Az európai városverseny Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

Európa néhány országának városhierarchiája

Sorrend-nagyság szabály Városok rangsora népességszámuk alapján Szabályszerűségek F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével

A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: www.gazetteer.de

Sorrend-nagyság szabály ábrázolási módjai Főben Inkább időbeli összehasonlításnál Logaritmikusan Százalékban Inkább térbeni összehasonlításnál Kumulálva Egy pólus – több pólus

Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) Világváros fogalmának definiálása Sir Peter Hall (1966, The World Cities) Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett) Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendje

John Friedmann: világvárosok hierarchiája 1. Pénz, információ és javak áramlása 2. Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével 3. Hierarchikus rendbe illeszkednek 4. A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Európaiakat nehéz kategórizálni (kicsik, speciális funkciók)

Friedmann központjai Globális pénzügyi központok Nemzetközi központok London, New York, Tokió Nemzetközi központok Miami, Los Angeles, Frankfurt, Amszterdam, Szingapúr Fontos országos központok Párizs, Zürich, Madrid, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

Az európai világvárosok Friedmann szerint   Központ Félperiféria Kontinens Elsődleges Másodlagos Európa London Párizs Amszterdam Franfurt Zürich Brüsszel Milánó Bécs Madrid Amerika New York Chicago Los Angeles Torontó Miami Huston San Francisco Sao Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Caracas Mexikóváros Ázsia-Ausztrália Tokió Sydney Singapour Hongkong Tajpej Manila Bangkok Szöul Afrika Johannesburg

Saskia Sassen (1991): globális város New York, London, Tokió (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) Munkásaik magasfokú szakképzettsége Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

GaWC (Global Analysis of World Cities) Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Pénzügyi és üzleti szolgáltatások Hatalom és befolyás Kreatív és kulturális szolgáltatások Turizmus

Világvárosok sorrendje (GaWC) Globális (5 mió<) Alfa világvárosok (London, Párizs) Szubglobális (tipikusan 1-5 mió, 10 mió feletti) Béta világvárosok (Zürich, Brüsszel, Madrid, Moszkva) Gamma világvárosok (Amszterdam, Düsszeldorf, Genf, Prága, Róma, Stockholm, Varsó, Barcelona, Berlin, Budapest, Koppenhága, Hamburg, München) Regionális városok (jelentős világvárosi képződmények) („Landstadt”, 250e-1 mió) Viszonylag nagy jelentőségű (Dublin, Helsinki, Luxemburg, Lyon, Bécs) Közepes jelentőségű (Athén, Birmingham, Pozsony, Bukarest, Köln, Kijev, Lisszabon, Manchester, Oslo, Rotterdam, Stuttgart, Hága) Kis jelentőségű (Antwerpen, Arhus, Bologna, Drezda, Edinburg, Genova, Glasgow, Göteborg, Leeds, Lille, Marseille, Szentpétervár, Torino, Utrecht) Tartományi városok („Provinzstadt” 100-250e) „Gaustadt”,„Bezrikstadt”,„Kreisestadt”,„Amtort”,„Marktort”

Az európai nagyvárosok hierarchiája funkcióik alapján felsőfokú oktatási funkció (állami felsőoktatási hallgatók száma, külföldi egyetemi hallgatók aránya) kulturális szerepkörök alapján (az állami múzeumok és galériák száma) globális gazdasági funkciók (világ legnagyobb nagyvállalatainak székhelye és azok összprofitja) turisztikai funkciók (szállodai férőhelyek, ágyak száma, nemzetközi szervezetek találkozói) légi közlekedési kapcsolatok (A legnagyobb forgalmat lebonyolító európai járatok, repülőterek forgalma, légi közlekedési kapcsolatok irányultsága)

A nagyvárosok rangsora a világ legnagyobb nagyvállalatainak székhelye és azok összprofitja alapján (millió USD)   Kicsi (750 ezer alatt) Kis közepes (750 ezer-1 millió) Közepes (1-2 millió) Nagy (2 millió felett) 20 000 felett London, Párizs 6-20 000 Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1-6 000 Stockholm, Koppenhága, Essen, Stutgart, Dusseldorf Brüsszel Milano 6 000 alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Götheborg Köln, Torino Hamburg Berlin Forrás: Fortune, Global 500

Az európai nagyvárosok rangsora a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Sorrend Várospár utasok száma (oda és vissza) 1 London-Dublin 2492662 2 London-Párizs 2344625 3 London-Amszterdam 2254871 4 London-Frankfurt 1721320 5 London-Róma 1348601 6 London-Madrid 1275177 7 London-Milánó 1245649 8 Párizs-Róma 1119987 9 Koppenhága-Oslo 1029624 10 Párizs-Milánó 1008587 11 Párizs-Amszterdam 1005292 12 London-Zürich 984796 13 Párizs-Barcelona 966662 14 Koppenhága-Stockholm 959868 15 Párizs-Frankfurt 955874 16 London-Stockholm 932608 17 Párizs-Madrid 928508 18 London-Barcelona 916726 19 London-Brüsszel 867794 20 London-Koppenhága 854184 Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

A 20 legforgalmasabb repülőjárat által érintett városok rangsora az utasok száma szerint Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney-Keresztély) Funkciók szerint átlagos helyezés Kicsi (750 ezer alatt) 1 Kis közepes (750 ezer - 1 millió) 2 Közepes (1-2 millió) 3 Nagy (2 millió felett) 4 4   Párizs, London 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milano Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest

– Az egységesülő európai városhálózat – Az európai nagyvárosok fejlődésének regionális különbségei az ezredfordulón – Az egységesülő európai városhálózat – Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

Az európai urbanizációra ható új tényezők az ezredfordulón Új hatótényezők: Rendszerváltozás (bipoláris világrend vége) Integrálódás (EU) Globalizáció Hatóterületek: Városnövekedési szakaszok Városhierarchia Városiok társadalmi-gazdasági fejlettsége Városok térben eltérő fejlődésének vizsgálata: Városhálózaton belüli fejlettségi különbségek A városi és rurális terek fejlettsége kettősség Európa és az egyes országok térszerkezetben

Az európai nagyvárosrendszer fejlődési különbségei Az európai nagyvároshálózatban bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón? Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikusan fejlődnek. Kettős következmény: Európai hatás: nivellálódás az európai nagyvárosrendszerben Országos hatás: polarizáció a nagyváros-vidék viszonylatban (különösen Keleten)

A nagyvárosok fejlődésének következményei a térszerkezetre „Európai hatás” A fejlődési kiegyenlítődés dimenziófüggő A sikeres várostípus Összefüggések az európai városhierarchiával A hinterlandok szerepe „Országos hatás” A polarizáció térbeli és időbeli változása Nagyváros-vidék dualizmus szerepe a regionális különbségekben A város-vidék különbségek háttere Növekedési pólusok versus vízfejek?

Európa 99 nagyvárosa

Európai nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek A fejlettségi különbségek dimenziói Gazdasági fejlettség, munkaerőpiaci helyet, infrastruktúra, jövedelmi viszonyok, képzettség, demográfia Komplex fejlettség A fejlettségi különbségek tényezői Földrajzi fekvés Nagyvárosok mérete Várshierachia-pozíció

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2002

A nagyvárosok fejlettségi különbségei az Európai Unióban, 2002

A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995-2002, GDP alapján)

A nagyvárosok gazdasági növekedésének különbségei az EU-ban (1995-2002)

Az EU nagyvárosai fejlettsége és gazdasági növekedése közötti összefüggés Korreláció: -0,5

A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek csökkenése 1995-2002 között súlyozott relatív szórás

Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Európában Népesség, 2002: 90 mió fő EU: 450 mió (20%) GDP, 2002: 2579 mrd € EU: 9626 mrd € (27%) GDP/fő, 2002: 28714 €/fő EU: 21170 €/fő (136%) GDP-növekedés, 1995-2002: 147% EU: 141% (6%-pont)

A nagyváros-vidék kettősség erősödő szerepe az európai területi egyenlőtlenségekben

Nagyvárosok „relatív” fejlettsége, 2002 GDP/fő ország = 100%

A nagyváros-vidék fejlettségi különbségek növekedése a tagállamokban

A nagyváros-vidék kettősség szerepe a tagállamok területi egyenlőtlenségeiben

A nagyváros-vidék kettősség szerepe a tagállamok területi egyenlőtlenségeiben Hoover-index GDP/fő, 2002