Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana IV. Modul A kultúra gazdaságtana

Ellenőrzés, monitoring, értékelés

Monitoring, Ellenőrzés, Értékelés

Az ellenőrzés, monitoring és értékelés kapcsolata Inputok Output Eredmény/ hatás Viszonyítás Jogi és adminisztratív előírások A jogszerűség ellenőrzése Gondos lebonyolítás Monitoring Társadalmi elvárások, problémamegoldás A minőség, a megvalósítás és a hatások értékelése A három tevékenység nem egymás része!

Az ellenőrzés típusai · belső ellenőrzés, · külső ellenőrzés, ·      belső audit, ·      külső audit.

A belső audit és ellenőrzés A belső ellenőrzés Egy szervezet működésének ellenőrzésére irányuló rendszer, amely biztosítja a beszámolók pontosságát és teljességét megbízható pénzügyi és végrehajtási információk előállítását. A pénzügyi ellenőrzés a belső ellenőrzés pénzügyi folyamatokra irányuló részterülete A belső audit egy olyan funkcionális módszer, amely segítségével a szervezet vezetői belső forrásokból győződnek meg a folyamatos szabályosságáról, ezáltal a csalás, a hiba, a nem gazdaságos gyakorlat előfordulása minimalizálható.

A kölső audit és ellenőrzés A külső ellenőrzés annak vizsgálatára irányul, hogy ·  van-e megfelelően szabályozott belső ellenőrzési rendszer a menedzsmentre, a belső ellenőrzésre (folyamatba épített, vezetői, a végrehajtóktól független szervezet), ·   ha van ellenőrzési rendszer, milyen biztonsággal működik (milyen a kockázata), ·    milyen az egyes tranzakciók kockázata. A külső audit: ·  külső intézmény által végzett átvilágítás, a szervezet működésének egészét, vagy egyes részterületeit (pl. pénzügy, informatika, vezetői információs rendszert, stb.) vizsgálja, ·      felhasználja a belső ellenőrzés eredményeit, ·      lehet teljes körű, vagy egy-egy részterületre irányuló, ·      a belső és külső audit azonos szabványokat alkalmaz.

MONITORING

Monitoring definíció “Folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a management információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassa menetét.” Leszűkítve a monitoring fogalmát, egy adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követését jelenti; azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.

A monitoring főbb jellemzői Hatékony eszköz a management kezében; Folyamat, nem egyszeri tevékenység; Konkrét, jól meghatározott célja van; Adatokat, információkat gyűjt a megvalósításra vonatkozóan, a kitűzött célokhoz hasonlítja azokat; Felhívja a figyelmet a céloktól való eltérésekre; Megalapozza az optimális beavatkozást.

Projekt monitoring célok Annak biztosítása, hogy a projekt keretében végrehajtott tevékenységek összhangban vannak a pályázatban leírtakkal. Annak biztosítása, hogy a projektek az ütemtervnek megfelelően valósulnak meg, és hozzájárulnak az adott intézkedés keretében kitűzött outputok és eredmények eléréséhez. Az Európai Uniós és hazai források védelme.

A pénzügyi monitoring Jellemző a pénzügyi monitoring túlsúlya, mert: A források hatékony elköltésének vizsgálata; A közpénzekkel való visszaélés megakadályozása; A viszonylag egyszerűbb, - a pénzügyi teljesítés egzaktabb módon nyomon követhető; Nem kell hozzá „szakmai tartalom” megértése; Akkor is jól végezhető, ha a tervezéskor monitoring rendszer kialakítása kisebb hangsúlyt kapott;

A monitoring eredményeit felhasználók Képet ad a management számára egy finanszírozott projekt megvalósítási folyamatáról; Az aktuális teljesítményt a kitűzött célokhoz viszonyítja. Időben jelzi, ha a megvalósítás során probléma merül fel és lehetővé teszi a management-nek a beavatkozást. Erőforrások optimalizálása.

ÉRTÉKELÉS

Az értékelés helyei Programozás Elő értékelés Lezárás Végrehajtás Utó értékelés Közbenső ért.

A hatékonyság és eredményesség vizsgálata Az outputok, eredmények illetve hatások, valamint az elérésük érdekében felhasznált inputok arányát méri. Eredményesség: A tényleges és a tervezett outputokat, eredményeket hasonlítja össze.

Hatásvizsgálat Indikátorok Idő Hatás Megfigyelt változás Fejlesztéssel Fejlesztés nélkül Idő

Az értékelés elve A B Relevancia: El akarunk jutni A-ból B-be? (szükséglet és célkitűzés) Eredményesség: a cél elérése (eljutunk-e B-be)? Hatékonyság: milyen áron jutunk B-be?

Az értékelés és a programciklus Probléma elemzése Program tervezése végrehajtása Előzetes értékelés Utóértékelés Monitoring Közbenső értékelés

Az értékelés típusai Előzetes értékelés: Helyesen fogjuk a kereteket elkölteni? Közbenső értékelés: Helyesen költjük el a kereteket? Utóértékelés: Helyesen költöttük el a kereteket?

Előzetes értékelés A projekt belső logikájának javítása; A projekt külső koherenciájának javítása; A projekt és célkitűzései megvalósíthatóságának elemzése; Segít a célkitűzések és a mutatók előzetes meghatározásában;

Az előzetes értékelés lépései Korábbi értékelések eredményének elemzése Erősségek és gyenge pontok elemzése A kialakított stratégia megítélése Célkitűzések mennyiségi meghatározása Elvárt hatások elemzése A program irányításának és végrehajtásának feltételei

A közbenső értékelés A legérdekesebb értékelés – felhasználás szerint: Hasznos menedzsment eszköz program menedzsment céljaira Hasznos kommunikációs eszköz az EU és a tagállam/régió között (indikátorok) Korlátozott lehetőségek a hatások megítélésére, mivel a tevékenységek még nem fejeződtek be.

Közbülső értékelés A projekt előrehaladásának felmérése, mennyire éri el célkitűzéseit Módosítani a tevékenységeket, ahol szükséges (valóságos előrehaladás alapján) Megítélni a projekt intézkedéseinek pénzügyi felvevőképességét Pénzügyi források átcsoportosításának igazolása A projekt menedzsmentjének megítélése

Utóértékelés Projekt hasznosságának utólagos igazolása Hatások értékelése Tapasztalatcsere “Tanuló államigazgatás”