Dr. Kovács Tibor csoportvezető Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht október 25. A közötti programozási időszak tervezési munkálatai

A közösségi kohéziós politika átalakulása – a Harmadik kohéziós jelentés A kohéziós politika eddigi eredményeit értékelve, illetve ezen politika újragondolásának megalapozásaként az Európai Bizottság február 18-án tette közzé a „Harmadik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról” című dokumentumot. Eszerint a kohéziós politikának kisebb számú közösségi prioritás támogatására kellene összpontosítaniuk, mely koncentráció elsősorban a lisszaboni (a versenyképességet ösztönző) és a göteborgi (a fenntartható fejlődést elősegítő) határozatokban megfogalmazott stratégiai célokat tükrözné.

A Harmadik kohéziós jelentés és várható következményei „Az EU tagállamai közötti különbségek csökkennek, DE a legfőbb feladatok maradnak” A jövő négy feladata: 1.Erősebb kohézió megteremtése a kibővült EU-ban 2.Az Unió prioritásainak megerősítése (ld. Lisszaboni stratégia) 3.A minőség javítása a kiegyensúlyozottabb és fenntartható fejlődés érdekében 4.Új partnerség a kohézió megteremtése érdekében

Az EU közötti kohéziós politikája A Bizottság három közösségi prioritást javasol a következő programozási időszakra: 1.Konvergencia 2.Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3.Európai területi együttműködés

A tervezési időszak fejlesztési dokumentumai a 1076/2004. (VII.22) Korm. határozat alapján A tervezést megalapozó kiinduló feltételezéseket tartalmazó dokumentum (2004. szeptember 30.) – Ezek alapján határozza meg a Kormány a –A fejlesztéspolitikai prioritásokat –Intézkedési tervét –Kiemelt fejlesztések, beruházások körét –A társadalmi-gazdasági egyeztetések rendjét Közép- és hosszútávú pénzügyi előrejelzés (2004. szeptember 10.) Az ország hosszú távú Fejlesztési Koncepciója (Kormány elé terjesztésre: február 15.) Az Európai Unió szabályai szerinti Országstratégia (első olvasatra: szeptember 30.)

A tervezési munka 4 fő célkitűzése 1. A társadalmi és gazdasági kohézió, összetartó társadalom kialakítása 2. Tudásvezérelt és megújuló társadalom kialakítása 3. Versenyképes gazdaság feltételeinek biztosítása 4. Fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása

Tervezői munkát megalapozó projektek A fejlesztéspolitikai koncepció megalapozása: a helyzetelemzés A fejlesztéspolitikai koncepció megalapozása (a helyzetértékelés) három irányból, az ország egészének (makroszint), az ágazatok (mezoszint) és a területi szereplők prioritásai szemszögéből (mikroszinten) történik. Makroszint: 1.A Jövőkép projekt feladata a Magyarország előtt álló kihívásokról, illetve az alapvető nemzeti célokról alkotott elképzelések számbavétele. 2. A Kilátó projekt célja mindazon információk feldolgozása és elemzése, amelyek az ország fejlesztéspolitikáját külső tényezőként befolyásolják.

Tervezői munkát megalapozó projektek 3.A Magyarországra vonatkozó helyzetértékelő tevékenységek összehangolását segíti a Fundamentum projekt, mely a belső tényezőket tekinti át, s amelynek keretében kijelöljük a fejlesztési koncepció hipotetikus stratégiai céljait és fő stratégiai nyalábjait. Mezoszint: 4.A Konzisztencia projekt a létező, az Országgyűlés, a Kormány, a tárcák, az országos hatáskörű szervek, a régiók fejlesztési és szabályozási koncepcióit, programjait összegzi, azokat egységes, az útmutatókban megadott szempontrendszer szerint feldolgozza és értékeli. Mikroszint: A területi szereplők prioritásai regionális szinten megszervezendő munkacsoportokon, fórumokon keresztül lesznek begyűjtve.

Tervezői munkát megalapozó projektek A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a közeljövőben további két kulcsfontosságú területen kíván projektet indítani az FKTB Tervezési Albizottsága alatt: 1. Az egyik az ország támogatásfelvevő képességének javítására, 2. a másik a regionális programok tartalmi elemeire és végrehajtásuk módjára tesz majd javaslatot.

A tervek rendszere Követelmény: A hazai és a közösségi források közötti együtthatás, együttes tervezés megteremtése Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció ( ): A fejlesztéspolitika irányelveinek megfogalmazásán túl magába foglalja az ország közép- és hosszú távú (legalább 2020-ig előre tekintő) fejlesztéspolitikai céljait, kitörési lehetőségeit. A területiség kérdését az – időközben párhuzamosan felülvizsgált – Országos Területfejlesztési Koncepcióval (OTK) összhangban kezeli. Már kijelöli azon stratégiai irányokat, melyek alapul szolgálnak a koherens szakterületi, regionális stratégiák és programok elkészítéséhez.

A tervek rendszere Európa Terv ( ???) Középtávú fejlesztési stratégiai terv A középtávú fejlesztési stratégia és a kapcsolódó szakterületi, regionális stratégiák és programok együttesen alkotják az ország konvergencia-programjához illeszkedik II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) a hazai és a közösségi fejlesztéspolitikai célokat együttesen szolgálja a közösségi fejlesztési alapok felhasználását meghatározó stratégiai és programdokumentumok összessége Fejlesztési programok Ágazati programok: az ország egész területén érvényes és a minisztériumok felelnek a végrehajtásáért Regionális programok: az ország egy régiójában érvényes és az RFT-k, RFÜ-k felelnek a végrehajtásáért

Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Regionális Fejlesztési Terv Megyei Fejlesztési Terv Kistérségi Fejlesztési Terv Országos Területfejlesztési Koncepció Regionális Fejlesztési (Operatív) Program Megyei Területfejlesztési Program Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források állami EU helyi magán állami EU helyi magán állami helyi magán Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program helyi magán A tervek egymásra való hatása; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei

Konszenzuson alapuló stratégia több kormányzati cikluson áthúzódik Célszerű társadalmi-politikai konszenzus kialakítása. Mert három kormányzati ciklust érint (1 tervezés és 2 megvalósítás) a parlament által elfogadandó költségvetésre hatással van az állami támogatások elosztására és annak intézményrendszerére hatással van a legfontosabb társadalmi-gazdasági partnerek bevonása célszerű az ország fejlődését meghatározó stratégiai döntések meghozatalába

A tervezés 8 stratégiai nyalábja 1. Egészséges Társadalom (ESzCsM) 2. Okos, Művelt Társadalom (OM) 3. Aktív Társadalom (FMM) 4. Információs Társadalom (IHM) 5. Versenyképes Gazdaság (GKM) 6. Felzárkózó Vidék (FVM) 7. Élhető Környezet (KvVM) 8. Dinamikus Településrendszer (TNM)

Egészséges Társadalom Felelős minisztérium: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium A nyaláb a szorosan vett egészségügyön kívül magába foglalja az agrár- és környezet-egészségügyi szempontokat, az időskori és gyermekvédelmi szociális ellátásokat, valamint kiterjed a demográfia, a család, az ifjúság és a sport területeire is.

Egészséges Társadalom Átfogó cél: –A magyar lakosság felzárkóztatása az európai átlaghoz az életkilátások és az egészségi állapot terén Specifikus célok: –Az egészségben eltöltött életévek számának növelése –Betegségteher csökkentése –Fiatalok felkészítése az egészséges és aktív életre Fő fejlesztési irányok I. Egészségben eltöltött életévek számának növelésére irányuló fejlesztések II. Európai betegmobilitás rendszerében való hazai részvétel feltételeinek megteremtése III. Minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása

Okos, Művelt Társadalom Felelős minisztérium: Oktatási Minisztérium A nyaláb magába foglalja az egész életen át tartó tanulás stratégiájának részelemeit, a tudomány, illetve a kultúra területét.

Okos, Művelt Társadalom Háttere: A 21. század meghatározó jelentőségű folyamata a tudástársadalom és a tudásalapú gazdaság kiépülése. A tudástársadalmakban megváltozik a munka terjedelme és természete, számítanunk kell a tudás előállításáért (tudományos kutatás, innováció) és a tudás továbbításáért (oktatás, képzés) felelős intézményekkel, valamint a szükséges emberi erőforrásokkal kapcsolatos elvárások (kompetencia-központúság) drámai átalakulására. A tudomány közvetlen gazdasági tényezővé válik. Kifejlődik a termelés új szektora, a tudásipar.

Aktív Társadalom Felelős Minisztérium: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium A nyaláb mindenekelőtt az aktív munkaerő-piaci politikára koncentrál, különös tekintettel a nők, az idősebb munkavállalók és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítására, illetve a migráció kérdésére.

Aktív Társadalom Háttere: foglalkoztatási ráta alacsony Jelentős munkaerő-piaci egyenlőtlenségek vannak a középső és a nyugati régiók - ahol a „modern gazdaság” koncentrálódik -, valamint az ország többi része között („Nyugat-Kelet lejtő”) diplomások munkanélkülisége A magyar foglalkoztatáspolitika stratégiájának céljai: –a foglalkoztatási ráta érje el az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot, –a nők esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re az 57%-ot, férfiak esetében pedig a 65, illetve a 69%-ot, –az évesek esetében pedig 2006-ra a 33%-ot, 2010-ig pedig a 37%-ot

Aktív Társadalom Munkaerőpiac keresleti oldala: Munkahelyteremtés a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével, kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával, kiegyensúlyozott, a teljesítmények növekedéséhez igazodó bérpolitikával. Munkaerőpiac kínálati oldala: A munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása, a foglalkoztatás rugalmasságának a növelése

Aktív Társadalom A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása és a gazdaság igényeinek megfelelő, versenyképes munkaerő biztosítása érdekében javítani kell az oktatás minőségét biztosítani a munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodást erősíteni kell az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat támogatni kell az innováció és a K+F területén a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködést fejleszteni kell a felnőttképzés minőségét a foglalkoztatás fejlesztése során különös figyelmet kell fordítani a roma emberekre, az idősebb munkavállalókra és a fogyatékos emberekre

Információs Társadalom Felelős Minisztérium: Informatikai és Hírközlési Minisztérium A nyaláb az információs társadalom és gazdaság minden szegmensére kiterjed, horizontális módon, ezenkívül magába foglalja a kutatás, fejlesztés és innováció területeit is.

Információs Társadalom Háttere: A társadalom és gazdaság minden szektorának a fejlődésére meghatározó hatást gyakorol (horizontális terület). Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) (Kormány 1126/2003. (XII.12.) határozatával elfogadta). Végrehajtása folyamatban van, 2006-ig kitűzött programjai meghatározzák a időszak kiindulási helyzetét.

Információs Társadalom A Stratégia alapján szükséges beavatkozások: Tartalom és Szolgáltatások Infrastruktúra Tudás és ismeret Jogi és társadalmi környezet valamint két horizontálisan jelentkező terület: Kutatás-fejlesztés és Esélyegyenlőség Regionális szerepvállalás lehetősége Minden (a legtöbb) területen vannak feladatok, amelyeknek területi – regionális, megyei, kistérségi – szintű kezelése hatékonyabbnak látszik. A konkrét – régiónként esetleg változó tartalmú – regionális stratégiák és programok kialakítása jelenleg folyik az IHM irányításával, decentralizált módon.

Versenyképes Gazdaság Felelős Minisztérium: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A nyaláb a gazdaság versenyképességének javítását közvetlenül szolgáló területek (beruházásösztönzés, technológiatranszfer, KKV-k beszállítói kapcsolatai, hálózatosodása, üzleti szolgáltatások, turizmus logisztika, szállítás, közlekedés) mellett támaszkodik a többi, kapcsolódó munkacsoport (képzés, vállalkozókedv, K+F, innováció, IT, jog- és belbiztonság) eredményeire, valamint kiterjed olyan, a versenyképességet befolyásoló területekre is, mint a szolgáltató közigazgatás/igazságszolgáltatás, a települési környezet. Az ipar és a szolgáltatások területén belül az egyes ágazatok vizsgálatára is kiterjed.

Versenyképes Gazdaság Kiemelt feladatok: kutatás-fejlesztés, az innováció info-kommunikációs technológiák e-gazdaság, e-kereskedelem közlekedési-szállítási infrastruktúra energiaszektor gazdaságfejlesztés

Felzárkózó Vidék Felelős Minisztérium: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A nyaláb az agráriumban a csatlakozás miatt végbemenő folyamatokra koncentrál, különös tekintettel az agrárszerkezet változásaira, az agrár- környezetvédelemre, valamint az agrárfoglalkoztatottak alternatív jövedelemszerzésére, tevékenységük diverzifikálására, a felszabaduló munkaerő kezelésére.

Élhető Környezet Felelős Minisztérium: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A nyaláb a környezet- és természetvédelmet számos aspektusból közelíti meg, így figyelemmel van az agrár- és egészség-környezetvédelem meg a környezetipar kérdéseire is.

Dinamikus Településrendszer Felelős Minisztérium: Európai Integrációs Ügyek Koordinációjáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter A nyaláb magába foglalja a település- és településhálózat-fejlesztés minden aspektusát, különös tekintettel az urbánus jellegű települések közlekedésére, illetve a rurális jellegűek integrált, térségszemléletű kezelésére; a közlekedés kérdését a településhálózatok összefüggésében értelmezi.

Szakértői tervezési munkacsoportok Tervezési Albizottság (általános mcs.), felelős a nemzeti szintű tervezés koordinációjáért, a nemzeti szintű koncepció, stratégia elkészítéséért –tagjai: az FKTB tagszervezetek tervező munkatársai (tárcánként több lehet, szakterülettől függően) Témaspecifikus mcs. (nyalábok és régiók szerint), felelős részterületek (pl. stratégia, intézkedések), háttéranyagok kidolgozásáért –tagjai: az adott témában felelős szervezetek tervező munkatársai Döntéseknél konszenzusra törekednek

között rendelkezésre álló fejlesztési források A 2007-től induló időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai fejlesztési juttatás tovább növekszik; a Bizottság előzetes javaslata értelmében a hét év alatt mintegy 6 ezer milliárd forint (24,6 milliárd euró) strukturális és kohéziós forrás felhasználása válik lehetővé. Az évenként felhasználható összeg ezzel a 2004–2006-os időszakhoz viszonyítva 3,5-szer nagyobb lesz. Ez a hazai költségvetési társfinanszírozással, illetve a szükséges saját résszel kiegészítve hozzávetőlegesen 12 ezer milliárd forint beruházást tesz lehetővé.

Egészséges Társadalom Aktív Társadalom Okos Társadalom Versenykép Gazdaság Dinamikus Telep.rdsz. Élhető Környezet Felzárkózó Vidék Információs Társadalom Ágazati Tematikus Munkacsoportok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Regionális képviselet a TMCS-okban Egészséges Társadalom Aktív Társadalom Okos Társadalom Versenykép Gazdaság Dinamikus Telep.rdsz. Élhető Környezet Felzárkózó Vidék Információs Társadalom Regionális Tematikus Munkacsoportok Szakértői vélemény

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségünk: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht Debrecen, Simonyi u. 14. Tel.:52/ Fax.: 52/