1 Településfejlesztési problémák és célok a Budapesti Agglomerációban FAÖT ülés – 2012.05.23. Marthi Zsuzsa, ügyvezető Portaterv Városrendezési és Építészeti.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása Bodor Ákos – Grünhut Zoltán MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP
Advertisements

Projekt általános bemutatása
Nagyváros és agglomerációs térségének együttélési lehetőségei
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
Felelősségteljes idegenforgalmi fejlődés Bükön
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Egy kis település lehetőségei a környezet- tudatossá válás útján napjainkban Pirtyák Zsolt Lajoskomárom polgármestere.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
Tapasztalatok bemutatása a hátrányos helyzetű kistérségek szociális ellátó- rendszerének fejlesztése és a közszolgáltatások kistérségi integrációja területén.
Kecskemét, április 2O.Készítette: Ramháb Mária A kistelepülési könyvtári ellátás korszerűsítésének lehetőségei Informatikai és Könyvtári Szövetség.
Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Bemutatkozik: HERCEGHALOM Január 26.
Tobit Pénzügyi Gazdasági Tanácsadó Bt. Budapest A határon átnyúló, közös ipari park lehetséges működési modellje, kialakítása, gazdasági lehetőségei Tóth.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A TÁMOP felépítése Tóth István január 26.. ÚMFT prioritások és OP-k Társadalmi megújulás Gazdaság- fejlesztés Közle- kedés Környezeti és energetikai.
Tóthné Temesi Kinga Szombathely,
Az ökoiskola kritériumrendszer megújítása Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozója Budapest 2009 OKM OFI Szontagh Pál.
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
Baranya Megyei Önkormányzat
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása az Államreform Operatív Program keretében ápr. 29. Kullmann Ádám.
A fenntarthatóság felé való átmenet helyi kérdései (Eger példája)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Magyarország- Szlovénia Határon Átível ő Vegyes Bizottság 4. ülése 4. Seja Mešane Komisije Za Č ezmejno Sodelovanje Mad ž arska - Slovenija Szentgotthárd,
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
Európai Uniós Támogatás EU URBAN Program: EU célzott programja Lokális városfejlesztés között Célja: Gazdasági - társadalmi regeneráció Fejlődés.
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
A szelektív gyűjtés helyzete, eredményei Kommunikációs kihívások
Budapest Investment Zrt. 1 A kistérségek fejlesztéspolitikájának végrehajtói  Polgármesterek  Vállalkozások  Több célú kistérségi társulások – Elnök.
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Kővári János országgyűlési képviselő,
Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban Dr. Prileszky István Széchenyi István Egyetem Somorja,
A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, mint a gazdasági stabilitás fontos tényezője Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum.
Budapest, december 6.1/12 A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi.
Lakossági fórum szeptember 15. Szentendre HÉV végállomás és térsége szabályozási terve Szentendre Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez.
MÁV - elővárosi vasutak: vonattal a városba
A Balaton Régió környezeti állapotának értékelése
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
Intézményesített határon átnyúló együttműködési lehetőségek az INNOAXIS régióban - CESCI - Intézményi háttér - Térszerkezeti háttér.
BFH Európa Kft. Hollósi Szabolcs ügyvezető
Az Identitás Erősítése a Maros Megyei Iskolákban Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO)
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Civil szervezetek kapcsolatai Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001.
Dunaújváros2014. szeptember 15. Projekt eredményeinek disszeminációja – 9. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR.
Mitől innovatív egy vállalkozás? Pályázati lehetőségek önkormányzatok számára.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
Dr. Rácz Jenő ÖNKORMÁNYZATI EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK BUDAPEST FEBRUÁR 24.
EGER TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI EGYESÜLET „Területfejlesztés civil szemmel” Előadó: Pozsikné Hidvégi Éva, elnök.
főosztályvezető-helyettes „A Balaton-régió közlekedési helyzete” fórum
TÖBBCÉLÚ KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSE AZ IKSZT-KUTATÁS ELSŐ EREDMÉNYEI II. SZAKMAI MŰHELY KŐVÁGÓSZŐLŐS, 2015 MÁJUS 21.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Korintus Balázs vezérigazgató BD Park Ingatlanfejlesztő Zrt.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
A PAKSI BŐVÍTÉS LEHETSÉGES HATÁSAI TOLNA MEGYÉRE: KAPCSOLÓDÁSI PONTOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A TELLER-LÉVAI PROJEKTEKHEZ NASZVADI BALÁZS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Kistérségi fejlesztési mátrix a Kisteleki kistérségben március 31.
A területfejlesztés megújult rendszere február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
Együttműködésen alapuló gazdaság és társadalomfejlesztés Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány SOPRO hálózat.
(Pannon.Elemző Iroda, Hétfa Kutatóintézet)
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Előadás másolata:

1 Településfejlesztési problémák és célok a Budapesti Agglomerációban FAÖT ülés – Marthi Zsuzsa, ügyvezető Portaterv Városrendezési és Építészeti Tervező Iroda Kft.

2 Budapesti Agglomeráció Fejlődés vagy fejlesztés 90-es évek elejétől megindult egy fokozott Budapest környéki terjeszkedés, A közös cél vezérelte egységes térségfejlesztési szándék helyett, spontán folyamatok mentén terjeszkedik a metropolis tér, Településfejlesztés helyett ingatlanfejlesztés Tudatos fejlesztési technikák és intézményrendszer kiépítése helyett a szakma védekezési mechanizmus a BATRT megalkotása, amelyet 2005-ben átnyomott a politikán, de ez csak a beépíthető terek fizikai terjeszkedését korlátozza, valódi megoldást nem ad.

3 Budapesti Agglomeráció Fejlődés vagy fejlesztés A BATRT elfogadása előtt minden település módosította a szerkezeti tervét, hogy az ne korlátozhassa szándékait. Megfordult a trend, az ekkor induló projektek azóta se épültek meg, illetve be. A térségi- és a településszintű infrastruktúrafejlesztések elmaradtak, ezeket a fejlesztési projektek profitjából kellett volna fejleszteni, ami elmaradt. A laza, kertvárosias beépítés, ráadásul végtelenül gazdaságtalanná teszi az infrastruktúrafejlesztést, ez különösen a kötöttpályás tömegközlekedésre igaz. Ennek a költségét másképp fizetjük meg. A fejlettebb országokban komplex szemléletű térségfejlesztés folyik, ahol a tervezett lakóterületek kialakításánál figyelmbe veszik a gazdaságossági és üzemeltetési szempontokat is.

4 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Lakóterületek, lakásállomány, lakhatás Az agglomerációs településekre azonos mértékű az oda- és elköltözés mértéke, Ma is a 30-as, 40-es gyerekes családok költöznek ki ma is. A települések többségén túlkínálat van lakótelekből. A lakóparkoknak nincs szilárd útburkolata. A lakótelek-kínálat egyoldalú, telkes családiházas terület Megosztottak abban a kérdésben, hogy kell-e kisméretű lakást építeni, és abban is, hogy kell-e bérlakásprogram a településekre.

5 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Intézményellátás Az agglomerációs települések többségében minőségi az óvodai és az általános iskolai ellátás, köszönhetően az elmúlt évek pályázati lehetőségeinek Az alapfokú egészségügyi ellátásról is hasonló a véleménye a kérdezetteknek. Szakorvosi ellátást jellemzően a Fővárosban vagy szomszéd településen vesznek igénybe A kulturális intézmények és programok is kielégítőek a településeken, de többen a Fővárosban is járnak kulturális programokra

6 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Kereskedelem, szolgáltatás Az agglomerációs települések kereskedelmi és a szolgáltatási ellátása igen változatos képet mutat. Kb a felének jó az ellátása helyben, a többiek vagy a szomszédos településre, vagy Budapestre járnak bevásárolni, feltehetően egy közeli bevásárló centrumba.

7 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés A FAÖT települések elégedettsége 30%-os a helybéli munkalehetőségekkel. A Fővárosi ingázás a munkahelyre 78%-ban jellemző, illetve a FAÖT településeire ingázók aránya 33% körüli A települések egyöntetűen kijelentik, hogy a szűkülnek a munkalehetőségekben, az adóbevételek, a segélyezettek száma nő, és a tönkrement/elköltöző cégek aránya is.

8 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Közlekedésfejlesztés A megkérdezettek 70%-a értett egyet az M0 autópálya teljes kiépítésével. 66%-os az egyetértés abban is, hogy a sugárirányú bevezető főutak kapacitását növelni kell. Ezek hiánya csökkentik a településfejlesztés esélyeit. Az alternatív közösségi eszközökkel általában elégedettek a települések, amelyek közül leginkább az autóbusz közlekedéssel. Több településen javul az elővárosi vasúti közlekedés színvonala. Kiépítetlenek a P+R parkolók. Hiányoznak a kerékpárutak. Vasúti teherszállítás fejlesztésére is volna igény néhány településen, de nem látják az esélyét addig, amíg a MÁV-tól illetve a szomszédos településektől is függ ennek kialakítása. A közlekedési rendszerek összehangolását megoldatlannak tartják a települések.

9 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Közműfejlesztés A települések több mint 50%-a ivóvízzel helyben rendelkezik, a másik fele pedig a Fővárosi rendszerből jut hozzá. Ezek többsége a fővárosi vízdíjjal elégedett, egy háborúzik. A települések 44%-a juttatja a szennyvizét a fővárosi csatornahálózatba. A települések csapadékvízhálózatának kiépítettségével 44%-ban elégedett, de 74%-os az egyetértés abban, hogy a csapadékvíz-elvezető hálózatot a vízgyűjtőterületekre közösen kell megterveztetni és kialakítani. Az energiaelátottság 100%-os a térségben, de ennek díját egyre kevésbé tudják fizetni a fogyasztók. Az energia parkok létesítésével, és az önfenntartó közműmegoldások elterjesztésével 100%-os az egyetértés.

10 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Környezetvédelem Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Településkép, értékvédelem A települések hulladékkezelése megoldott Igen magas az arány a szelektív hulladékgyűjtés elterjedtségében a FAÖT településeken, 90% A lég- és zajszennyezés a települések több mint 50%-ának problémája, tehát az urbanizációs problémák nem csak a Főváros sajátja. A települések többségén az épületek, és a közterületek állapota jellemzően jó állapotban vannak. A gond a helyi védelem anyagi hátterének biztosítása. Gondot okoznak a légvezetékek az utcákon, amelyet az ELMŰ nem helyez föld alá. A természeti területekre, a települések bevallása szerint sem jut elég figyelem, emellett úgy gondolják, hogy a hatóságok túlzásba viszik a szigort

11 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Településfejlesztés A települések többségén túlkínálat van lakó- és gazdasági területből. A gazdasági területek fejlesztését jobb szolgáltatási színvonallal, specializációval, és a humánerőforrás fejlesztésével lehet előremozdítani. A települések többsége egyetért abban, hogy újra kell gondolni az adópolitikát is. A kérdőíveket kitöltők többsége nem gondolják, hogy az engedélyezési eljárás lefolytatását egyszerűsíteni kellene. Viszont fontosnak tartanák, hogy a főváros és a települések közös úthálózatára, a tervezett fejlesztésekkel összehangolt térségi közlekedési tanulmányterv (struktúraterv) készüljön, beleértve a tervezett agglomerációs utat is, amellyel a közlekedési ágazat ma nem számol. A települések azt mondják, hogy a magasabb rendű tervek, jogszabályok túlszabályoznak, sok bennük a bizonytalan részlet, és sok esetben betarthatatlan a pontatlanságaik miatt.

12 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Településfejlesztés A települések 2/3-a osztja azt a véleményt, hogy a 200 m-es védőtávolság a közighatártól több esetben indokolatlan kötöttség. Véleményük szerint a környezet- és természetvédelmi hatóságok túl szigorúak, és nem konstruktívak a komplex problémamegoldásban. A településvezetők egyetértenek abban, hogy mikrotérségi szinten is fejlesztési kerekasztalokat lenne célszerű létrehozni, az elképzelések, és az érdekek egyeztetésére. Térségi szintű konkrét cselekvési programot kellene kidolgozni a következő pályázati időszakra, hogy a legtöbb forrás elhozható legyen.

13 Helyzetelemzés a FAÖT települések válaszai alapján Kommunikáció, együttműködés, hátrányos helyzetűek A kérdőívek válaszai alapján érzékelhető, hogy van a településeknek kiépített kommunikációs láncuk a lakosság felé, és jól is működik. Többségük minden fontos településpolitikai döntést egyeztet a civil lakossággal és az érintettekkel. A lecsúszó társadalmi csoportok kezelésére van támogató programjuk, de a többség bevallása szerint, ezek nem összefogott, integrált szemléletű programok. Mindegyik településen nagyon jól működik a polgárőrség.

14 Albert Eistein: „Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az, keletkezett.” Új eszközöket kell alkalmazni! Nem elegendő egy statikus szabályozási terv megalkotása, mert az önmagában kevés a felmutatható eredményhez. Sokféle érdeket, szereplőt kell, a lehető legmagasabb szinten egy irányba terelni, egy közösen megfogalmazott cél mentén, amelyet a közszférának (önkormányzatnak) kell kezdeményezni és a megvalósítást menedzselni.

15 Köszönöm a figyelmét! Marthi Zsuzsa Portaterv Városrendezési Iroda Halhatatlan Polgármesterek Titkos Társasága