A kultúra fogalma

lakik, művel, védelmez, vallásos tiszteleben részesít cultura (latin) colore lakik, művel, védelmez, vallásos tiszteleben részesít colonus cultus   kolónia kultusz

a culture szó jelentés változása XV.sz.: állatok és növények ápolása. Coulter (ekevas) -> culter (culter, colter, coulter, culture)) 1605 Bacon: " to the culture and manurance of their minds" – elméjük művelése és táplálása 1651Hobbes: "a culture of their minds" – elméjük művelése) 1759 Dr. Johnson: " she neglected the culture of her understanding" - elhanyagolta értelme művelését

a culture szó jelentés változása 1730 Killala püspöke: "it has not been customary for persons of birth and culture to breed up their children to the Church" - az előkelőségeknek és a kultúra embereinek nem szokása egyházi szolgálatra nevelni gyermekeiket 1744 Akenside Pleasures of Imagination [A képzelet örömei]:"…nor purple state nor culture can bestow" - sem bíborosi rang, sem kultúra nem adhatja meg 1805: Wordsworth "where grace of culture hath been utterly unknown" (ahol a kultúra kellemét egyáltalán nem ismerik; 1805), és Jane Austen is: "every advantage of discipline and culture" (a tudomány és kultúra minden előnye; Emma, 1816).

Kultur A XVIII.századtól a civilizáció szinonímájaként használják 1784-91 Herder : „Ti, emberek, akik a földgolyó minden szegletében az idők folyamán elvesztetek, nem csak azért éltetek, hogy hamvaitokkal tápláljátok a földet, hogy az idő végén utódaitokat az európai kultúra boldogítsa. Az európai kultúra felsőbbségének már csak a gondolata is durván sérti a Természet felségét.” Ideen zur Philosphie der Geschichte Menschheit [Gondolatok az emberiség történetének filozófiájához]

kultúra vs civilizáció Nemzeti és hagyományos kultúrák Népi kultúra vs „gépies” civilizáció anyagi vs szellemi fejlődés

A kultúra három definíciója (1.) önálló és elvont főnévként a XVIII. század óta a szellemi, lelki és esztétikai fejlődés általános folyamatát írja le; (2.) önálló főnévként Herder és Klemm nyomán mind általános, mind egyedi értelemben egy nép, egy korszak, egy csoport vagy az általában vett emberiség életmódját jelöli; (3.) önálló és elvont főnévként a szellemi és különösen a művészi tevékenység gyakorlatát és alkotásait írja le.

A kultúra, mint a „jelentések hálója” (Clifford Geertz) A kulturális fordulat A kultúra, mint a „jelentések hálója” (Clifford Geertz)

A kultúra újragondolása A határok kérdése

A kultúra újragondolása A belső homogenitás kérdése

A kultúra újragondolása A változás kérdése

A kultúra újragondolása A helyhez kötöttség kérdése