FEJVÉDŐ ESZKÖZÖK A védősisakkal szemben támasztott követelmények A sisak elsődleges feladata a mechanikai ütések felfogása, amit általában leeső tárgyak okoznak. Alapkövetelmények Ütéselnyelés: A fejformára átvitt erőhatás ne haladja meg az 5,0 kN értéket. A védősisakok védőképességének fokozatát az ütéselnyelő képességük határozza meg.

FEJVÉDŐ ESZKÖZÖK A sisak az ütéselnyelő képessége alapján képes legyen megállítani a tompa vagy hegyes tárgyat anélkül, hogy a sisakhéj vagy a tárgy a koponyával érintkezne, a lehető legkisebb erő hatást adja át a fejnek. A védősisak akkor képes eleget tenni ezeknek a követelményeknek, ha a sisakhéj elég szilárd, ugyanakkor nem merev annak elérésére, hogy a fékezési úthossz hosszú legyen, nem rugalmas, hanem maradandóan deformálódni képes (az ütközési energia minél nagyobb részét föleméssze az alakváltozási munka), az ütközés pillanatától kezdve jelentős ellenállást képes kifejteni az egyenletes fékezés érdekében.

FEJVÉDŐ ESZKÖZÖK Áthatolással szembeni ellenállás: Az ütőtest csúcsa ne érintkezzen a fejforma felületével. Lángállóság: A láng eltávolítását követő 5 másodperc után, a héj anyagain ne legyen a lánghatás következtében továbbégés.

FEJVÉDŐ ESZKÖZÖK Választható követelmények Nagyon kis hőmérséklet ( -20 0C vagy –30 0C) Nagyon nagy hőmérséklet ( + 150 0C) Villamos szigetelés (Az elfolyó áram értéke ne legyen nagyobb, mint 1,2 mA.) A viselő áramütés elleni védelmét szolgálja, a legfeljebb 440 V váltakozó feszültségű villamos vezeték rövid idejű, véletlen (balesetszerű) érintése esetén. Oldalirányú alakváltozás Megjelölés: LD Fémolvadék-fröccsenés Megjelölés: MM

FEJVÉDŐ ESZKÖZÖK A védősisak szerkezetével kapcsolatos fogalmak Viselési magasság: állítható Biztonsági távolságok: Külső függőleges távolság: A fej legfelső pontja és a sisakhéj külső felületének legfelsőbb pontja közötti függőleges távolság. Ne legyen több mint 80 mm. Belső függőleges távolság: A fejformára helyezett sisak héjának külső felületén a legmagasabb ponthoz tartozó magasság különbsége (25 - 50 mm). Vízszintes távolság: A fej és a sisak belső felülete közötti távolság. Belső függőleges szabad tér: Ez a méret a belső légtér nagysága közvetlenül a fej felett a sisak viselése közben, és a szellőzésre vonatkozik.

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK Az arcvédő és szemvédő eszközök rendeltetése A szemvédő eszközöknek védelmet kell nyújtani: (MSZ EN 166:1997) különböző nagyságú becsapódások; optikai sugárzások (0,1 m-től – 1000 m hullámhosszig); megolvadt fémek és forró szilárd anyagok; cseppek és fémkifröccsenés; por; gázok; a rövidzárlatkor keletkező villamos ív vagy ezek bármilyen kombinációja ellen.

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A hegesztési célra alkalmazható szűrők skálaszáma a kódszámot nem, csak a fényfokozat számot tartalmazza. nincs kódszám=Hegesztési célra alkalmatlan szűrő 2-es kódszám=Ibolyántúli szűrők, színazonosítás lehetséges 3-as kódszám=Ibolyántúli szűrők, jő színazonosítás 4-es kódszám=Infravörös szűrők 5-ös kódszám=Napfényszűrők infravörös követelmény nélkül 6-os kódszám=Napfényszűrők infravörös követelményei

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A szemvédő eszközök korrekció hatás nélküli szemlencséit legfeljebb 3 optikai osztályba sorolják, figyelembe véve a gyártásokból fakadó gömbi, asztigmatikus és prizmatikus hiányosságokat. 1. osztály A célnak megfelelő legjobb minőség 3. osztály Állandó használatra nem ajánlatos a jelentős optikai hiányosságok miatt.

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A védőképesség meghatározásának szempontja Az elektromágneses sugárzás elleni védő szűrők kiválasztásának alapját a skálaszám képezi. Mivel a hegesztési célra alkalmazható szűrők skálaszáma a kódszámot nem, csak a fényfokozat számot tartalmazza, ezeknél ez utóbbi képezi a védőképesség alapját. Ultraibolya sugárzás elleni védelemhez a 2-es vagy a 3-as skálaszámú (MSZ EN 170) infravörös sugárzás elleni védelemhez a 4-es skálaszámú(MSZ EN 171) szűrőket kell alkalmazni. A 2-es skálaszámú szűrők sárgás árnyalatúak és így módosíthatják a színmegfigyelést.

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A szűrők elnevezése A szűrő áteresztési jellemzőit a skálaszám fejezi ki. A skálaszám a szűrő kódszámának és fényfokozat számának kötőjellel összekötött kombinációja. kódszám jelzi a szűrő típusát, kivéve a kódszám nélküli hegesztőszűrőket; a fényfokozat szám a védelem mértékét jelző szám.

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK Különleges követelmények a fedett ívű hegesztéshez alkalmazott szűrőkre (MSZ EN 169:2001) Azokat a szűrőket, amelyek az általános követelményeken túlmenően az 589 nm és a 671 nm hullámhosszúságokra meghatározott következő követelményeket is „a” betűvel meg kell jelölni. Ezeknek a szűrőknek a spektrális áteresztési tényezője a fenti hullámhosszúságokban, kevesebb legyen, mint: 0,4 % 4a skálaszámra 0,1 % 5a skálaszámra 0,05 % 6a skálaszámra 0,01 % 7a skálaszámra

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK 9 K N  Skálaszám (csak szűrők esetén)  A gyártó megnevezése  Optikai osztály (a védőlencséket, és a védőfelületeket kivéve)  Mechanikai szilárdság (ahol alkalmazható)  Fémolvadék (feltapadás) és forró szilárd anyagok (áthatolás) elleni védelem jele (ahol alkalmazható)  A felület károsító finom részecskékkel szembeni ellenállás jele (ahol alkalmazható)  A párásodással szembeni ellenállás jele (ahol alkalmazható) 

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A mechanikai szilárdság jelzéseinek meghatározása (MSZ EN 166:1997): Jel Mechanikai szilárdsági követelmény Nincs jel A legkisebb ellenálló képesség S Növelt ellenálló képesség F Kis energiájú becsapódás B Közepes energiájú becsapódás A Nagy energiájú becsapódás

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK Többrétegű szemlencsék jelölése A sík, többrétegű szemlencsék bizonyos típusait úgy kell a keretben elhelyezni, hogy szilánkosodó oldala kifelé, a szemmel ellenkező oldalon legyen. Az ilyen szemlencséket megfelelő azonosító jellel kell ellátni az orr felöli sarokban, a lencse helytelen behelyezésének elkerülése érdekében.

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A szemvédő eszközök kereteinek felhasználási területének jelzései (MSZ EN 166:1997) Jel Rendeltetés A felhasználási terület leírása Nincs jel Alaphasználat Meghatározatlan mechanikai veszélyek, valamint az ultraibolya, látható, infravörös és a napsugárzásból származó veszélyek Folyadékok Folyadékok (cseppek és kifröccsenések) Nagy méretű porszemcsék 5 m-nél nagyobb méretű porszemcsék Gáz és finom porszemcsék Gázok, gőzök, permetek, füst és 5 m- nél kisebb méretű porszemcsék Rövidzárlatkor keletkező Rövidzárlat miatt, a villamos villamos ív berendezésben keletkező ív Fémolvadékok és forró Fémolvadékok fröccsenése szilárd anyagok és forró szilárd anyagok áthatolása

ARC ÉS SZEMVÉDŐ ESZKÖZÖK A nagy sebességű részecskékkel szembeni ellenállás jelei (MSZ EN 166:1997) Jel A becsapódás szintjének leírása Alkalmazhatóság -F Kis energiájú becsapódás 45 m/s Szemvédő eszközök minden típusánál -B Közepes energiájú becsapódás 120 m/s Csak szemvédőkön és arcvédőkön -A Nagy energiájú becsapódás 190 m/s Csak arcvédőkön

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK A környezeti levegő veszélyei A környezet az emberi szervezetre káros részecskékkel illetőleg gázzal és gőzzel szennyezett lehet. Rossz minőségű és szennyezett a levegő, ha gázok, gőzök, por, füst, köd, dér, rostos anyagok vannak jelen, továbbá ha szélsőséges a légnyomás vagy a légsebesség, illetve oxigénhiányos a légtér. Oxigénhiányos az olyan környezeti levegő, amely 18 térfogatszázaléknál (tf %) kevesebb oxigént tartalmaz. A légtér vizsgálatakor a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat szintén figyelembe kell venni. Szennyező: a levegőben levő, nem kívánt szilárd, folyadék vagy gáz-halmazállapotú anyag.

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK A veszélyesség mértéke függ a levegőbe kerülő szennyező anyagok minőségétől mennyiségétől expozíció idejétől.

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK A szennyezett levegő ellen két különböző módon biztosítható légzésvédő: a levegő tisztításával: szűrő típusú légzésvédők, amelyek a környezeti levegőtől függőek levegő vagy oxigén betáplálásával: izolációs légzésvédő készülékek, amelyek a környezeti levegőtől függetlenek.

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Szűrési típusú légzésvédő alkalmazhatóságának feltétele: Szűrési típusú légzésvédő akkor használható, ha ismert a szennyező anyag, a levegőben a toxikus szennyező anyag koncentrációja nem haladja meg a 1,0 tf%-ot és a levegőben az oxigén koncentráció nagyobb, mint 18 tf % .

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Szűrővel ellátott légzésvédőt nem szabad használni kis légterű, zárt helyiségben (tartályban, alagútban, aknába, stb.) vagy, ha a környezeti viszonyok ismeretlenek vagy, ha a szennyezőanyag minősége, vagy tulajdonságai a használat idején megváltozhatnak., oxigénhiányos légtérben, a megengedettnél nagyobb szennyezőanyag koncentráció esetén.

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Egyszerhasználatos részecskeszűrő félálarc A védelmi képessége inert porok, nem veszélyes kategóriába sorolt szilárd részecskék hatása ellen. Névleges védelmi tényező: 4. A félálarc ÁK alatti koncentrációjú szerves gázok (OV) szagai, bűzei szűrésére alkalmas. (OV = szerves gázok, AG = savas gázok) ►FFP1S/OV

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Részecskeszűrő félálarcok (MSZ EN 149:2002) A szűrő félálarc olyan álarctest, amely fedi az orrot és a szájat és lehetőleg az állat is és teljesen vagy részben szűrő anyagból áll, vagy légzéscsatlakozót tartalmaz, amelyben a fő szűrő(k) az álarc elválaszthatatlan része(i), és amelyben az előszűrőnek cserélhetőnek kell lennie. Osztályozás: A részecskeszűrő félálarcokat szűrési hatékonyságuk és legnagyobb teljes alászívásuk szerint osztályozzák. Három osztály van: FFP1, FFP2, FFP3 Megnevezés: Részecskeszűrő félálarc EN 149, kiadás éve, osztály, opció. Példa: Részecskeszűrő félálarc EN 149 (2000) FFP3D D jelölés, ha megfelel a dolimitporos telítődési vizsgálatnak

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Szelepes, szűrő félálarcok gázok, valamint gázok és részecskék elleni védelemre (MSZ EN 405:1998) Gázszűrő félálarcok: meghatározott gázokat és gőzöket távolítanak el. Szelepes, gázszűrő félálarcok: típusai: FFA, FFB, FFE, FFK, FFAX, FFSX osztályai: 1.osztály: FFGáz1 kis teljesítőképességű, szelepes szűrő félálarc, pl.FFA1. 2.osztály: FFGáz2 közepes teljesítőképességű, szelepes szűrő félálarc, pl.: FFB2. Kombinált szűrő félálarcok: finoman eloszlatott szilárd és /vagy folyékony részecskéket, valamint meghatározott gázokat és gőzöket távolítanak el. Kombinált szűrő félálarcok típusai: - beépített részecskeszűrővel, - cserélhető részecskeszűrővel. Példa az osztályozásukra: FFA1P1; FFA1P2; FFA1P3

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Belégzőszelep nélküli és leszerelhető szűrős félálarcok gázok vagy gázok és részecskék, vagy csak részecskék elleni védelemre (MSZ EN 1827:2000) Belégzőszelep nélküli és leszerelhető szűrős, legfeljebb egyműszakos használatra tervezett félálarcok. Újra felhasználhatóak. Menekülési célra nem alkalmazhatók. Osztályozás: A félálarcokat típusuk és a szűrők osztályai szerint kell osztályozni. Szűrőtípusok: FM A - FM B - FM E -FM K - FM AX- FM SX - FM P E típusok bármilyen kombinációja megengedett.

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK A részecskeszűrők jele és alkalmazási területe Jele Alkalmazási terület Betű Színkód P 1 fehér Szilárd részecskék (por) ellen P 2 fehér Szilárd és folyékony részecskék (köd) ellen P 3 fehér Méreg és erős méreg kategóriába sorolt szilárd és folyékony részecskék (köd) ellen (nátrium-klorid és paraffinolaj ködös vizsgálat is szükséges)

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Gázszűrők Gázszűrők: meghatározott gázok és gőzök ellen védenek A gázszűrők típusai Jele Alkalmazási terület Betű Színkód A barna 65 o C-nál magasabb forráspontú szerves gázok és gőzök B szürke szervetlen gázok és gőzök (pl. kén- hidrogén) ellen (kivéve a szén- monoxidot) E sárga kén-dioxid és egyéb savak gázai és gőzei ellen K zöld ammónia és szerves amin- származékok ellen

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK A gázszűrők a fenti típusok egyikét, vagy azok kombinációit tartalmazzák. Az utóbbiak a többfunkciós gázszűrők, pl.: AB. A gázszűrők osztályai: Az A, B, E, K, típusú gázszűrőket teljesítőképességük alapján osztályozzák. 1. osztály kis kapacitású szűrő 2. osztály közepes kapacitású szűrő 3. osztály nagy kapacitású szűrő

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Kombinált szűrők A kombinált szűrő a gázszűrő részecskeszűrővel (P) történő egybeépítését jelenti. A részecskeszűrő a kombinált szűrő belépő oldalán van elhelyezve A kombinált szűrők diszpergált szilárd illetőleg folyékony részecskék és meghatározott gázok, gőzök ellen. védenek. A kombinált szűrők jelölése: pl. A2 P2

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Különleges szűrők Olyan kombinált szűrők, amelynek mindig magukba kell foglalniuk egy P3 szűrőt. Típus Színkód Alkalmazás NO-P3 kék-fehér Nitrogén-oxidok ellen (pl. NO, NO2 NOX) Hg-P3 vörös-fehér Higany ellen A különleges szűrők nincsenek osztályokba sorolva.

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Az NO-P3 különleges szűrőt mindig meg kell jelölni a következő mondattal: "Csak egyszeri felhasználásra." A HG-P3 típusú szűrőt mindig meg kell jelölni a következő mondattal: " Leghosszabb használati időtartam 50 óra."

LÉGZŐSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Iker gázszűrőbetét (MSZ EN 141: ) A gázszűrő betét pár alkalmazható ikerszűrő álarccal, de az nem csatlakoztatható szabványos menetcsatlakozással. A szűrőknek egyszerűen, különleges szerszám alkalmazása nélkül cserélhetőnek kell lennie. Kialakításuk olyan, hogy a helytelen összetévesztést megakadályozzák. Tömegük nem lehet több, mint 300 g félálarchoz, illetőleg 500g teljes álarchoz történő közvetlen csatlakoztatás esetén. A gázszűrő(k) és az álarctest közötti csatlakozás szilárd és szivárgásmentes legyen.

HALLÓSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Zajártalom alatt a zaj károsító hatását értjük. Ez a károsítás gyógyíthatatlan! A mai ismereteink szerint a 85 dB (A) alatti zajszint értékek nem okoznak halláskárosodást, illetőleg impulzusos zaj esetén az nem haladhatja meg a 125 dB (A) értéket.

HALLÓSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Ezt a munkahelyet el kell különíteni, és a bejáratnál a zajterhelésre vonatkozó figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Amennyiben a napi zajexpozíció a 90 dB megítélési A-hangnyomásszínt (LAD), vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszínt (LAI) a 125 dB értéket meghaladja, meg határozni a túllépés okát.(7.§)

HALLÓSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Ahol a napi zajexpozíció eléri a 100 dB napi zajexpozíció megítélési A-hangnyomásszínt értéket (LAD), az alkalmazott egyéni védőeszközzel a zajszintet 80 dB megítélési A-hangnyomásszínt értékre (LAD) kell csökkenteni. Ha az egyéni védőeszközzel csökkentett érték meghaladja a 80dB-t, akkor az expozíciós időt annyiszor kell felére csökkenteni, ahányszor a 80 dB fölötti értékben a három megvan.

HALLÓSZERVEKET VÉDŐ ESZKÖZÖK Példa a számításra A napi zajexpozíció megítélési A-hangnyomásszínt értéke: 100 dB Hallásvédő eszköz csillapítása (védelmi képessége): 14 dB Egyéni védő- 80 dB 80 dB expozíciós eszközzel fölötti érték fölötti érték idő fele csökkentett harmada érték 100–14=86 (dB) 86–80=6 dB 6:3=2 2:2=1óra Megengedett expozíciós idő = 1 óra

VÉDŐRUHÁK Általános követelmények A védőruha ergonómiai tulajdonságai, amelyekre már a tervezés és gyártás időszakában gondolni kell: anyagai és alkatrészei nem lehetnek tudottan ártalmasak a viselőre, a védőképességgel összeegyeztethető mértékben legyen kényelmes (ne akadályozza a munkavégzést), a viselővel közvetlenül érintkezésbe kerülő részei mentesek legyenek minden olyan érdességtől, éles szélektől és kiálló részektől, amelyek rendkívüli irritációt vagy sérülést okozhat, kialakítása olyan legyen, hogy a szükséges mozgások és testtartások során viselőjéhez megfelelően illeszkedjen, könnyű legyen, a szilárdság és hatékonyság biztosításával, a légáteresztő képessége, illetve melegtartása megfelelő legyen.

VÉDŐRUHÁK Különleges követelményeket kielégítő védőruhák Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó védőruhák /MSZ EN 510:1994 Motorkerékpárosok védőruházata (MSZ EN 1621-1:2000) Hő és lángok elleni védelem A láng általi hőátadás (MSZ EN 376:1995) A kontakthő átbocsátásának meghatározása (MSZ EN 702:1998) Sugárzó hőforrásnak kitett anyagok és anyag-összeállítások értékelése (MSZ EN 366:1998) Korlátozott lángterjedés vizsgálata (MSZ EN 532:1998) Védőruházat hő hatásának kitett ipari munkások részére (kivéve a tűzoltók és a hegesztők ruházatát) (MSZ EN 531:2000) Védőruházat tűzoltók részére. Különleges tűzoltáshoz használt hővisszaverő ruházat Megolvadt fém kifröccsenésével szemben ellenálló védőruha (MSZ EN 373 :1998) Megolvadt fém kismértékű kifröccsenése elleni védőruha (MSZ EN 348:1997) Hegesztéshez és hasonló műveletekhez használatos védőruházat (MSZ EN 470-1:1998)

VÉDŐRUHÁK Védelem folyékony vegyszerek ellen Az anyagok folyadékbehatolással szembeni ellenállása (MSZ EN 368:1995) Az anyagok folyadékátbocsátással szembeni ellenállása (MSZ EN 369:1997) Folyadéksugár behatolásával szembeni ellenállás (Sugárteszt) (MSZ EN 4631997) Permet behatolásával szembeni ellenállás meghatározása (Permetteszt) (MSZ EN 4681997) A folyékony és a gáznemű vegyszerek - beleértve az aeroszolokat és a szilárd részecskéket - ellen védő ruházat. (belső nyomásos vizsgálat) (MSZ EN 464:1998

VÉDŐRUHÁK Védőkötények Derékvédők Radioaktív szennyeződés elleni védőruházat (MSZ EN 1073-1:2000) Jól láthatóságot biztosító védőruhák (MSZ EN 471:1997) Antisztatikus védőruhák Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére Védőkötények Védőkötények kézi kések használatához (MSZ EN 412:1998) Derékvédők

AZ EGÉSZ TESTET (SZERVEZETET) VÉDŐ ESZKÖZÖK Ezek a védőeszközök a test teljes felületét védő, speciális öltözékek. Kialakításuk szerint lehetnek egy darabból álló (egy részes) kámzsával, csizmával, kesztyűvel ellátott, légmentesen zárt ruházatok vagy több darabból álló, egymást fedő alkatrészekből álló védőruházatok

KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK Védőképesség A védőképesség meghatározása a kézvédők esetében is a már jól ismert elv szerint történik, tehát a azon kockázatok paramétereinek konkrét megadásával, amely ellen biztonságosan használhatók. Védelmi szint A védőkesztyűk esetében a védelmi szint az a szám, amely meghatározza a védelmi képességet vagy annak valamely szintjét jelöli, és amely a vizsgálati eredmények alapján határozható meg. A legtöbb esetben a védelemnek 5 szintje állapítható meg, ahol a nagy szám nagy védelmi képességet jelöl. A 0 szint azt mutatja, hogy a kesztyűt nem vizsgálták vagy az egyedi veszélyforrással szemben nem mutat védelmet. (Megjegyzés: a védelmi szint nem azonos a típusszámban megadott védelmi fokozattal, de ez utóbbi meghatározásának alapjául szolgál.)

KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK MSZ EN 420:1994 Követelmény 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint Kopásállóság 100 500 2000 8000 - (a ciklusok száma) Késvágással 1,2 2,5 5,0 10,0 20,0 szembeni ellenállás (indexszám) Továbbszakító erő, 10 25 50 75 - Átlyukasztással szembeni ellenállás 20 60 100 150 Szükség szerint választható jellemzők Ejtővágással szembeni ellenállás Az ejtés magassága: 150 mm Antisztatikus tulajdonságok (fajlagos térfogati ellenállás, ohm x cm-ben) Legalább: 106 , Legfeljebb:109

KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK Védőkesztyűk hideg ellen (MSZ EN 511:1998) Termikus veszélyek ellen védő kesztyűk (MSZ EN 407:1995) Védőkesztyűk tűzoltók részére (MSZ EN 659) Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998) Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők (MSZ EN 1082-1:2000) Rezgések hatása ellen védelmet biztosító kesztyűk

KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK Feszültség alatti munkákhoz használt, öt- és kevesebb ujjas, szigetelőanyagú kesztyűk előírásai (MSZ EN 60903:1999) Hat különböző tulajdonságú kesztyű-kategóri van a különböző igénybevételek szerint: Saválló► A, Olajálló ►H, Ózonálló ► Z, Nagy mechanikai ellenálló képességű (nagy igénybevételű) ►M, és ezek kombinációi, Nagyon kis hőmérsékletre szánt kesztyűk ► C.

KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK Szigetelőanyagú karvédők feszültség alatt végzett munkához Különleges és specifikus eszközök. Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés ellen (MSZ EN 421:1998)

KÉZVÉDŐ ESZKÖZÖK A védőkesztyűk kiválasztásánál követendő szempontok a veszély és ártalom típusa és mértéke, különös tekintettel azok egyidejű jelenlétére, a kézben tartott tárgy(ak) formája és mérete esetleg anyaga, felülete (nedves, száraz, érdes, sima, hideg vagy meleg) a munkavégzés közben tett mozdulatok jellege, (kifinomult vagy durvább fogások szükségesek-e), a környezet hatása.

LÁBVÉDŐ ESZKÖZÖK Általános követelmények A különböző szakmákban előfordul(hat)ó kockázatok ellen a dolgozók lábának és egyes esetekben a lábszárának védelmére gyártott védőlábbelik általános érvényű követelményeit és a vizsgálatok módszereit az MSZ EN 344:l995 szabvány határozza meg. A lábbelik rendeltetési céljuk szerint, olyan lábbelik, amelyek védelmi célt szolgáló alkatrészeket tartalmaznak azért, hogy a rendeltetési céljuk szerinti szakmai ágazatokban előforduló balesetek okozta károsodástól viselőjét megvédjék.

LÁBVÉDŐ ESZKÖZÖK Megkülönböztetünk: Szakmai használatú biztonsági lábbelit, melynek orrmerevítője 200 J energiának megfelelő ütéssel szemben nyújt védelmet /MSZ EN 345:1994, MSZ EN 345-2:1998/ Szakmai használatú védőlábbelit, melynek orrmerevítője 100 J energiának megfelelő ütéssel szemben nyújt védelmet /MSZ EN 346:1994, MSZ EN 346-2:1998/ Szakmai használatú munkalábbelit, amely orrmerevítő nélkül készül /MSZ EN 347:1994, MSZ EN 347-2:1998/

LÁBVÉDŐ ESZKÖZÖK A lábbelik felosztása: az alapvető és a kiegészítő követelményeik leggyakrabban alkalmazott kombinációi, formakialakítása és alapanyaga alapján kategóriákba vannak sorolva a (9. táblázat) szerint. A lábbelik fő alkatrészei: talpmintázat, járótalp, behatolás álló betét (acél talplemez), köztalp, élvonal vagy szegezett erősítő szegély, talpbélés, sarok, fej, fejbélés (habcsík, bélés), felsőrész, orrmerevítő (biztonsági vagy védő), fűzőlyuk erősítő, nyelv, szárrész, szártető-szegő. A csak gumiból vagy a csak polimerekből gyártott lábbeli részei: járótalp, sarok, fejrész, szárrész. A lábbelik formakialakításuk szerint a következők lehetnek: félcipő, bokacsizma, lábszárközépig erő csizma, térdig érő csizma, térden felül érő csizma.

LÁBVÉDŐ ESZKÖZÖK Szármagasság: A szármagasság a lábbeli méretszáma szerint, a formakialakításnak megfelelően meghatározott, melyet a vonatkozó szabvány mm-ben ad meg. Járótalp: Az orrmerevítő pereme alatti rész kivételével a talp legyen megfelelően a széleken nyitott mintázattal ellátva.

LÁBVÉDŐ ESZKÖZÖK SB PB A Félcipő Kategória Alapvető Kiegészítő A lábbelik köv. köv. forma- kialak. biztonsági védő munka I vagy II Jelölés Értel lábbeli lábbeli lábbeli mezés SB PB A Félcipő S1 P1 01 I B Bokacsizma C Lábszárközé S2 P2 02 I D Térdig érő S3 P3 03 I S4 P4 04 II E Térd felett S5  P5 05 II

LÁBVÉDŐ ESZKÖZÖK Jelölőkód A lábbelik csoportosítása I Bőrből és egyéb anyagból készült lábbelik, kivéve teljes egészében gumi vagy polimerlábbeliket II Teljes egészében gumiból (pl. vulkanizált eljárással) vagy teljes egészében polimerből (pl. fröccsöntött eljárással) készült lábbelik.

A lábbelikkel szemben támasztott követelmények és a megjelölés Követelmények Megjelölés Szabvány száma MSZ EN 345, 347, 345-2 346-2 347-2 346, 347 behatolási ellenállásP X vezetőképes lábbeli C X antisztatikus lábbeli A X meleggel szembeni szigetelés HI X hideggel szembeni szigetelés CI X sarok energiafelvétele E X vízáteresztés és vízfelvétel WRU X

A lábbelikkel szemben támasztott követelmények és a megjelölés Követelmények Megjelölés Szabvány száma MSZ EN 345, 347, 345-2 346-2 347-2 346, 347 kontakt hővel szembeni ellenállás HRO olajállóságfűtőolajjal szemben ORO X vízállóság WR X X X Lábközépvédelem M X X vágással szembeni ellenállás CR X X tűzoltási veszélyek elleni védelem X (lábbeli tűzoltók részére) F, FP, FA. FPA

A lábbelikkel szemben támasztott követelmények Mechanikai hatások elleni védelem Az eső, zuhanó tárgyak elleni védelemről acél orrmerevítővel beépített védőlábbelit kell használni. Belső hosszúkat a lábbeli méretének függvényében szabvány határozza meg. A talp felőli átszúródás okozta sérüléstől a védőlábbelibe rozsdamentes acélból készült talplemez védi a teljes talpfelületet. Az orr-rész védelme A lábbelibe a biztonsági vagy a védő orrmerevítőt úgy kell beépíteni, hogy azt onnan a lábbeli roncsolása nélkül ne lehessen eltávolítani. Lábközépvédelem: a lábközépvédő betétet olyan módon kell a lábbelihez erősíteni, hogy a lábbeli károsítása nélkül ne legyen levehető. A lábközépvédő betét ütésállósága: vizsgálva: 100 J ütési energiával, és az ütés pillanatában a legkisebb belmagasság ne legyen kisebb, mint a lábbeli mérete szerint mm-ben meghatározott (függőleges) távolság (37 - 41 mm közötti érték).

A lábbelikkel szemben támasztott követelmények Mechanikai hatások elleni védelem A behatolás ellen védő valamennyi lábbelire vonatkozó előírás, hogy ha a lábbelit az 5.6. szakasz szerint vizsgáljuk, akkor a talpszerkezetbe való behatoláshoz szükséges erő legalább 1 100 N legyen.

Szigetelő lábbeli - Áramütés elleni védelem – Elektromos ellenállás A áramütés elleni védőlábbeli esetében alapvető követelmény, hogy a talpszerkezetbe behatolás álló betéteknek kell lenni. A talpátszúrást megakadályozó betétet úgy kell a talpszerkezetbe beépíteni, hogy azt a lábbeli roncsolása nélkül ne lehessen onnan eltávolítani. A gyártást követően a védőcipők minden egyes darabját átütési feszültség mérésével ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni. A talp kopása a villamos szilárdságot nem befolyásolhatja. A áramütés elleni védőlábbelit szemrevételezéssel minden használat előtt ellenőrizni kell.

Vezető lábbelik – Sztatikus feltöltődés elleni védelem (Vezetőképes és antisztatikus) a)Vezetőképes lábbeli A vezetőképes lábbelit azért alkalmazzuk, hogy a lábbeli - ott, ahol szükséges - az elektrosztatikus töltéseknek a lehető legrövidebb időn belül való levezetésével a feltöltődést a minimálisra csökkentse pl. robbanóanyagok kezelésekor, valamint ha bármilyen villamos berendezés vagy feszültség alatti alkatrész áramütésének kockázatát teljesen kiküszöböljük. (Meg kell jegyezni, hogy ezt csak vezetőképes padló egyidejű alkalmazásával lehet teljes biztonsággal biztosítani.) A vezetőképes lábbeli villamos ellenállásának felső határa a lábbeli új állapotában 100 k. Használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivaló, hogy a vezetőképes anyagokból gyártott védőlábbelik villamos ellenállása a hajtogatás és a szennyeződés következtében a használat során jelentősen változhat. Ezért fontos minden alkalommal megbizonyosodni arról, hogy a lábbeli élettartama alatt megfelel rendeltetésének, azaz képes az elektrosztatikus töltéseket elvezetni. b) Antisztatikus lábbeli Az antisztatikus lábbelit azért alkalmazzuk, hogy a lábbeli – ott, ahol szükséges - az elektrosztatikus töltések leadásával a feltöltődést a minimálisra csökkentse. Ezzel az a cél, hogy ilyen módon elkerülhető legyen a szikra által előidézhető gyulladás veszélye, például gyúlékony anyagok és gőzök esetében, továbbá akkor, ha valamilyen villamos berendezés vagy feszültség alatti alkatrész áramütésének kockázatát nem szüntették meg teljesen. Új lábbeli esetében a villamos ellenállás alsó határa 100 k.

LEESÉS ELLENI VÉDŐESZKÖZÖK Jellemző kockázatok: szintkülönbség veszélye (magasság, mélység), test kényszerű és szokatlan helyzetéből adódó ártalmak, a végzett tevékenységgel összefüggő kockázatok.

LEESÉS ELLENI VÉDŐESZKÖZÖK Alkalmazás módjai és lehetőségei A magasból való lezuhanás megelőzésének védőeszközei lehetnek telepítéssel üzemeltethetők és telepítés nélkül üzemeltethetők.

Munkahelyzetrendszerek A munkahelyzet-beállító rendszerek nem a lezuhanás megakadályozására készültek, ezért önálló alkalmazásuk a magasból való lezuhanás megelőzéséhez nem elégséges megoldás. Munkahelyzet-beállító deréköv (MSZ EN 358:1994)

Munkahelyzetrendszerek A munkahelyzet-beállító derékövet egybe lehet építeni a munkaruhával. A munkahelyzet-beállító deréköv a teljes testhevederzet egy része lehet.

Munkahelyzet-beállító rögzítőkötél (MSZ EN 354:2003) Olyan alkatrész, amely a munkahelyzet-beállító derékövet a szerkezettel összekapcsolja. Lehet: szintetikus kötél, drótkötél, heveder vagy lánc. A munkahelyzet-beállító rögzítőkötél kötéhossz-szabályozóval van ellátva, melynek legnagyobb hossza normál körülmények között 2 méter.

Munkaövek (MSZ 1502:1988) A munkaövet szilárd ponthoz, szerkezethez kell rögzíteni, úgy, hogy az nem engedhet meg a munkavégzés helyén 1m-nél nagyobb zuhanási magasságot.

Teljes testhevederzet (MSZ EN 361:2003) A teljes testhevederzet fő alkotó elemei a vállheveder, a másodlagos heveder, ülőheveder (elsődleges heveder), combheveder, háttámasz a munkahelyzet beállításához, beállítóelemek, lezuhanásgátló csatlakozóelem, csat. Elsődleges és másodlagos hevederek Elsődleges hevederek a teljes testhevederzetnek azok a hevederei, amelyek rögzítik a testet és amelyek megfogják a zuhanás alatt és a zuhanás megállítását követően. Minden más heveder másodlagos heveder. Az elsődleges heveder szélessége legalább 40 mm. A teljes testhevederzet lehet ruhával egybeépített. Teljes testhevederzetnek minősül a mellbekötő hevederzettel kiegészített beülő hevederzet is.

Teljes testhevederzet (MSZ EN 361:2003) Ipari alpintechnikai tevékenység csak teljes testhevederzetben végezhető! A teljes testhevederzet bekötési pontjainál csak anyás biztosítású zárkapocs (karabíner) használható.

Mászógép (MSZ EN 567:1993) Olyan mechanikus szerkezet, amely kötélhez vagy az MSZ EN 564 szerinti megfelelő vastagságú segédkötélhez kapcsolva terhelés alatt az egyik irányban zár, az ellenkező irányba és szabadon csúszik. Olyan záróelemmel van ellátva, amelynek az a feladata, hogy meggátolja egy különálló kötélnek vagy segédkötélnek a kicsúszását. Lényegében a mászógép van ezen a kötélen elhelyezve. A mászógépen mindig van egy legalább 13 mm átmérőjű nyílás (lyuk) a fogantyúk és karabínerek vagy gyűrűk csatlakoztatására.

LEESÉS ELLENI VÉDŐESZKÖZÖK Mászógép és zuhanásgátló E két fogalom nem fedi egymást, de általában a mászógépeket, mint zuhanásgátló eszközt is vizsgálat alá vetik.

LEESÉS ELLENI VÉDŐESZKÖZÖK Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók (MSZ EN 360:2003) Vezérelt típusú lezuhanásgátlók Merev rögzített vezetéken alkalmazott vezérelt típusú lezhanásgátlók Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott vezérelt típusú lezhanásgátlók. Energiaelnyelő (MSZ EN 355:2003) Csatlakozó (MSZ EN 362:1994)

LEESÉS ELLENI VÉDŐESZKÖZÖK Segédkötelek (MSZ EN 564:1994) Segédkötelek: magból és köpenyből álló, 4-8 mm közötti névleges átmérőjű, statikus erők elviselésére szánt zsinór vagy kötéldarab, amelynek nem feladata a dinamikus energia elnyelése. (Szemistatikus kötél = félstatikus kötél) Kötél- és hevedergyűrűk (MSZ EN 566:1993) Varrással vagy más módon gyűrűnek összeerősített heveder, illetve segédkötél-vagy kötéldarab. A forma és a hossz nincs meghatározva. Heveder (MSZ EN 565:1994) Hosszú, keskeny, lapos, statikus erők elviselésére szánt textiltermék, amelynek nem feladata a dinamikus energia elnyelése.

Dinamikus hegymászó kötelek (MSZ EN 892:1998) Fogalom meghatározások Dinamikus hegymászó kötél: olyan kötél, amely korlátozott erőhatással képes megállítani egy hegymászó személy szabad zuhanását. Egész kötél: olyan dinamikus hegymászó kötél, amely a biztosítási lánc részeként önmagában használva képes megállítani egy személy zuhanását. Félkötél: olyan dinamikus hegymászó kötél, amely a biztosítási lánc részeként párban használva képes megállítani egy személy zuhanását. Ikerkötél: olyan dinamikus hegymászó kötél, amely a biztosítási lánc részeként párban és párhuzamosan használva képes megállítani egy személy zuhanását. Körszövött kötél: olyan kötél, amely egy magból és egy köpenyből áll.

Mentőeszköz Ereszkedőeszközök (MSZ EN 341:1994) Olyan mentőeszköz, amelynek segítségével egy személy korlátozott sebességgel képes ereszkedni egy magasabb pontról egy alacsonyabb pontra saját, vagy egy másik személy közreműködésével. Osztályozás A osztály: ereszkedési energia W ≥ 7,5 ·106 J B osztály: ereszkedési energia W ≥ 1,5 ·106 J C osztály: ereszkedési energia W ≥ 0,5 ·106 J D osztály: ereszkedési energia W ≥ 0,02 ·106 J, egy ereszkedéskor, az ereszkedés magassága legfeljebb 20 m. D osztály – elsősorban magánhasználatra tervezték.