Magyarország néhány diában

Magyarország nagy tájegységei

Kisalföld A Kisalföld az ország északnyugati részén a második legnagyobb síkság. Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr.  

Dunántúli-középhegység A középhegység legmagasabb pontjai Kőris-hegy 709 m Kab-hegy 599 m Gerecse Pilis 756 m Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont. 

Alföld   A termékeny síkság az ország legnagyobb tájegysége, több mint fele Magyarország teljes területének. Közepes tengerszint feletti magassága 108,5 méter, déli részén található az ország legmélyebb pontja, a Szeged melletti Gyálarét (78 m). Az Alföld hagyományosan három részre tagolódik: Mezőföld Duna-Tisza köze Tiszántúl Legjelentősebb városai: Debrecen, gazdasági és kulturális központ, Nyíregyháza, a Nyírség központja, Szeged, a Dél-Alföld központja, Kecskemét, a Duna-Tisza közének legnagyobb városa. Az Alföld döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a Dél-Alföldön kőolaj- és földgázkitermelés folyik.  

Dunántúli-dombság A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja. Legfontosabb városa: Pécs, a Dél-Dunántúl szellemi és kulturális központja.  

Nyugat-magyarországi peremvidék   Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800-1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük.  

Északi-középhegység Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra. A Cserehát és a Zempléni-hegység főként vulkanikus kőzetekből épült fel. A Bükk és az Aggteleki-hegység mészkőből áll, hatalmas barlangrendszerekkel. A Mátrában található az ország legmagasabb csúcsa, az 1014 méter magas Kékes. A legnagyobb város Miskolc, fontos ipari és oktatási központ. Ismert gyógy- és üdülőhelyek, turistaközpontok: Eger, Parád, Lillafüred, Miskolc-Tapolca, Galyatető, Sárospatak. Híresek a gyöngyösi, az egri borok, illetve a Zempléni-hegység déli lejtőin termő tokaji borok. Kékestető, kilátó