A földrészek szerkezete és domborzata
Ősmasszívumok Az ősmasszívumok a Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai Főleg gránitból és kristályos kőzetből épülnek fel Hegységek és síkságok egyaránt lehetnek
Síkság: Balti-pajzson Lépcsős vidék: Brazil-felföld Hegyvidékké emelkedett ősföld: Dél-Kína területén
Ősmasszívumok csoportosítása: Fedett A süllyedő masszívumra tengeri üledék rakódott A régebbi üledékek kőszént rejtenek, míg a fiatalabbak kősót, kálisót, földgázt és kőolajat Fedetlen Lepusztult felső réteg Felszínen az ősi kőzetek Lelőhelye a vas-, nikkel-, és krómércnek, platinának
A Föld ősmasszívumai Balti- Kanadai- Közép-szibériai- Dél-kínai- Dekkán- Arab- Brazíliai- Guyanai- Afrikai- Ausztráliai- Antarktiszi-ősföld
A Föld ősmasszívumai
Röghegységek Közepes magasságú vagy alacsony hegységek A külső erők hatására erősen lepusztult Lankás lejtő, gömbölyű hegyhát, tágas medencék, a vetődési formák Itt vannak a leggazdagabb kőszéntelepek Az ásványkincsek a felszín közelében vannak Pl.: Variszkuszi- és a Kaledóniai- hegységrendszer tagjai
Urál
Tien-San
Gyűrthegységek A ma is mozgásban lévő lemezszegélyek mentén alakultak ki Egymással párhuzamos vonulatok Egyes hegységek láncszerűen csatlakoznak egymáshoz → lánchegységek Pl.: Eurázsiai-hegységrendszer Pacifikus-hegységrendszer Hegyes csúcsok, éles gerincek, szakadékos lejtők
Eurázsiai- hegységrendszerben sok barnaszén, kőolaj, földgáz, sófélék, kevés érc jellemzi Pacifikus- hegységrendszerben sok nemes- és színesfém
Lánchegység Alpok Kárpátok
Síkság A földfelszín vízszintes vagy közel vízszintes felszínű területe Lejtése nem haladja meg a 100 méterenkénti 60 cm-t
Tökéletes síkság Tökéletlen síkság Teljesen sík A km2-enkénti magasságkülönbség kevesebb, mint 10-20 m Tökéletlen síkság 20-50 m/km2 között mozog
Síkságok keletkezésük szerint
Síkságok a tengerszinthez viszonyítva: Alföld (0-200m-ig): Nyugat-szibériai-alföld Mélyföldek (0m alatt): Kaszpi-mélyföld Fennsíkok (200 m felett): Tibet
Alföld
Fennsík
VÉGE