Az európai urbanizáció általános jellemzői Európa regionális társadalomföldrajza I. (előadás) III. Földrajz / geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

Az európai urbanizáció sajátosságai Európa helye a világ urbanizációjában A urbanizáció jellege Európában

Európa a modern nagyváros bölcsője 3 jellegzetes várostípus Antik (utána népvándorlás, kora középkor) Feudális (feudalizmus válsága, agrárkrízis) Modern város Igazi világméretű urbanizáció: modern nagyváros (ipari forradalom) Európa helyzete a világviszonylatban Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia XX. század elején még jelentős, XX. század második felében már a fejlődő világ

Kezdetek Első állandó települések Földközi-tenger medencéje (8-ból az egyik géncentrum, Vavilov zóna) Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu Ezekből emelkedtek ki a városok Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Polisz: város és vonzáskörzete (ideális méret: 5000 „polgár”, amely a városállam lakóinak csak 1/5-e) Demokratikus önkormányzás Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák)

Római Birodalom Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) a fiatal város falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509-31) Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) Augustus: 1,1 mió (1,5-2 mió) Zsúfolt beépítés, 3-5 emeletes bérházak Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora Szuburbanizáció előzményei Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budap.

Feudális város Barbárok a feudális városok tőszomszédságában Hűbéri rendszer (kiegyenlített telepítés) Európa egyetlen nagyvárosa: Bizánc XII-IX. sz.: pfalzok (Aachen) Püspökvárak (Bordeaux, Strassbourg, Passau) Szabálytalan utcahálózat Burg (vár) – bürger Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csal népvándorlás után) XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles)

Ipari forradalom, modern nagyváros Európa élre tör 100 ezer feletti városok 1800 21/65 1900 148/301 London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) Iparosítás, faluból városba áramlás Fordizmus (Ruhr, Midlands, Randstaad) Környezetszennyezés: kertváros mozgalom, törvények New Lanark (Robert Owen) Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Athéni Charta 1933 – modern stílus Városfejlődési szakaszok

A Föld legnagyobb városai a történelemben Idő Város Akkori ország Mai ország Legnagyobb lélekszám i. e. 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer i. e. 3. évezred Uruk 100 ezer i. e. 1700-700 Babilon 150 ezer i. e. 7. század Ninive Asszíria 120 ezer i. e. 600-400 350 ezer i. e. 400-300 Pataliputra Magadha India 500 ezer i. e. 300-150 Szeleukia Szeleukida Birodalom 600 ezer i. e. 150-i. sz. 350 Róma Római Birodalom Olaszország 1,1 millió 350-800 Bizánc Kelet-Római Birodalom Törökország 700 ezer 800-900 Bagdad Kalifa Birodalom 750 ezer 900-1100 Angkor Kmer Birodalom Kambodzsa 1,5 millió 1100-1300 Hangcsou Kína 2 millió 1300-1850 Peking 2,55 millió 1850-1920 London Egyesült Királyság 8 millió 1950 New York USA 12,3 millió 1975 Tokió Japán 19,8 millió 2000 26,4 millió Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig

Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között Forrás: ENSZ

A Föld 25 legnagyobb népességtömörülésének átlagos népességnagysága, illetve a világnépességből való részesedése (1950-2015)

A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ

A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ

A kontinensek népességének megoszlása településnagyság-kategóriánként 2002-ben Adatok forrása: Stefan Helders: www.world-gazetteer.com

A kontinensek nagyvárosainak átlagos mérete 2002-ben Adatok forrása: Stefan Helders: www.world-gazetteer.com

Az európai nagyvárosok eltérő népességnövekedési pályái a XX Az európai nagyvárosok eltérő népességnövekedési pályái a XX. század második felében

Az nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása évtizedenként Az európai nagyvárosok növekedése a XX. sz. második felében Az nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása évtizedenként V = (Pt+1 / Pt)1/n – 100 * 100

Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1950-es években

Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1960-es években

Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1970-es években

Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1980-es években

Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1990-es években

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása D(a,b) = [(a50 - b50)2 + (a60 - b60)2 + (a70 – b70)2 + (a80 – b80)2 + (a90 – b90)2]0,5.

Az európai nagyvárosok és klasztereik geometriai középpontjainak földrajzi elhelyezkedése

A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-kategóriánként

Európa nagy tájegységei

A nagyvárosi népesség-növekedési pályák Európa nagy tájegységeiben