A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s 1 4. Az Alföld átalakuló főiskolahálózata P e t r á s E d e M T A R e g i o n á l i s K u t a t á s o k K ö z p o n t j a A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s 1 4.

2 Az áttekintés fogalmi és térbeli keretei a nagy egyetemi központokon kívüli képzőhelyek minimum BA/BSc szintű oktatás az Alföld lehatárolása –szakmai szempont: társadalmi és településszerkezeti adottságok alapján –praktikus szempont: igazodva a jelenlegi közigazgatási határokhoz –munkadefiníció: a két alföldi régió területe + Pest megye déli része

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Az Alföld oktatási rendszerének történelmi hagyományai 1. mezővárosi település- és társadalomfejlődés református kollégiumok –fogékonyság a helyi társadalom oktatási és művelődési szükségleteire –a teljes vertikumú oktatás kiépítésének igénye (Rácz, 1995)

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Az Alföld oktatási rendszerének történelmi hagyományai 2. protestáns iskolák a Habsburg uralom időszakában –az intézményi autonómia csökkenése, negatív diszkrimináció –a népiskolázás elvének fokozatos térhódítása > az iskolák számbeli és funkcionális bővülése –a parasztpolgári modell és értékek képviselete (Zsilinszky, 1907)

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Az Alföld oktatási rendszerének történelmi hagyományai 3. a kiegyezés utáni időszak –a parasztpolgári társadalmi képlet megerősödése –gimnáziumok: a helyi elit kiképzésének színhelyei az elitbe tartozáshoz szükséges iskolai végzettség megszerzésének lehetősége helyben polgári társaséletre nevelés –a tanári személyiségek példája –az iskolán belüli önkéntes szerveződések tapasztalata (Bajkó, 1976) –gimnáziumi tanárok: a lokális elit tagjai magas presztízs magas jövedelem kiemelkedő helyi társadalmi és kulturális aktivitás a gazdasági és a kulturális elit együttműködése

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s A felsőfokú intézményhálózat kialakulása közvetlen előzmények –tanítóképző intézetek –mezőgazdasági középiskolák 1949: államosítások, az intézményi autonómia drasztikus csökkenése –cél: a gazdaság munkaerőigényének kielégítése –eszköz: óvóképzők és mezőgazdasági technikumok létesítése 1959: felsőfokú tanító- és agrárképzés 1972: főiskolává minősítés –duális szisztéma –területi alapú integráció –főiskolák: a mobilitás széles csatornái (Nemes Nagy, 1980) 1990: főiskolai szintű óvóképzés

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Az Alföld felsőoktatási rendszere 1990-ben Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Intézményfejlődés a rendszerváltozás után expanzió –erőteljes létszámbeli növekedés –új tudományterületek megjelenése –a képzési együttműködések spontán hálózata –1993. önálló felsőoktatási törvény intézményi integráció –alapja: kormányzati törekvés –célja: regionális felsőoktatási együttműködések (Kozma, 2002) –alföldi sajátosság: a regionális főiskola gondolata

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Az Alföld felsőoktatási rendszere 2000-ben Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s A bolognai folyamat hatása a főiskolákra Európai Felsőoktatási Térség: a felsőoktatás új, glonakális paradigmája (Marginson és Rhoades, 2002) az egyetemi és a főiskolai intézménytípus közötti különbségek enyhülése a hazai megvalósulás anomáliái –erőltetett tempó, adminisztratív jelleg (Kozma, 2008) a központosítási törekvések „trójai falova” (Pusztai, 2008) –a hallgatói mobilitás és az esélyegyenlőség nem növekedett jelentős mértékben (Barakonyi, 2008) –az alapszakok többsége nem biztosít kimeneti lehetőséget a munkaerőpiacra (Hrubos et al, 2003) –az akkreditációs követlemények érzéketlenek a kis- és középvárosi társadalmak adottságaira következmény: bizonytalanság, érdekellentétek kialakulása –a nagy egyetemek és a kisebb intézmények között –a hasonló képzési profilú kisebb intézmények között

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Az intézményfejlődés lehetséges forgatókönyvei glonakális paradigma: az Alföld felsőoktatását számos nemzetközi, országos és helyi tényező együttesen határozza meg újfajta kihívások: demográfia, finanszírozás, piaci verseny, bolognai folyamat a még napjainkban is jellemző szakfőiskolai modell fönntarthatatlan az alkalmazkodás négy lehetséges modellje: –speciális helyi képzési profil megőrzése, erősítése –egyetemmé válás –szakképző intézménnyé válás –intézményi együttműködési hálózatok kialakítása

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s forgatókönyv: Helyi specialitások megőrzése a képzési kínálat valamely – hagyományos vagy újonnan bevezetett – egyedi elemének hangsúlyozása –a felsőoktatási reform egységesítő logikájának ellenében –pl. kétszakos képzés megőrzése, kurrens szakirányok, képzettségek oktatása korlátai: –forráshiány –akkreditációs követelmények –nem mindenütt kínálkoznak speciális adottságok

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s forgatókönyv: A főiskolai intézmények egyetemmé válása mesterszakok indítása = a főiskolák „beemelése” az egyetemi hálózatba e tendencia az Alföldön erőteljesen megjelenik veszélye: az egyetemi szintű képzés minőségének csökkenése de: a brit politechnikumok egyetemmé minősítésük (1992) óta színvonalukban is integrálódtak az egyetemek mezőnyébe (Ianelli, 2007)

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Egyetemmé válási tendenciák az Alföldön Forrás: saját szerkesztés. A térképi ábrázolás Farkas Jenő munkája.

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s forgatókönyv: A szakképzési funkció erősítése a szakfőiskolai modell felől a félfelsőfokú képzések irányába mozdul el mára a legtöbb főiskola sűrű együttműködési hálózatott épített ki térsége középiskoláival előnyei: –összhangban áll a hazai oktatáspolitikai törekvésekkel –a szakképzési szektor konjunktúrája (Kozma, 2008) korlátja: kedvezőtlen társadalmi megítélés –presztízsveszteség és létszámcsökkenés veszélye

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s forgatókönyv: Intézményi együttműködési hálózatok térben távol fekvő, hasonló profilú intézmények partnersége előnye: növeli az intézmények lehetőségeit képzési kínálatuk bővítésére újszerű vonásai: –érdekközösségen alapul < a saját képzések bemeneti és kimeneti kapcsolatainak kialakítása –alulról szerveződik –régió- és nemzetközi hálózatok –különböző szintű, hagyományú és presztízsű intézmények együttműködése –középpontjában a hallgatói mobilitás áll –angol oktatási nyelv jelentőségének növekedése

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Megjegyzés a 4. forgatókönyv egy újfajta intézményi érdekközösségen alapul –alapelv: egymástól független fakultások igyekeznek hallgatóik számára járható csatornákat vájni az átjárható felsőoktatási szintek között e modell lényegileg illeszkedik az európai felsőoktatási reformfolyamat logikájához

A T E R D k u t a t á s z á r ó k o n f e r e n c i á j a. D e b r e c e n, m á j u s Köszönöm a megtisztelő figyelmet! a szerző elérhetősége: