Időjárási és éghajlati elemek: szél, nedvességtartalom és a csapadék

A szél A magas légnyomású helyek felől az alacsony légnyomású helyek felé tartó és a Föld felszínével párhuzamos elmozdulást szélnek nevezzük. A szélnek van: Iránya, mindig az, ahonnan fúj, ezt égtájakkal adjuk meg Erőssége, amit sebességével határozzuk meg (km/h) A szélerősség–skálát Sir Francis Beaufort admirális készítette el a XIX. században.

Nedvességtartalom A légkör víztartalma lehet: Légnemű, Cseppfolyós Szilárd A légköri vízmennyiséget g/m3-ben fejezzük ki

A levegő nedvesség tartalmát jellemezhetjük Relatív (viszonylagos) páratartalom Megmutatja, hogy az adott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány százaléka az összes befogadható mennyiségnek Abszolút (tényleges) páratartalom Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tartalmaz

A levegő kétféleképpen válhat telítetté Adott hőmérsékleten még több nedvességet vesz fel Azonos tényleges vízgőztartalom mellett csökken a hőmérséklete Harmatpont: az a hőmérséklet amelyen a levegő a maximális mennyiségű vízgőzt képes befogadni

Kicsapódás fajtái A kicsapódás végbemehet: Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, megkezdődik a vízgőz kicsapódása A kicsapódás végbemehet: Szabad légtérben Valamilyen tárgy felületén

Szabad légtérben: Felhő- és ködképződéssel jár A nagy magasságban összegyülekező vízcseppekből keletkeznek a felhők A talajközeli légrétegben alakul ki a köd Tárgyak felületén: A kicsapódáskor harmat, dér, zúzmara keletkezik

Dér Harmat Zúzmara

Csapadékképződés Ha a levegő felemelkedik, lehűl és csapadék képződhet. A levegő felemelkedésének különféle okai lehetnek: a felmelegedés a domborzati akadály miatt történő felemelkedés A felmelegedő levegő azért emelkedik fel, mert kiterjed, ritkábbá és ezért könnyebbé válik, mint környéke. Emelkedés közben a levegő 100 méterenként 1 °C-kal hűl le. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik emelkedése és hűlése, megkezdődik a felhőképződés. A felhőképződés megindulásától kezdve a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként általában már csak 0,5 °C-kal csökken.

A legtöbb csapadékot adó felhőben parányi vízcseppek és egyre növekvő jégkristályok együttesen vannak jelen. Amikor a jégkristályok már annyira megnövekedtek, hogy a felszálló légáramlásban nem lebeghetnek, megkezdődik a csapadék hullása. A lefelé hulló jégkristályok útközben elolvadnak. Ha a levegő hőmérséklete 0 °C alatt van, akkor a csapadék mint hó éri el a felszínt.

A levegő felemelkedése domborzati akadály miatt A hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt. Ugyanakkor a hegységek szélárnyékos oldala csapadékban szegény. A leszálló levegő hőmérséklete ugyanis 100 méterenként mindvégig 1 °C-kal emelkedik, és így egyre több vízgőz befogadására képes. Ez a hegységekből lerohanó és felmelegedő száraz szél a főn (bukószél, hófaló).