Viczián István Juhász Viktor Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai Viczián István Juhász Viktor

Ebből 12 millió tonnát Almásfüzítőn helyeztek el! Bevezetés Almásfüzitőn 1950-1997 között timföldgyár működött Eredmény: hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék (vörösiszap) keletkezett. Ebből 12 millió tonnát Almásfüzítőn helyeztek el!

A vörösiszap jellemzői A timföldgyártás egészségre igen káros mellékterméke. (II. veszélyességi kategória) Tartalmaz: - nátronlúgban oldhatatlan ásványok (pH=10) - lúgos reakciókból: szilárd sók - nehézfémtartalom: 7x magasabb - radioaktív leányelemek (10-20x-os)

vörösiszap-tározó 10-15cm vörösiszap-tározó 50-55cm 1. táblázat. Almásfüzítő környékén felhalmozott vörösiszap minták radioaktivitása (UGRON Á., OSSKI, Számítás- és Mérést. Oszt. Elemzése, 1991) Gamma-spektrometriai analízis eredményei (Akt. Konc. Bq/kg) Mutató I.                    sz. II.                 sz. vörösiszap-tározó 10-15cm vörösiszap-tározó 50-55cm U-sor 243Th 290 ± 14% - 226Ra 410 ± 12% 504 ± 8% 214Pb 260 ± 3% 368 ± 3% 214Bi 250 ± 3% 360 ± 3% Th-sor 228Ac 270 ± 5% 351 ± 4,5% 212Pb 230 ± 4% 314 ± 3% 212Bi 420 ± 12% 208Tl (tallium) 366 ± 4% 40K <2 80 ± 50% 134Cs (Cézium) <0,6 137Cs 12 ± 26% 3,5 ± 76% 243mPa 600 ± 55% 1040 ± 43% Tipikus hazai talaj  U-sor: 25-50, Th-sor: 30-50

Vörösiszap fizikai tulajdonságai Vízzel telítve nem vízzáró Víztartalmát hosszú időn át megőrzi Térfogata a hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól függ

Almásfüzitő földtani és geomorfológiai viszonyai Győr-Tatai-teraszvidék K-i részén Mezozóos, karbonátos medencealjzat Oligocéntől kezdve süllyedő alaphegységre vastag harmadidőszaki rétegsor, legfelül agyagos pannonüledékek

Duna és mellékfolyói  alluviális üledék (pliocén vége) Győr-Tatai-teraszvid. süllyedése megállt (középső pleisztocén)  Duna a hordalékkúpjába bevágódot Teraszok (vizsgált területen): Duna II/b, Duna II/a. Magasártér Alacsony-ártér

Régen: - Almásfüzitő környéke (Tata, Ó-Szőny, Dunaalmás térsége) vízrendezési munkálatok előtt  mocsarak Táplálás: karsztforrások + Duna felől táplálkozó talajvíz Ma: 10 km árvízvédelmi töltés, ami helyenként az zagytározó gátja is Mélyebben fekvő részek  nádas Táplálás: Duna

Problémák Nagyrészt nem ármentes teraszfelszín Élő és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás) Vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán gátrogyások

Vörösiszap-tározók szennyező hatása Szennyezések: - magas Na koncenráció - magas fajlagos elektromos vezetőképesség - magas fluoridkoncentráció - lúgos pH - toxikus fémek jelenléte Ellenőrzés: 11 talajvízfigyelő kút a tározóktól D-re! (- miért nem a Duna felöli oldalon?) (- miért nem a tározók alatt húzódó medrek vonalában?)

Szerencsés lenne… A tározók felszínének vízzáró réteggel való lefedése kevesebb átszivárgó csapadék kevesebb por 1970-es évek: voltak kísérletek a lefedésre - talajréteg rá  elszikesedett - fák, bokrok ültetése  kipusztultak Ma: I-VI. sz. kazetták már nagyrészt fedettek - VII. sz. kazetta 60%-a még nem (lefedés: dorogi pernye) Gátak: bőrgyári cserzőanyagok, pernye, kommunális szemét, galvániszap, stb. (Hiba!!)

Vörösiszap radioaktivitása Közvetlen sugárzás elhanyagolható az anyag alacsony aktivitása miatt Legnagyobb veszélyforrás: szél által szállított sugárzó anyagok  belélegezve tüdőrákot okoznak. pl.: radon  leányelemei aeroszol-részecskékhez tapadnak, tüdőben lerakódnak  ott bomlanak tovább (alfa-részecskék) Vizsgálat a közeli házakban: - talajvíz 3,1-3,5 Bq/l (alacsony) - szellőztetés (az eltérések oka)

Tektonika, földrengések Almásfüzitő környéke negyedidőszak során tektonikailag aktív volt. Teraszok és tektonikus deformálódásaik Hévizes források Történelmi feljegyzések Mai lassú mozgások az iszaptárolók környezetében: Gátakban feszültséget kelthetnek  stabilitás csökkenés

Összegzés Szakszerű tervezés és kivitelezés (és a technika) hiánya: - környezetkárosítás a mai napig - rekultivációs intézkedések

Végee