.
Az alternatív energia felhasználása
Globalizáció és környezeti problémák
A RUBIRES-projekt – Sajtótájékoztató Dr. Kovács Tibor március 24.
Mit jelent gazdálkodni?
Hungary-Romania Corss-border Co- operation Programme „The analysis of the opportunities of the use of geothermal energy in Szabolcs- Szatmár-Bereg.
Dr. Gyulai Iván: A biomassza dilemma  Energiapolitika 2000 Társulat Budapest, december 10.
A földtani környezetet érintő emberi tevékenység hatásának vizsgálata; az energiatermelés Építés- és környezetföldtan 8.
5. Globális problémák. Erőforrás szűkösség [Dixon] Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája: –kínálat indukálta.
Éhező Afrika Mayer Marcell 7. osztály. Éhínség a világban Afrikában a legnagyobb az éhínség.
Energetikai gazdaságtan
Ökoiskola- vetélkedő március
Energetikai gazdaságtan
A biológiai energia-transzformáció társadalom-gazdasági vetületei
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Mindennapi energiáink Dr. Gutay Zoltán - ügyvezető
Energiaforrásaink.
Szökőár Délkelet-Ázsiában (2004)
Előadás másolata:

Biomassza-óvatosság

Érvek a biomassza mellett ÜHG kibocsátás mérséklése Energiafüggőség oldása a fosszilis energiahordozóktól, azok importjától A mezőgazdasági túltermelés többleteinek levezetése Munkahelyek megtartása vidéken, új munkahelyek a feldolgozó iparban

Okok az óvatosságra 1.A biomassza az emberiség növekvő energiaigényének csillapítására szolgál, s nem helyettesíti a fosszilis energiaforrásokat. 2.Nincs elegendő terület arra, hogy egyszerre elégítsük ki az emberiség élelem, növényi rost, energia, s természetvédelmi szükségletét (igényeit).

Okok az óvatosságra 3. A sokféle igény egyszerre történő kielégítése versengést indít el a különféle használati igények között a rendelkezésre álló területekért. 4. A versengés miatt helyi, s globális területi átterhelések jönnek létre.

Okok az óvatosságra 5. A területi átterhelések környezeti terhelésekhez vezetnek – nő az erőforrás, terület-felhasználás, s a kibocsátások -Délkelet Ázsiában duplájára nőtt a pálmaültetvények területe az őserdők helyén -Indonézia a világ harmadik legnagyobb ÜHG kibocsátója lett

Okok az óvatosságra 6. Az ÜHG terhelés a mezőgazdaság intenzitásának növekedése miatt is nő. -Műtrágyák használata – dinitrogén-oxid, 300-szoros felmelegítő hatás 7. A kiterjedő felszínhasználat csökkenti az ökoszisztéma szolgáltatásokat

Okok az óvatosságra 8. Önmagában sincs pozitív ÜHG egyensúlya a bioüzemanyagoknak, mert a virtuális környezeti terhekkel nem számolnak a mérlegekben 9. Az energiamérlegben sem adhat nagyobb energiatöbbletet, mint amennyit a növény megkötött a nap sugárzó energiájából, ezt is csak tökéletes hatásfoknál.

Okok az óvatosságra 10. Szociális hatások: -Területi vetélkedés miatt alapanyag drágulás, élelmiszerek, rostanyagok drágulása. - További intenzitás növekedés a mezőgazdaságban, birtok-koncentráció növekedése (kevesebb tulajdonos, több monokultúra, több gép – jobb agrobiznisz keveseknek)

Okok az óvatosságra -Növelhető-e a produkció a globális éghajlatváltozásban? -Elégethető-e az élet? Ha az állandó növekedés lehetséges lenne, a bioszféra megtette volna, a nap sugárzó energiájának bőségében, de az ökológiai folyamatok limitáltak, így nincs lehetőség a végtelen növekedésre!