Idősbántalmazás a családban

Idősbántalmazás – 1975. brit tudományos folyóiratban Közvélemény és a politika a 80-as évek elején figyelt fel rá. ENSZ: 1982-ben Bécsben rendezte első világkonferenciáját az öregedés kérdéséről. - Itt elfogadták az idős személyek vonatkozásában az első elvi és alapjogi chartát. - Ez tartalmazta: a függetlenség, részvétel, a gondoskodás, az önmegvalósítás és az emberi méltóság alapelvét.

Elmúlt 5-10 évben markáns változás: megváltozott az idősek gazdasági - szociális státusza megnövekedett az átlagéletkor demográfiai torzulások a fejlett országokban Újra kell gondolni az egészségügyi és szociális szektor nyújtotta ellátásokat. Az idősekkel kiemelten kell foglalkozni.

Idős = 60 év felettiek Idősbántalmazás fizikai bántalmazás ENSZ: fizikai bántalmazás szexuális bántalmazás ( egy idősebb, fiatalabb, vagy a gondozásra, felügyeletre kijelölt személy részéről) lelki bántalmazás, verbális abúzus (tisztelet hiánya, a magánszférához/magánélethez való jog megsértése, a kapcsolattartás jogának megsértése, az idős személy véleményének, kívánságainak figyelmen kívül hagyása) pénzügyi, gazdasági kihasználás (az idős személy tulajdonának, anyagi eszközeinek jogtalan használata, kihasználása, elvétele, a végrendelet akarat erőszakos megváltoztatása) elhanyagolás önelhanyagolás - olyan viselkedés, amellyel az idős személy veszélyezteti saját egészségét, biztonságát.

intézményes bántalmazás szükségtelen és fájdalmas orvosi beavatkozások, a minősíthetetlen megnyilvánulás, az információ hiány át nem adott információ konkrét bántalmazás rendszerbántalmazás - az idős személyek ellátására, gondozására hivatott szociális, egészségügyi szektor nem működik megfelelően.

Az elkövető: Az elkövetők többsége 26-35 év közötti, alacsony iskolázottságú és alacsony jövedelmű férfi, akinek nincs tartós párkapcsolata, azért (a később áldozattá váló) szülőjével, nagyszülőjével lakik együtt. Az elkövetők 91%-a férfi volt, és jellemzően egyedül követte a cselekményt. A társas elkövetés aránya mindössze 2 %-os volt. A büntetett előéletű elkövetők aránya közel 40%-os.

Az áldozat: 1. A családjukat tartósan, súlyosan bántalmazó szülők, nevelőszülők, nagyszülők. 2. Az idős koruknál, mentális betegségüknél fogva gyermeküknek, unokájuknak kiszolgáltatott felmenők. A szülők sérelmére elkövetett csbe. 2/3-ban az apa, nevelőapa vált áldozattá. A nagyszülők esetében döntően (85%-ban) a nagymamák váltak sértetté.

Kockázati tényezők: Szegénység Kényszerű együttlakás Családi együttélés nehézségei Alkohol Betegség, mentálhigiénés problémák

Jelzés, feljelentés: A felmenők sérelmére elkövetett csbe. esetek három módon jutnak a rendőrség tudomására. 1. Legnagyobb számban az egészségügyi szolgáltatók (a helyszínre kiérkező mentősök, vagy a sérülést kórházban ellátó orvos) jelenti. A jelzés alapján indítja meg a büntetőeljárást a rendőrség. 2. A sértett magánindítványára indul be az eljárás 3. Az elkövető önfeljelentése vagy a szomszédok, rokonok jelzése (8%)

A probléma hazánkban sürgető! a magyarság öregedő nemzet sok az idős korú ember sok a rossz beidegződés, a tanult minta a társadalomban nincs olyan háló, mely ennek megakadályozását, vagy megelőzését célozná

Bántalmazás külső jelei:  Testi sérülés, ami nincs jól, megfelelően, gondosan ápolva. Testi sérülés, ami nem magyarázható az elmondott történettel. Fájdalom érintésre. Kiszáradás, és rosszul tápláltság betegség jelenléte nélkül. Beesett szemek, arc, monoklik, véraláfutások a testen. Nem megfelelő adminisztráció a gyógyszerezésről. Orvosi, kórházi ellátás túl gyakori igénybe vétele. Élelem, víz, egyéb szükségletek hiánya. Kellemes életkörülmények, személyes dolgok hiánya. Erőszakos elzárás, elkülönítés.

Bántalmazott viselkedési jelei  Félelem. Szorongás, nyugtalanság. Harag, düh. Elkülönülés, visszahúzódás, védekezés. Depresszió. Visszavonultság, beletörődés, ambivalens viselkedés. Ellentmondó kijelentések sérülési nyomokról. Valószerűtlen sztorik sérülésekről, gyakori balesetek. Tétovázás, nyílt beszélgetés kerülése. Zűrzavarosság, zavartság. 

Bántalmazó viselkedési jegyei  Az idős megakadályozása abban, hogy beszéljen, vagy találkozzon látogatókkal. Düh, közöny, agresszív viselkedés az idősekkel szemben. Mentális betegségek. Bűnöző viselkedés, vagy családon belüli erőszak az élettörténetben. Az idősekhez való jóindulatú hozzáállás hiánya. Titkolt vonzalom, kacérkodás vagy túlzott félénkség, feltűnő tartózkodás a testkontaktustól lehetséges indikátor a helytelen szexuális viszonyban. Egymásnak ellentmondó beszámolók a különféle incidensekről. Túlzott kontrollálás. Az idősekről teherként való beszéd

Az időseket megfelelően kell tisztelnünk. • Az idősek is képesek és akarnak is tanulni. • Az idősek is képesek és akarnak változni. • Az idős emberek is meg akarják tartani az önrendelkezés jogát. • Az idős emberek is életteli, érző emberi lények.

A méltó időskor biztosítása társadalmi feladat, éppúgy, mint a bántalmazás megelőzése és a védelem.