A foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés formái Dr. Bényei Andrásné február 28.

Mi a szociális párbeszéd? 1. Eredetileg a munkaadó és munkavállalók csúcsszervei közötti bipartit párbeszéd 2. Legrégibb testülete az ILO (1919!) 3. Gyűjtőfogalmak: bipartit (ágazati szintű) tripartit.(pl. OÉT – jelenleg Alkotmánybíróság vizsgálja az erről szóló törvényt, mert a magyar politika berendezkedés nem ismeri korporatívizmust) multipartit (pl. GSZT; kormány, munkaadók, munkavállalók, civilek, köztestületek, egyházak stb)

Mi a szociális párbeszéd formája? konzultáció, mely alkalmat ad:  valamennyi résztvev ő vélemény ének kifejtésére  a résztvevők befolyásolására  közös álláspont kialakítására A konzultációnál magasabb szint, amikor a partnerek, megállapodást, szerződést kötnek

Melyek a konzultatív intézmények?  Tanácsadó Bizottságok, amelyek tripartit struktúrájúak; a nemzeti kormányok, illetve a nemzeti szociális partnerek szervezeteinek képvisel ő ; és egy-egy témakörre koncentrálnak  Ágazati Párbeszéd Bizottságok, amelyek bipartit felépítés ű ek; ágazati szociális partner szervezetek képvisel ő i bő l állnak; és egy-egy ágazat problémáival foglalkoznak ;  Az Európai Unióban nem csupán a szociális p árbeszéd, hanem a civil párbeszéd keretében is sor kerül konzultációra. Ennek fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (Economic and Social Committee, ECOSOC

Az ECOSOC magyar megfelelője a GSZT, nem állami (NGO) tagjai (43 fő): a gazdaság szereplői (18) : Agrár Munkaadói Szövetség, Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, Ipartestületek Országos Szövetsége. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Magyar Iparszövetség, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Agrárkamara, Magyar Bankszövetség, Budapesti Értéktőzsde Rt., Befektetői Tanács, Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Joint Venture Szövetség, Szövetkezeti Tanács, Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács

Folytatás b.) a munkavállalók képviselői (6): Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke c.) a tudomány képviselői (8) az MTA jelenlegi és három megelőző elnöke, MTA, Magyar Rektori Konferencia, Főiskolai Főigazgatói Konferencia

A GSZT „civil”(?) „delegáltak”(?) A civil szféra képviseletét (11) ideiglenesen, - amíg a civil szervezetek maguk kiválasztják GSZT képviselőiket -, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, Európa Ház, Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, Idősügyi Tanács, Ipari Parkok Egyesülete, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Nőképviseleti Tanács, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Országos Fogyatékosügyi Tanács, Környezeti Management és Jog Egyesület - EMLA

Mi a gond ? Törvény és hatáskör hiány Az első és talán legfontosabb, hogy a GSZT-ről nem sikerült törvényt alkotni, ezért feladat és hatásköre nem tisztázott. El kellene dönteni, hogy a lehetséges jogosítványok közül döntéshozó, döntés-előkészítő, a jogalkotók számára stratégiai célokat megjelenítő fórum, sőt bizonyos esetekben akár vétójoggal rendelkező testület legyen. A nonprofit, civil szektorra vonatkozóan pedig egy valós delegálási rendszer keretében kell a képviselőket felhatalmazni. Jelen állapot szerint ugyanis a civil képviselőket a kormány jelölte, igaz ideiglenes jelleggel, ezelőtt 3 évvel. A foglalkoztatáspolitikát egyetlen szervezet sem képviseli!

Ágazati együttműködés a foglalkoztatáspolitikában: Civil Foglalkoztatási Műhely (CFM) Fő célkitűzései Az ágazati civil szakmai párbeszéd kereteinek megteremtése és intézményesítése Horizontális és vertikális partnerség Döntés-előkészítésben való részvétel Az érdekképviselet és a civil kontroll lehetőségének biztosítása Előnyei: Legitimitás, referencia, társadalmi kapcsolatok, regionális lehetőségek

Az együttműködés során végzett főbb tevékenységek, mérföldkövek FMM-CFM december 3-i közös szándéknyilatkozata FMM-CFM november 30. Megállapodás FMM-CFM delegáltakból Konzultációs Tanács Január 19. Információáramlás (honlap, találkozók) Jogszabály-alkotásba való bevonás NFT ás OP-k kidolgozásába való bevonás Civil képviselet különböző szervekben Segítség konkrét ügyekben (pl. HEFOP, EQUAL) Országos és regionális testületekbe történő delegálás (Parlament Fogl.Biz. FSZH, MAT, GSZT,OFA, RMK)

Új lehetőségek a területi együttműködésekben Leader Foglalkoztatási paktumok CBS, transznacionális, euroregionális programok Equal Közösségi kezdeményezés (39 FP több mint 120 nemzetközi partnerrel) V4, stb. Szociális gazdaság

Összefoglalva az együttműködés új alapjait A tradicionális érdekegyeztetési formák (bi-, és tripartit) mellett/helyett megjelennek a legszélesebb közösségi érdekeket megjelenítő, legitim, választott, transzparens, együttműködésre nyitott, az együttműködésben érdekelt szereplők az állam, az önkormányzatok és a gazdálkodó szektor mellett: a civil szervezetek, az egyházak, a köztestületek, a nonprofit vállalkozások, stb. Ez a valódi multipartititás!

Amit el szeretnénk érni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium éves munkatervének egyeztetése a MAT üléseire tanácskozási joggal állandó meghívás a CFM által delegált képviselőnek az OFA kuratóriumában a CFM képviselője legyen tanácskozási jogú állandó meghívottja a kuratóriumi üléseknek a regionális munkaügyi tanácsok üléseikre tanácskozási joggal, állandó meghívotti státuszban hívják meg a regionális civil foglalkoztatási műhelyek képviselőit (lásd Országos és Regionális Területfejlesztési Tanácsok) A GSZT-be foglalkoztatási civil érdekképviselet biztosítása

Köszönöm a figyelmet! Dr.Bényei Andrásné Nonprofit Szövetség 1132 Budapest, Alig utca 12.