A tankönyv szerepe az oktatás korszerűsítésében október 19. Kojanitz László u

Mire fordítsa az iskola véges energiáit? A fejlődéslélektani alapelvek szerint rendezze a tananyagot, a tudományterület szerkezete legyen meghatározó? Az affektív vagy a kognitív célokra fordítson-e az iskola több figyelmet? A motiválást vagy a tananyag elsajátíttatását helyezze előtérbe? A tudományos diszciplínákat elkülönítve közvetítse vagy inkább problémacentrikusan tárgyalja a tananyagot? Az alapvető ismereteket vagy inkább a tudomány legújabb eredményeit dolgozza fel? A kompenzálásra vagy a tehetséggondozásra fordítson-e több energiát? Az ismeretek közvetítésére vagy képességek fejlesztésére helyezze a hangsúlyt? A mélyebben megértett, felhasználható, vagy a nagyobb mennyiségű, felszínes tudás kialakítása legyen a cél? Az optimális arányok keresése a reális cél?

A tankönyvek szerepe A valóság értelmes struktúrákban való megragadása és közvetítése Megbízható referencia tudás biztosítása Képességfejlesztés: tanulói feladatok + jól szervezett ismeretek Tanuló- és tanulásközpontú fejlesztési folyamatok kialakítása A tanulás tanítása Az ismeretforrások közötti kapcsolatok megteremtése

Mi lesz a szerepe a tankönyvnek? Az ismeretek rögzítése  Szöveg  Képek, ábrák  Források, szemelvények  Kérdések, feladatok  Tanulást szervező elemek  Tájékozódást segítő elemek  Komplex struktúra A tanítási-tanulási folyamat forrása és szervezője

A tanulók értsék meg, hogy a fénykép nem mindig megbízható történelmi forrás. Kapjanak megfelelő feladatokat. A tanár tudja, hogy miért van ilyen feladatra szükség. Ismeri a sikeres konceptuális váltás pedagógiai feltételeit. Tudja, hogy mi az a konceptuális váltás, s hogy mi a szerepe a tanulásban. A tankönyv tartalmaz ilyen feladatot. A szerző tudja, hogy ilyen feladatra szükség van, s tud is ilyet készíteni. Széleskörű történelmi tudással rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő alapanyagot (probléma és illusztráció) válasszon ki a feladathoz. Ismer olyan feladattípusokat és tanítási-tanulási módszereket, amelyek jól előkészítik a konceptuális váltást a tanulók számára. Tudja, hogy mi az a konceptuális váltás, s hogy mi a szerepe a tanulásban. Ez nem magától értetődő a számukra, sőt ellentétes a mindennapi tapasztalataikkal.

Oktatást segítő rendszer

A tankönyvkutatás célja „A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy reprodukáljuk a tradíciókat, hanem azt is, hogy új típusú tankönyveket alkossunk, amelyek megfelelnek gyorsan változó világunk igényeinek.” Staffan Selander

Vizsgálati módszerek Tankönyvértékelés Tankönyvanalízis Tankönyvkutatás

A 100 betűhelynél hosszabb mondatok aránya

A mondatok hosszúsága 75,53 146,76

Az ismeretközlő mondatok száma 8 tankönyvi oldalon

Az egymástól eltérő szakszavak száma Dinasztia Kiadó

Szakszavak előfordulásának sűrűsége

Hány különböző szakszó kell a kiegyezés megtanításához?

Taníthatóság Szaktudományi relevancia: tudományos megfelelés, hitelesség, korszerűség, nyitottság, nemcsak a tud. ismeretek, hanem a tud. módszerek is Pedagógiai relevancia: életkori sajátosságoknak megfelelés, tananyag pedagógiai szempontú strukturáltsága, koherenciája, a tud. ismeretek kellő redukciója, és az életkornak, és iskolafoknak megfelelő transzformációja, illusztrációk funkcionalitása Módszertani relevancia: differenciális szemlélet, multiperspektív, kontroverzív megközelítés, problémaérzékenység és problémamegoldásra ösztönzés, önálló ismeretszerzés támogatása

Problémák Nem tükrözik a megváltozott igényeket. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek. Nem érvényesül a tanulói nézőpont. Nem segítik eléggé a tanulói aktivitást és értelmes tanulást. Inkább szakkönyvek, mint tankönyvek. A fogalmi rendszer és a tevékenységrendszer esetleges. A szövegezés nehezen érthető és nehezen tanulható. Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudatos és hatékony.

Szemléletváltás szükséges a tankönyvi minőség elbírálásában A tankönyvelbírálást is tanulásközpontúvá kell tenni. Azt kell vizsgálni, hogy a tankönyv megfelelő segítséget nyújt-e a tanulás valamennyi összetevőjéhez:  Az ismeretek megértése, tanulása  Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása  Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása  Különböző gyakorlati cselekvések (pszichomotoros készségek) tanulása  A tanulás módszereinek tanulása  Gondolkodási eljárások tanulása  Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

A tanuláselméleti kutatások eredményeinek beépítése és adaptálása a tankönyvekbe Tudatosítani kell  a tanulási célt meghatározó és téma lényegét bemutató bevezetések  a problémafelvető szövegek, ábrák és kérdések  az előzetes ismeretek feltárását elősegítő csoportos feladatok  a személyes tapasztalatokra történő utalások  a strukturált ismeretanyag  az önálló munkát igénylő tanulói feladatok  a folyamatos tanulói reflektálást elősegítő kérdések  a korábbi elképzelések és ismeretek újragondolására késztető feladatok  az új ismeretek megértését (s nemcsak felmondását) igénylő ellenőrző feladatok fontosságát a tankönyvekben is.