Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás
A hulladék: Osztályozása: „A társadalom (ill. élőlény, életközösség) tevékenysége során keletkező adott helyen, adott időben/ideig létező hasznavehetetlen anyag” Osztályozása: Termelési és települési (=lakossági, kommunális), megoszlása 5-20x USA (2004): kb. 4,9 milliárd t (6 is volt) – 230 millió t (300 fölöttről csökkent vissza) Magyarország (2004): 60-80 millió (100-ról csökkent le) – 10-11 millió t (térfogata többszörösére nőtt 1990 óta!!!!)
A települési hulladék Magyarországon évi 2-3%-kal növekszik Szilárd: kb. 4,5 millió (20 millió m3), folyékony: kb. 5 millió, szennyvíziszap: kb. 1 millió t. A szilárd hulladék 0,5-1,5 m3/főnek felel meg A szilárdból begyűjtött: kb. 4 millió t, ennek 2/3-a háztartási, 1/3-a intézményi, ismeretlen sorsú kb. 0,6 millió t. Még ma is nagyobb része nincs újrahasznosítva USA: fa üveg gumi.bőr,text. papír fém műa. kerti hulladék élelm.hull.
A lakossági hulladék megoszlásának alakulása (USA)
Magyarországon: Papír: 20%, várhatóan itthon is nő (25%-ra 2010-ig) Komposzt: télen 10-20, a melegebb évszakokban 40-50 % is lehet, csökkenni fog Fém: 3-5, néhol 10% (fémdobozok), nő Üveg: 3-4%, nő, mert már alig van visszaváltható Műanyag: 5-10%, erősen növekszik Kis része veszélyes hulladék (lásd később)
A hulladék sorsa: USA: kb. 15 %-át elégetik, 25-30 %-át újrahasznosítják vagy komposztálják, a többit (kb. 60 %) lerakják Magyarországon átlagban kb. 85%-át rakják le, de Bp.-en csak 40-et: 60%-át elégetik Japánban kb. 50 %-át újrahasznosítják!
A települési hulladék mennyiségi növekedésének tényezői Nagy lélekszámú városok kialakulása Nem létfontosságú termékek fogyasztása Kevéssé tartós termékek Kidobható termékek, eldobható csomagolás Kis %-ban újrahasznosítás, visszaforgatás Nincs érdek a hulladék csökkentése mögött (pl. olcsó az E és a földterület), ill. jó üzlet a hulladék”gazdálkodás”
A hulladéktermelés csökkentésének stratégiái Három stratégia fontossági sorrendben, ami ma még fordítva jelentkezik Input (bemeneti) stratégia: a fogyasztást és a csomagolóanyagok mennyiségét csökkenteni, a tartósságot növelni Throughput (köztes) stratégia: 1.újrahasználat, 2.újrafeldolgozás 1 t újrapapír 17 fát ment meg, és 1/2-1/3-nyi E-t fogyaszt. Alumínium: 95%-kal kevesebb E Az USA-ban: üveg 22, műanyag 25-30, papír 48, alumínium 44%.
Az újrafeldolgozás nehézségei A gyárak termékelőállításra épültek, az újrafeldolgozási technológiák még alulfejlettek A nyersanyag néha még olcsóbb (lásd pl. papír – újra- papír), részben mert a termék árában a környezeti károk nem jelentkeznek A szelektív hulladékgyűjtés nehézségei Magyarországon: hulladékudvarok, hulladékszigetek * A hulladékudvarokba a lakosság által beszállítható hulladékok: Újrahasznosítható anyagok (papírhulladék, üveghulladék,műanyaghulladék, fémhulladék, gumiabroncsok, textilhulladék): Mo.-n az összes lakossági szilárd hulladéknak (5 millió t) csak kb. 3 %-a hasznosul! Veszélyes hulladékok (szárazelem, savas ólomakkumulátorok, festékes, vegyszeres csomagolóanyagok, elhasznált étkezési olajok, lejárt gyógyszerek, hűtőgépek, egyéb elektronikai készülékek) Egyéb (építési törmelék, bútor, lom, zöldhulladék)
A budapesti szelektív hulladékgyűjtés („A hulladék nem vész el, csak átalakul”): 2000-ben kb. 500 ezer t, ennek túlnyomó része ipari gyűjtés Megoszlása: fém 350, papír 150, műanyag 5, veszélyes hulladék (főleg akku) 3,3, zöldhulladék 2,5 ezer tonna A fővárosban mintegy 80-100 hulladékátvevőhely (főleg színesfémre) és több mint 10 lakossági hulladékudvar üzemel (Info: Fővárosi Közterület-fenntartó RT, tel.: 1 312- 5490, www.humusz.hu) A hulladékudvarokban összesen évi néhányszáz tonna, tömeg%-ban: papír 50-60, üveg 30-40, fém, akku, gépek 3-5.
Az output (kimeneti)-stratégia: minél hatékonyabb és környezetkímélőbb tárolás/megsemmisítés 1. Hulladéklerakás: megfelelő földterület, földmunka, kialakítás, szigetelés, tömörítés, karbantartás, a fejlődő biogáz kezelése. USA: lerakás a tengerbe stb. Mo.: 2002-ben kb. 750 lerakó, ebből <50 (!) megfelelő hosszú távon, kb. 130 pedig 2010-ig, + kb. 2000 korábbi, bezárt vagy engedély nélküli, illegálisan működő lerakó. OHT: 2010-re max. 100 lerakó legyen Bp.: a hulladék 40 %-a: 1/5 a dunakeszi (szinte betelt), 4/5 a pusztazámori, lerakóba. (66 millió m3-ra, 50 évre tervezték) 2. Komposztálás: szervesanyagok aerob bomlása – trágyázás. Európa: Benelux álla- mok, Anglia, Olaszo., Izrael. Nagyüzemi hátrányai, háztáji előnyei.
3. Égetés: 2/3-ára csökkenti a hulladékmennyiséget, + hőt, villamosE-t termel. USA: 15, Svédország, Hollandia 30, Dánia 60 %. USA-átlag: 1 t szemét = 1 hordó olaj. Problémák: a hasznos anyagok egy része is elég, a hamut/salakot el kell helyezni veszélyes hulladék (pl. nehézfémek). Szelektív hulladékégetők. Drága üzemeltetés több településre terveznek újabb problémák. Mo.-n 1 lakossági égetőmű: Rákospalota. 2005-ben felújítva, átadva, évi 350-400 ezer t kapacitással
A termelési hulladék A társadalom kevésbé szembesül vele – „gyárkapuk mögött”. Mo.-n 50-60%-át, Ny-on még többet újrahasznosítanak a keletkezés helyén vagy távolabb Kisebb része veszélyes hulladék: tűz- és robbanásveszélyes, korrozív, reakcióképes, mérgező, fertőző, radioaktív anyagok Kategorizálása Mo.-n: I.o: növ.védőszerek, ólom-, galvániszap, cianid, fenol, savhulladék, kórházi hulladék; II. o.: vörösiszap, fáradtolaj, festék, lakk, ragasztó, mosószer; III. o.: olajos papír, ecetgyártási iszap, üveg- és kerámiaipari hulladék A veszélyes hulladék típusai, származása az USA-ban
A termelési hulladék Magyarországon: Ipari hulladék (bányászati meddő, kohóipari salak, iszap, pernye, olajfinomítási hulladék stb.) kb. 20-40 millió t Mezőgazdasági hulladék 35 millió t, ebből biohulladék 30 millió t, élelmiszer-, húsipari hulladék, élelmiszerip. szennyvíziszap 5 millió t Veszélyes hulladék kb. 5 millió t, ebből vörösiszap (lúgos fémoxidok timföldgyártásból) 0,8 millió, feldolgozóiparból-élelmiszeriparból 1,5-1,5 millió, erőművek, hulladékégetők égési maradéka 1 millió t A gyárakban, üzemekben becslések szerint 70-100 millió t veszélyes hulladék halmozódik! Igen kis része lakossági veszélyes hulladék: A hulladék sorsa: 15-20% hulladékégetőkbe, 50% újrahasznosul, a többi lerakókba.
Évi többszázezer t veszélyes hulladék sorsa ismeretlen! 1988: Monorierdőn a kutak vize szennyeződött – Cr-tart. anyagot ástak el 1989: a Kiskunsági NP területén ástak el 1982 óta 10 ezer hordó gyógyszergyári és festékhulladékot 1980-as évektől: Garéi hull.lerakó: a Budapesti Vegyiművek 65 ezer hordó klórtartalmú benzolszármazékot tett le (gyomirtószer-gyártásból) talajba szivárgás 1999-2001 között a hordókat elvitték, 17 ezer t-t német, osztrák égetőművekbe + azonban ma is szennyezett a föld 1990-es é.: Vácon a Chinoin telepéről szivárgott a vizekbe vegyianyag 1990-es é.: Ürömön a Főv. Gázművek hulladéklerakójából cianidszennyezés a mélybe 2000-es é: osztrák bőrgyárakból: habzás a Rábán és más határfolyókon
USA: Szövetségi szabványok szerint évente 50-70, az államiak szerint 200 millió t veszélyes hulladék, ebből (becslés) 40 millió kikerül az ellenőrzés alól 1970-es é.: a Love-csatorna ügye Sokezer hasonló lerakó az USA-ban: 1) ivóvíz és felszínalatti vizek szennyezése, 2) élőhelyek tönkretétele, 3) betegségek terjesztése, 4) hatalmas anyagi teher a társadalomra A világ legnagyobb vegyi szerencsétlensége, 1984: Union Carbide vegyigyár, Bhopal (India), 24 t metil-izocianát, 2500 áldozat, 80-100 ezer ember szenvedett sérülést
A veszélyeshulladék-kezelés stratégiái Törvénykezés: megelőzés, büntetések, bírságok. Mo.: 1995. évi LIII. környezetvédelmi tv., 1995. évi LVI. tv. a kv. termékdíjról, 1995. évi XLII. tv. a helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről, 102/ 1996. korm. rendelet a veszélyes hulladékok kezeléséről, 1996-os rendeletek szállításukról, ártalmatlanításukról, 2000: hulladékgazdálkodási tv. Export: még ma is létező gyakorlat, holott már a legtöbb ország tiltja (Mo. is). Világszerte: millió tonnás nagyságrend! Mo.-n korábban (1980-as é.): hulladékimport Ausztriából, Németországból, transzfer K-ebbi volt szocialista országokba A gyakorlatban követett stratégia: ártalmatlanító/ megsemmisítő technológiák. 1. a keletkezés helyén techn. javítás, felhasználás 2. átalakítás, ártalmatlanítás : fizikai átalakítás/megsemmisítés, savas-lúgos közömbösítés, olaj-vízfázis szétválasztása, kishőmérsékletű hevítés, lebontás stb. 3. égetés: Mo.-n elsősorban a dorogi égetőműben – 2004-ben súlyos ivóvízszennyezés! Garé, Rudabánya: csak tervezik. További 30 kisebb égető, napjainkban jelentős átalakításokkal (EU-szabványok). Ausztria, Dánia, Hollandia, Norvégia, és Belgium, Svédország: hulladékégető-adó 4. lerakás – Mo.-n hivatalosan Aszódon, ill. regionálisan Nyíregyháza, Eger, Hernádkércs, Balmazújváros, valamint kisebb helyi lerakókban (30 fölött). Kis és közepes veszélyességű hulladékok: más-más szabványok
A radioaktív hulladék kezelése Nagy veszélyességű hulladék: Elsősorban kiégett fűtőelemek, ill. biológiai, kísérleti hulladékok Végleges lerakó a világon még nincs! Mo.-n Püspökszilágyon kisebb radioaktivitású hulladékok (már nem üzemel), a fűtőelemek Pakson „állomásoznak” (korábban visszavitték a SzU-ba, ill. Oroszo.-ba). Nagy veszélyességű fűtőelemek: elvi elhelyezés világszerte atektonikus területen, vízátnemeresztő kőzetekbe (pl. gránit, sótömzs, agyag), beton-, üvegburokban Mo.: 2049-ig (?) „meg kell oldani” a paksi fűtőelemek elhelyezését (kutatások: pl. Bodai aleurolit). Kis- és közepes veszélyességű radioaktívhulladék-lerakó építése Bátaapátiban (2009-ig) Szövetségi-állami konfliktusok az USA-ban. „Not in my backyard” Súlyos időbeli kihívás, mivel az atomerőművek időtartama csak néhány évtized, a hulladékot valahol el kell helyezni.