A mérési iskoláktól az iskolák méréséig - Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés kialakulása során Berényi Eszter, ELTE TÁTK tudományos segédmunkatárs

Az előadás témája és felépítése Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés (OKM) kialakulása során Fogalmi és elméleti keretek – a politika tudományosodása és a tudás politizáltsága  politikus számok és barkácsolás Tudás és politika kapcsolatának formái  Kétirányú kölcsönzések  Politizált tudás és tudásalapú közpolitika Barkácsolás és tudásalapú közpolitika  A barkácsolás feltételei  A barkácsolás következményei

Az OKM elemzése során felhasznált elméleti és fogalmi keret Tényeken alapuló közpolitika alkotás; politika tudományosodása, tudományos racionalitásra mint externalizációra való igény (Luhmann, Schriewer)  összehasonlítás, rangsorolás (Steiner-Khamsi); számok általi kormányzás (Grek- Ozga)  Politikus számok; politika és objektivitás viszonyának megváltozása (N. Rose) Közpolitika alkotás mint barkácsolás (bricolage)  Barkácsolás versus mérnöki tervezés (Lévi-Strauss)  Közpolitikai barkácsolás mint tanulási folyamat (Freeman; Ball)

Tudás- és politikaelemek együttes jelenléte az Országos Kompetenciamérésben (OKM) TUDÁS KÖZPOLITIKA Eltérő jelentésárnyalatok összecsiszolódása Tudás: tanulási eredmény – politika: indikátor, benchmark Új, közös nyelv „megbízhatóság”, „érvényesség”; „összegző mérés”; „elszámoltathatóság”, „minőségfejlesztés” Kölcsönös (kétirányú) kölcsönzések folyamata (mutual borrowings, S. Sturdy) Rendszerszintű tudásmérések Mérési szakértők Mérési gyakorlat (IEA; Monitor; PISA) Oktatásgazdászok Közpolitika elemzők Autonómia Decentralizáció HOGYAN LEHETSÉGES KORMÁNYOZNI AZ AUTONÓM INTÉZMÉNYEKET?

TUDÁSON ALAPULÓ POLITIKA ÉS POLITIZÁLT TUDÁS – A FELHASZNÁLT TUDÁSOK VÁLTOZÁSA - MINTAVÉTELI VÁLTOZÁSOK ÉV ÉVFOLYAM KÖZPONTILAG JAVITOTT MINTA 20015, 9 20 diák iskolánként 20036, , 8, (4), 6, 8, : 200 iskola; 8. : T eljeskörű, iskolatípusonként (4. Teljeskörű) : 200 iskola; 8.: Teljeskörű, 10.: iskolatípusonként; (4.: 200 iskola) , 8., 10: teljeskörű (4.: 200 iskola) 2009

T UDÁSON ALAPULÓ POLITIKA ÉS POLITIZÁLT TUDÁS – A FELHASZNÁLT TUDÁSOK VÁLTOZÁSA II. - HOZZÁADOTT ÉRTÉK Hozzáadott érték nélkül: Az iskolák „hagyományos” összehasonlítása  standardizálatlan eredmények  Az összehasonlítás alapja a felvételi, vagy az OKTK  Az első Kompetenciamérésben (2001) nem volt hozzáadott érték számítás Hozzáadott érték mint nemzetközi gyakorlat: OKM kialakulásával egy időben: esélyegyenlőségi, méltányossági kérdések előtérbe helyeződnek  elsősorban nemzetközi szakirodalomban megjelenő best practice-ek bemutatása (Halász 1999); (Kovács, 2000); (Bognár, 2000) A hozzáadott érték az OKM-ben  2003-as OKM: első alkalommal keresztmetszeti modell; TIMSS, PISA modell, Szocioökonómiai státusz alapján  Longitudinális vizsgálatok (OKA; 2008-tól: egyéni azonosítók)

„Nemcsak az eszközök beválogatásának módjában játszik fontos szerepet a barkácsoló célja, hanem magát ezt a célt is alakíthatják a rendelkezésre álló eszközök és alapanyagok.” (Freeman, 2007) PROBLÉMÁKCÉLOKAKTOROK TANTERVSZA - BÁLYOZÁS MEGOLDATLAN- SÁGA ISKOLAI AUTONÓMIA DECENTRA - LIZÁCIÓ PISA-DIAGNOZIS TARTALMI SZABÁLYOZÁS MÉRÉS- SZAKÉRTŐI ISKOLA1 KÖZPOLITIKA- ELEMZŐK MÉRÉS- SZAKÉRTŐI ISKOLA2 OKTATÁS- GAZDÁSZOK INFORMÁCIÓ A POLITIKA SZÁMÁRA ELSZÁMOLTAT- HATÓSÁG KÉSZSÉG- FEJLESZTÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

MEGVALÓSULT ÉS NEM MEGVALÓSULT (RÉSZ)CÉLOK Tartalomszabályozás: -„PISA- típusú” feladatok – általános standardok meghatározása nélkül Elszámoltathatóság – az eredmények nyilvánosak; -a „hozzáadott érték” fogalma körüli ellentmondásosság; a fenntartók szerepe tisztázatlan Készségfejlesztés: PISA- típusú feladatok; programcsomagok megjelenése A BARKÁCSOLÁS FELTÉTELEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A BARKÁCSOLÁS FELTÉTELEI Azonos paradigma- tényeken alapuló közpolitika ideológiája Egymásnak nem ellentmondó célok Közösen elismert szakértők

Köszönöm a figyelmet! Berényi Eszter ELTE TÁTK