Előadó: Kelemen Katalin Az adóztatás Előadó: Kelemen Katalin

Alapfogalmak Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, visszatérő, ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja jogi feltételeit. Az adózás célja:  bevételi forrás: a terhek szétosztása  szabályozó  ösztönző

Az adózás kezdetei … Biblia: a termés egytizede Középkor: kilenced + természetbeni szolgáltatások Modern adóterhek: pénzben (monetizált) szabad lakóhelyválasztás: szabad adóteher választás

Az adó alapja lehet: A termékek forgalma (forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó, vám) A termelési tényező felhasználás (kötelező TB hozzájárulás a bér után) Jövedelem (SZJA) Vagyon (gépkocsi súlyadó)

Állami bevételek az Európai Unió átlaga alatt forrás: Eurostat

Bérek járulékterhelése kiugróan nagy Forrás:OECD

Tendencia: A GDP arányában számított adóteher növekszik (Wagner törvény) DE: a növekedés üteme lassuló A munkajövedelmet terhelő adók aránya nő

Forrás: Hetényi, Pénzügyi Szemle 2007

Elvárások a „jó” adórendszerrel szemben: Gazdaságilag hatékony: ne zavarja az erőforrások hatékony allokálását Egyszerű adminisztráció Rugalmasság: a változó gazdasághoz alkalmazkodó Politikai felelősség: átláthatóság Tisztességes adózási feltételek  Horizontális méltányosság  Vertikális méltányosság

Két elvárás: Horizontális méltányosság: az azonos anyagi helyzetben levők azonosan adózzanak Vertikális méltányosság: akik jobb anyagi helyzetben vannak, nagyobb mértékben adózzanak.

Mi legyen a méltányos adóalap? Jövedelem: tényleges vagy potenciális? Fogyasztás: C = Y – S  a megtakarítások hozama (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) adómentes legyen? Az egyén élet-jövedelme: azaz az élete során vett diszkontált fogyasztása (ha nincs öröklés) Az igénybe vett kormányzati szolgáltatások nagysága (ellenszolgáltatás szempontú adók: pl. útadó, benzinadó)

Adózás jóléti közgazdaságtani megközelítéssel A Pareto-hatékony adóstruktúrák meghatározása Választás az értékítéletet tükröző társadalmi jóléti függvény alapján. Pl.  Utilitárius függvény: a társadalmi jólét = az egyének hasznának összege  Rawls-i függvény: a társadalmi jólét = a legrosszabb helyzetű egyén haszna

Az adóztatás hatásai Az adó lehet:  egyösszegű (lump sum) pl.: egészségügyi hozzájárulás  mennyiségi (quantity tax) pl.: benzin adó  értékadó (ad valorem tax) pl. ÁFA

Az adó hatása a keresletre és a kínálatra, valamint az árra Ha adó (vagy támogatás) jelenik meg: a piacon kétféle ár lesz: pD : fogyasztói ár: amit a fogyasztók fizetnek pS : termelői ár: amit a termelők megkapnak (A továbbiakban egyszerűsítés: a termékek forgalmára kivetett mennyiségi adó (T nagyságú) hatását vizsgáljuk versenypiacon.) pD = pS + T fogyasztói ár = termelői ár + adó

A mennyiségi adó hatása Tegyük fel: az eladó fizeti az adót: termékegységenként T összeget ST ↓↓ S felfele tolódik T-vel p S B pf Új egyensúly: q2: mennyiség pf: fogyasztói ár pt: termelői ár T p1 A pt C D q q2 q1

A mennyiségi adó hatása: Ha a fogyasztó fizeti be az adót: Ha a termelő fizeti be az adót: S’ ár ár S S pD pD T p1 p1 pS pS D D D’ Q Q Q’ Q1 Q’ Q1 pS = pD - T pD = pS +T .

A mennyiségi adó hatása Az adó hatására a korábbi egyensúlyi árhoz képest a fogyasztói ár emelkedik, a termelői ár csökken, az egyensúlyi mennyiség is csökken. Akár a fogyasztókra, akár a termelőkre vetik ki az adót, az adó összege és a fogyasztók által fizetett és a termelők által kapott ár nem változik.

Kérdések Hogyan osztja újra a jövedelmeket az adó? Ki fizeti valójában az adót? Mekkora az adóbevétel és az adózás társadalmi költsége?

A jövedelem elosztása adó nélkül p S Fogyasztói többlet p1 A Termelői többlet D Q: mennyiség Q1 .

A mennyiségi adó hatása: jövedelem újraelosztás p ST Fogy.i többlet ↓↓ S felfele tolódik T-vel S B Holtteher- veszteség pD Új egyensúly: Q2: mennyiség pD: fogyasztói ár pS: termelői ár ADÓ T p1 A pS C D Term.i tóbblet Q Q2 Q1

Kire hárul az adó? A fogyasztókat terhelő rész: a p p ST ST S S pD T T pD a a b b D pS pS D q q q2 q1 q2 q1 A termelőket terhelő rész: b Az állam része: az összes adó: a + b Minél rugalmatlanabb a kereslet a kínálathoz viszonyítva, annál nagyobb a fogyasztó adóterhe a termelőéhez viszonyítva.

Az adóteher jövedelemfajták ill. fogyasztás szerint USA, % A munkaerő kínálata rugalmatlanabb, mint a tőke kínálata. Forrás: Stiglitz, 426. o.

Az adóbevétel és az adó társadalmi költsége Holtteher-veszteség D Minél rugalmatlanabb a kereslet és a kínálat, annál nagyobb lesz az adott nagyságú adóból származó adóbevétel és annál kisebb a holtteher-veszteség.

Laffer görbe: ahogy növekszik az adó mértéke, az adóbevétel előbb emelkedik, majd csökken. Hoz-e az adócsökkentés többletbevételt? adóbevétel 0% adókulcs nagysága 100 %

Az optimális adózás Bármely, nem egyösszegű adó jóléti veszteséggel (holtteher veszteséggel) jár. Ha a kormányzat nagyobb mértékű újraelosztást kíván elérni, ezt csak nagyobb mértékű hatékonyság veszteség árán érheti el. Kérdés: Miért alkalmazzák ezeket az adókat? Lehet-e minimalizálni a torzítás mértékét?

Miért vetnek ki torzító adókat? Akkor lehetne egyösszegű adót kivetni, ha nem lennének különbségek az emberek között Nincs teljes információ az adózók tényleges helyzetéről, így a kormányzat csak a jövedelem szint alapján tud mérlegelni. Progresszív adó: nagyobb jövedelem újraelosztás – nagyobb hatékonyságveszteség. Értékválasztás: mekkora hatékonyságveszteséget ér meg a jövedelem különbségek csökkentése.

Kérdések Melyek egy jó adórendszer fő jellemzői? Melyek a közvetett és a közvetlen adók? Mi lehet méltányos adóalap? Hogyan hat a versenyzői piacra a mennyiségi adó? Hogyan osztja újra a jövedelmeket az adó? Mitől függ az, hogy ki fizeti ténylegesen az adót? Mekkora az adóbevétel és az adózás társadalmi költsége? Mit mutat a Laffer görbe?