EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kinyomtatni: GVOP 2 példány GVOP összefoglaló 25 példány KIOP 2 példány KIOP összefoglaló 25 példány ROP 1 példány 1783/1999/EK 5 példány

A regionális politika célja Alapvető cél: az Európai Unió területén a régiók gazdasági különbségeinek mérséklése, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása Közvetett cél: harmonikus, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági fejlődés, melyet a szociális és gazdasági kohézió erősödése kísér

A regionális politika jelentősége, szükségessége (I) Regionális különbségek növekedését okozó bővítések: alapító tagállamok között: Olaszország déli régiói 1973: Írország, Nagy-Britannia egyes területei 1981: Görögország 1986: Portugália, Spanyolország 1995: Svédország és Finnország ritkán lakott északi területei

A regionális politika jelentősége, szükségessége (II) Az egységes belső piac előnyeit a periferikus területek kevésbé tudták kihasználni, mint a centrális területek A növekvő gazdasági különbségek társadalmi feszültségekhez vezetnek Legjelentősebb reformja 1988-ban volt, azóta az EU második legfontosabb közös politikája a támogatások tekintetében

A regionális politika legfontosabb támogatási eszköze Az EU regionális támogatásai a Strukturális Alapokból valósulnak meg. A Strukturális Alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Szekciója Európai Szociális Alap (ESZA) Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz (HOPE) A gazdasági és társadalmi kohéziót elősegítő támogatási eszköz: Kohéziós Alap

ERFA Célja a gazdasági kohézió erősítése Támogatható tevékenységek: infrastrukturális beavatkozások kedvező gazdasági környezetet elősegítő szolgáltatások vállalkozás-finanszírozás, kis- és középvállalkozások versenyképessége kutatás-fejlesztés megújuló energiaforrások innováció, információs társadalom a regionális fejlődésért

EMOGA Orientációs Szekció Célja: a rurális térségek fejlesztése, a vidéki lakosság életszínvonalának növelése, elvándorlásuk csökkentése Támogatható tevékenységek: vidékfejlesztés helyi feldolgozóipar falusi turizmus agrár-környezetvédelem helyi energiatermelés alternatív foglalkoztatási lehetőségek a vidék lakossága számára

ESZA Célja: a társadalmi kohézió erősítése és a foglalkoztatottság növelése Támogatható tevékenységek: oktatás, képzés a magasabb foglalkoztatottság érdekében fiatal és női munkanélküliség csökkentésére irányuló programok hátrányos helyzetűek integrációja a munkaerőpiacra munkaerőpiaci re-integráció

Az EU regionális politikájának alapelvei Programozás - projektfinanszírozás többéves programok keretein belül Partnerség - a projektek megvalósításában együttműködés az uniós, nemzeti és helyi szereplők között Addicionalitás - nemzeti, helyi és privát részvétel a finanszírozásban Koncentráció - elaprózott projektek helyett a források koncentrálása a célok mentén Szubszidiaritás - a problémáknak a lehető legalacsonyabb szinten való kezelése

Területi statisztikai beosztás Az EU a NUTS-rendszert használja a területi egységek beosztására Szintjei: NUTS-I: országos NUTS-II: regionális NUTS-III: megyei NUTS-IV: kistérségi NUTS-V: helyi

Az EU regionális politikájának célkitűzései 2000-2006-ban 1. Célkitűzés: hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása 2. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása 3. Célkitűzés: oktatás és képzés a magasabb szintű foglalkoztatottság érdekében

1. Célkitűzés Olyan NUTS-II szintű régiók, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75%-át A ritkán lakott (népsűrűség <8 fő/km2) területek is ide tartoznak az EU lakosságának kb. egynegyedét fedi le a strukturális támogatások kétharmada ide irányul főként a földrajzi perifériák illetve a volt NDK területe

2. Célkitűzés 3. Célkitűzés NUTS-III szintű területek ipari és mezőgazdasági szerkezet-átalakítás egyaránt 3. Célkitűzés Horizontális cél nemzeti (NUTS-I) szinten valósul meg

Közösségi kezdeményezések A Strukturális Alapokból finanszírozott, közösségi kezdeményezésű programok: INTERREG - a határon átnyúló együttműködés elősegítésére URBAN - az urbanizáció okozta problémák kezelésére LEADER - vidékfejlesztési programok EQUAL - esélyegyenlőség a munkaerőpiacon

A Kohéziós Alap Olyan országok részesülnek belőle, melyeknél az egy főre eső GDP nem éri el az EU-átlag 90%-át Jelenleg Írország, Portugália, Spanyolország és Görögország tartozik ide a kelet-közép-európai bővítést követően az új tagállamok is támogatható tevékenységek: infrastrukturális beruházások a környezetvédelem és a közlekedés területén egyedi, nagy méretű projektek finanszírozása

A regionális politika fejlődésének irányai A kelet-közép-európai bővítés az EU-s egy főre jutó GDP-átlagot lényegesen csökkenteni fogja, így az érdekeltségek átrendeződnek A közös költségvetésben a strukturális kiadásokat lényegesen növelni nem lehet Új hangsúlyok: átfogó programok, az általános gazdasági környezet javítása, tőkevonzó-képesség erősítése A társadalmi kohézió továbbra is hangsúlyos marad

Köszönöm a figyelmet!