Településhálózat-fejlesztési Koncepció

A településhálózat keretei megváltoztak döntéshozatal decentralizációja → 3200 önkormányzat piacgazdaság, globalizáció → települések „szabad versenye” a települési hierarchia oldódik → nem a hatósági döntésektől függ Hiányzik: beruházások fejlesztések közszolgáltatások Nincs országos koordináció, iránymutatás, stratégia Településszintű és településközi koordinációja

Előzmények 1007/1971. (III. 16.) Kormányhatározat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról 12/1980-1985. (IV. 26.) OGY határozat a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról

A településhálózat fejlesztési koncepció fontossága A települések nem kezelhetők elkülönülve, hanem településhálózati viszonyrendszerükben, és környezetükkel együtt kezelve szükséges fejlődési irányaikat meghatározni. A településrendszer fejlesztésének organikusan kell történnie, alapvetően a települések felől építkezve. Az elkészítendő nemzeti stratégia, a települések hálózatos fejlődését segítse Orientálja a központi szakpolitikákat

Alaphipotézisek A településhálózat alakulását befolyásoló tényezők elemzése; A település-hálózat fejlődése komplex folyamat; Az EU hatása; Fejlődés motorjai – városok; Város és térsége; Város – vidék viszony

Magyarország településhálózata

Magyarország településhálózata Népesség-kategóriák (KSH) Települések száma (db) Az összes %-ában Lakó-népesség (fő) 0-499 1046 33,3 281 346 2,8 500-999 674 21,4 489 353 4,9 1 000-1 999 651 20,7 940 882 9,3 2 000-4 999 491 15,6 1 475 268 14,6 5 000-9 999 140 4,5 969 129 9,6 10 000-49 999 122 3,9 2 311 748 22,9 50 000-99 999 12 0,4 758 508 7,5 100 000- 8 0,3 1 050 942 10,4 Budapest 1 0,0 1 698 106 16,9

Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek

Magyarország településhálózata

A magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők 1997 2000 2002 Centrum funkciók (45%)‏ Közintézmény ellátottság Lakásállomány Szervezet és tevékenység innovációk (40%)‏ Kommunikációs rendszerek Fogyasztás új terei Szervezet és tevékenység innováció (30%)‏ Szellemi erőforrások (30%)‏ Iskolai végzettség és képzettség Gazdasági potenciál (30%)‏ Gazdasági potenciál (15%)‏ Gazdasági szervezetek száma, vállalkozói aktivitás Centrum funkciók (15%)‏ Közintézmények és közszolgáltatások Gazdasági potenciál (25%)‏ Szervezet és tevékenység innovációk (10%)‏ Távközlés és gépkocsiállomány Szellemi erőforrások (15%)‏ Centrum funkció, társadalmi aktivitás (15%)‏

Határon átnyúló város-együttesek 2017.04.05. Leírásuk megtalálható a disszertációban, Lehet a kiterjedésről vitatkozni nem a területi kiterjedés a lényeg, hanem a funkcionális összekapcsolódás

Településhálózat helyzete A város-község jogállás szerinti megkülönböztetés nem tükrözi a város-vidék funkcionális viszonyrendszert A szub-urbanizációs folyamatok erősödtek Városhiányos területek problémái A városok, a területpolitikán belül nem kaptak fontosságuknak megfelelő hangsúlyt A településhálózat fejlesztését támogató pénzügyi eszközrendszer hiánya Jelenleg nincs egységbe szervezett falu-politika, elemek

Városfejlesztés - elvárások Budapestnek Béccsel és Prágával versenyben kell nemzetközi funkcióit megszerezni, illetve megtartani. A városok vonzáskörzetük, nagyobb térségük fejlődésének motorjai. Fejlődésük térségük országos és nemzetközi versenyképességének záloga is. Policentrikus városfejlesztés

Lehetséges fejlődési irányok: településrendszer fejlesztés

Kedvezményezett térségek besorolása

A kedvezményezett térségek besorolásának előfeltétele A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény MIT? HOGYAN? A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet

MIT kell besorolni? A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény → 174 kistérségi egységet határoz meg az ország területén

Hogyan kell besorolni? Összesen: 31 mutató A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján Új alapokon nyugvó komplex mutató rendszer Öt mutatócsoport - gazdasági - infrastrukturális - társadalmi - szociális - foglakoztatási Összesen: 31 mutató

Az egyes mutatókkal szemben elvárt követelmények Csak olyan mutatók használhatók fel, amelyek: Mérhetőek Ellenőrizhetőek Nyilvánosak Időrendi összehasonlításra és Tényleges differenciálásra alkalmasak

A komplex mutató kiszámítása Települési mutatókon alapul A legrosszabb és a legjobb érték közötti skála → pontozás 1-5-ig Az egyes mutatók átlagos értéke az öt mutató csoport átlaga adja az elmaradottság/fejlettség mérőszámát, a komplex mutatót A komplex mutató egyszerű számtani átlaga 2,90 pont

A területfejlesztés térségei Magyarország térségei fejlettségük (fejletlenségük) alapján lehetnek: Nem kedvezményezettek Kedvezményezettek Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű térségek

Hátrányos helyzetű térségek Komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga (<2,90) 94 kistérség 3 millió 152 ezer fő az ország lakónépességének 31,3 %-a

Leghátrányosabb helyzetű térségek A hátrányos helyzetű kistérségeken belül a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek és az ország lakónépességének maximum 15%-a. 47 kistérség 1 millió 496 ezer fő.

Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek A legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségek az ország lakónépességének maximum 10%-a 33 kistérség együttes népességszámuk 962 ezer fő.

Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek Abban a régióban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át; a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhet ki; A regionális szempontból hátrányos helyzetű térségek a regionális operatív programok illetve a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázatokon való részvétel esetén előnyt élveznek;

A kedvezményezett térségek rendszere 94 Hátrányos helyzetű térségek 33 Leghátrányosabb helyzetű térségek Leghátrányosabb helyzetű térségek térségek Komplex program 47

A kedvezményezett térségek besorolásának változása 2017.04.05. A kedvezményezett térségek besorolásának változása Korábban (64/2004. (IV.15.) Korm. rend.) Az új Kormány-rendelet alapján Kedvezményezett 95 94 Hátrányos helyzetű 47 Leghátrányosabb helyzetű (a kedvezményezetteken belül) 48 Komplex programmal támogatandó (a leghátrányosabbakon belül) - 33 Átmenetileg támogatott 15 11 Hátrányos helyzetű település 235 248

A kistérségek fejlettsége

Kedvezményezett kistérségek

Szabályozás Kormánydöntés: 2007. október 31-én

Köszönöm a figyelmet!