Az éghajlatváltozás kommunikációja a médiában Innováció és kommunikáció III. Megyeri Nóra - Turcsán Edit

A kommunikáció ▪ társadalmi-történelmi jelenség ▪ információátvitel, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz ▪ legfőbb eszköze a nyelv

A tömegkommunikáció ▪ civilizáció fejlődésével alakul ▪ ismeretek szerzése közvetett megismerés útján - kommunikációs csatorna – éven át sajtó  helyi, országos és világlapok as évek rádió  20 év múlva televízió MODERN TÁRSADALOM TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE

Információs forradalom és az internet Számítógép megjelenése  információ forradalma Új közvetítő eszköz: internet  információs társadalom új kommunikációs csatornája („bárkitől bárkinek”; „soktól sokaknak”) Információs forradalom gyorsabb, mint az ipari forradalom INFORMÁCIÓ stratégiai erőforrás

Globális éghajlatváltozás a médiában A média kiemelt szerepe  erősen manipulált információ a közvélemény számára Így a globális éghajlatváltozásról nem objektív információ kerül közvetítésre! Emberiség összefogása létfontosságú lenne!

Globális éghajlatváltozás A klímaváltozást javarészt a szén természetes körforgalmából fakad. Szén: kőzetekben, kétféle formában: üledék és szerves vegyület (kőolaj és földgáz) Antropogén hatás nélkül a körforgás lassú! Természetes úton a levegőbe kevesebb szén jut be, mint az emberiség beavatkozása által (pl.: fosszilis tüzelőanyagok égetésével, erdőirtással)

Környezeti érzékenység és éghajlatváltozás Környezeti érzékenység: egyfajta érzelmi környezeti attitűdként definiálható - környezeti problémák iránt érzett aggodalom, félelem, szomorúság - környezeti problémák érintettjei iránt érzett sajnálat, részvét - környezeti problémák okozóira érzett, cselekedeteikre, illetve az általuk előidézett helyzetekre vonatkozó negatív érzelmi attitűdök (pl.: düh, felháborodás, harag)

Környezeti érzékenység intenzitását több tényező befolyásolja: 1.) közvetlen, érzékszervek általi információ 2.) közvetett, közvetítő csatornák segítségével szerzett információk Ezen tényezők például: habituáció, túl lassú változások, földrajzi távolság, az információs technológiák eltávolító hatása, média status quo védelmezése és a környezeti kérdések nem problémaként, hanem hírként való kezelése, információözön, a jelenlét problémája.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 1. Kérdés kiértékelése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 2. kérdés kiértékelése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 3. Kérdés kiértékelése CO 2 CH 4 N2ON2OH2OH2O

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 4. Kérdés kiértékelése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 5. Kérdés kiértékelése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 6. Kérdés kiértékelése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékozottság felmérése ismeretségi körünkben 7. Kérdés kiértékelése

Köszönjük a figyelmet!