Vénusz a bolygók istennője Készítette: Zacsek Zsuzsanna 11/E
A Vénuszról A Naptól számított második nagybolygó, nevét a szépség és a szerelem római istennőjéről kapta A Nap és Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai, hajnali égbolton, látszólagos fényessége 4,6 m. Esthajnalcsillagnak is nevezik A Vénusznak nincs holdja Közepes naptávolság : 107, 5 millió km Keringési idő: 224, 7 nap Átmérő: 12 103 km Tömeg : 4, 87 x 1024 kg Tengelyforgási idő: 243 nap
Testvérbolygónk Föld típusú bolygó ( tömeg, méret, gravitációs erő hasonló a Földéhez ) ezért testvérbolygónak is nevezik Alsó együttállás idején 42 millió km-nél is közelebb kerül a földhöz Teljes felszínét vastag felhőréteg borítja , mely főként kénsav cseppekből áll, alatta pedig ritka ködréteg húzódik Ultraibolya fényben a felhőréteg néhol sötét kén-dioxid, klór , és szilárd kén jelenléte miatt Légkörének legfőbb összetevője szén-dioxid (96%) ; nitrogén, argon , vízgőz, hélium (4%) Felszín hőmérséklete: 460° C ( mért legmagasabb érték) itt a legerősebb az üvegházhatás
Az igazi Vénusz bolygó
Talaj és felszín Felszíne forró, 80% -át , sima vulkáni síkságok alkotják Sötét színű finomszemcsés talaj és lapos lemezes szerkezetű kövek( bazaltokéhoz hasonló) Néhány mélyföld, és két kontinensnyi méretű magasföld Ishtar( Ausztrália méretű) és az Aphrodité Terra ( Dél- Amerika méretű) Keleti részén Maxwell –hegyvidék (10 km magas) Felszínén több becsapódási kráter, hasadékvölgy, nova, korona, tesszera, pajzsvulkán és lávacsatorna található vulkanikus működéshez kellenek geológiailag ma is aktív
Becsapódási kráterek
Belső szerkezet Felépítése : mag, köpeny, kéreg Magja részben folyékony, belső nyomása kisebb mint a Föld magjáé Nem létezik lemez tektonika a száraz felszín és köpeny miatt ,alacsony a hő veszteség, ami megakadályozza a bolygó lehűlését Mágneses tere gyengébb és kisebb mint a Földé, ami a napszél következménye
Vénusz keringése és forgása A legtöbb bolygótól eltérően a Vénusz tengelyforgása retrográd irányú( keletről nyugatra forgó), 243 napig tart Évszakos változások kicsik Lassú tengelyforgás, speciális légkörzés (egyenlítő-pólusok- egyenlítő) Forgási sebessége a felszíntől a magasabb rétegek felé haladva növekszik( felhőzeti alakzatok 4 földi nap alatt körbejárják a Vénuszt)
Kutatások,megfigyelések Galilei 17. sz elején fedezte fel, hogy a Vénusznak hasonló fázisai vannak, mint a Holdnak, de ez ellentmondott a későbbi kutatásoknak( a geocentrikusságnak) A Vénusz légkörét Johann Schröter fedezte fel 1790-ben A 20. sz-ban kezdődtek meg a bolygó megfigyelései (forgás vizsgálata) 1970-ben radarral történő megfigyelések( felszíni sajátságok kimutatása) A Vénusz fázisai
Űrszondák Az első űrszonda a Vénuszhoz az 1961. február 12-én indított Venyera-1 volt ( szovjet program-nem sikerült a repülés) Mariner-2 (amerikai program) 1962. december 14-én megközelítette a Vénuszt (forróság kiderítése) Venyera-4 1967. okt.18.-án becsapódott a Vénuszba és felméréseket készített ’90-es években Magellán, Galileo, Cassini űrszonda 2006-ban Venus Express űrszonda
Jelenségek 2008. dec.1-jén a Hold vékony sarlója elfedte a tündöklő Vénuszt 2004. június 8-án reggel a Vénusz 122 év eltelte után ismét áthaladt a Nap korongja előtt 2009. febr.27.-én este a Vénusz a Hold felett 4°-kal látható
Források KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Britannica Hungarica www.csillagászat.hu http://hu.wikipedia.org/venusz Képek: Google/ Vénusz bolygó/ képtalálatok KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!