A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE A MINŐSÉG FOGALMA, A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE

minőség értelmezés különíthető el: Alapvetően három minőség értelmezés különíthető el: 1.Szabvány alapú, döntően gyártói minőség értelmezés 2.Piaci, fogyasztói, kereskedelmi minőség értelmezés 3.Többféle fogalom egyidejű használata

SZABVÁNY ALAPÚ, DÖNTŐEN GYÁRTÓI MINŐSÉG ÉRTELMEZÉS: – „... a minőséget a tényleges és az előírt érték vagy pedig a tényleges és a határérték (felső, ill. alsó tűréshatár) összehasonlításával lehet megítélni.” (Dutschke) – „... jelzi azt, hogy valamely gyártmány mennyiben felel meg a rajzokban lefektetett műszaki előírásoknak.” (Juran)

– „A minőség statikus értelemben a termék megfelelősége, azaz az a tulajdonság, hogy a jellemzők mennyire felelnek meg a vonatkozó (országos, szakmai, üzemi) szabványok, szerződések, ellenőrzési utasítások, esetleg rajzok követelményeinek. Ha ezen okmányok nem állnak rendelkezésünkre, határozott minőségről nem beszélhetünk.” (Balogh-Dukáty-Sallay)

PIACI, FOGYASZTÓI,KERESKEDELMI MINŐSÉG ÉRTELMEZÉS: – „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó (felhasználó) igényeit.” (Juran) – „A minőségről olyan értelemben beszélünk, ahogy a fogyasztók értékelik a minőséget.” (Starr)

–”Olyan minőséget kell biztosítanunk a gyártás során, amit az átlagos fogyasztó elvár.” (Maynard) – „A minőség a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amely lehetővé teszi, hogy megfeleljen a kimondott vagy kimondatlan igényeknek. A minőség: használhatóság, biztonság, megvalósíthatóság, hozzáférhetőség, fenntarthatóság stb.” (Freund)

– ”A minőség valamely termék vagy szolgáltatás jellemzői és tulajdonságai összességének alkalmazkodási foka a vevő szükségleti követelményeinek összességéhez, annak az árnak és szállítási feltételeinek a határai között, amelyet a vevő hajlandó elfogadni.” (Groocock)

TÖBBFÉLE FOGALOM EGYIDEJŰ HASZNÁLATA: – „A termékminőségnek két oldala van. A termelői, amelyet a műszaki utasítások által előirányzott tulajdonságok összessége jellemez, és a fogyasztói, amelyet a termék felhasználása folyamatában előálló megfelelő eredmények jellemeznek.” (Sziszkov)

– „Objektív minőség, mely az anyag mérhető (kémiai, fizikai, mechanikai stb.) tulajdonságait veszi figyelembe; szubjektív minőség, amelynél az adott terméket az igények kielégítésére való alkalmasságának fokozatai szerint értékeljük; végül, ha a vásárlóerő hatását is vizsgáljuk, eljutunk az ökonomikus minőséghez.”(Hoffmann) – „Funkcionális minőség: rendelkezés szerinti hasznosság, használati megbízhatóság, emberi tényezők; nem funkcionális minőség: típus, forma, választék, ár, presztizs, korszerűség.”(Starr)

– S. Shiba a Japánban kialakult négy minőségszintet fogalmazta meg: I. szint: megfelelés a szabványoknak (az előírásoknak); 1960 II. szint: megfelelés a használatra, a felhasználásra való alkalmasságnak; 1970 III. szint: megfelelés a vevők jelenlegi igényeinek,megfelelés a költségeknek; 1980 IV. szint: megfelelés a vevők látens (rejtett) igényeinek; 1990

A minőség négy szintje A siker = megfelelés… … a vevő látens igényeinek … a vevő nyilvánvaló igényeinek … a használatra alkalmasságnak … a szabványok követelményeinek

További, jövőbeli megfelelőségek (2000): A piaci versenyben az első három megfelelőségnek mindenképpen teljesülnie kell, a negyedik versenyelőnyt jelent. További, jövőbeli megfelelőségek (2000): – megfelelés a vállalati kultúrának – megfelelés a társadalmi és környezeti elvárásoknak – megfelelés a társadalmi méretű, közös tanulás igényének.

MSZ EN ISO 9000:2001 szerint: MINŐSÉG: annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. Jellemző: megkülönböztető tulajdonság Minőségjellemző: terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos jellemzője Követelmény: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező

a minőség Egyszerűen megfogalmazva: azt nyújtani a vevőnek, amit akar, amikor és ahol akarja, folyamatosan és megfelelő árért.

FELADATOK

A minőség meghatározásai közül melyek igazak (i) és melyek hamisak (h)? A legjobb módja a minőség biztosításának az, ha mindent megvizsgálunk és ellenőrzünk, miután elkészítettük. A minőség a szabványoknak való megfelelőséget jelenti. A dolgozóknak nincs sok tennivalójuk a minőséggel kapcsolatban, hacsak nem közvetlenül felelősek a minőségért. A minőség szubjektív és időben változó.

Kik a középiskolai oktatás külső és belső vevői és mik az igényeik? Vevők fajtái: 1. Direkt és indirekt vevő 2. Külső és belső vevők, érdekelt felek

Kik a direkt és indirekt vevői egy atomerőműben elektromos áramot termelő energiatársaságnak?

Korszerű minőségügyi szemléletben tehát nem egy termék, hanem a teljes termelési és fogyasztási folyamat minőségéről beszélünk. A kielégítő minőség elérése kiterjed a minőséghuroknak, mint egésznek minden szakaszára.

Minőséghurok vagy minőségspirális: Tervezési/specifikációs műszaki tevékenység és gyártmánytervezés Marketing és piackutatás Selejtezés használat után Anyagbeszerzés Folyamattervezés és fejlesztés Műszaki szolgáltatás és karbantartás Gyártás Felszerelés és üzemeltetés Ellenőrzés, próba és vizsgálat Értékesítés és elosztás Csomagolás és tárolás