A környezetvédelem
Környezet: ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. (természetes, mesterséges, külső, belső)
A környezetvédelem (Kerényi Attila): -Olyan tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra megőrzése oly módon, hogy környezetünket, és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység szennyező és pusztító hatásától. -Mesterséges környezetünk harmóniában legyen a természeti környezettel, valamint a gazdasági tevékenységek végzése során tekintettel kell lenni az élő rendszerek tűrőképességére, amelyet a tevékenység során nem haladhatunk meg.
Természetvédelem: természeti értékek (fajok és természetes élőhelyek) védelme. Környezetvédelem természetvédelem kapcsolata
Fejezetek a természetvédelem történetéből: 1872-Yellowstone Nemzeti Park – a világ első nemzeti parkja. Célja az élőhelyek, élőlények védelme. 1879-Erdőtörvény Magyarországon 1906-A Madarak és Fák Napja Magyarországon. 1935 Az első magyar természetvédelmi törvény.
A környezetvédelem története 1960-as évektől kezdődően kezdtek a környezeti problémákkal foglalkozni. Katsztrófák: -Londoni szmogok -Japán-Minimata 50-es évek egy műanyagokat előállító vegyi gyár, mely a gyártáshoz katalizátorként higany tartalmú vegyületet használt. A tisztítatlan szennyvizet a közeli tengeröbölbe eresztették. –Minimata-kór -Bhopal India 1984 Egy növényvédő szereket gyártó üzemből kiáramló mérgező gáz ( metil-izocianát) több, mint 2500 ember halálát okozta és sokan megvakultak
1986. április 26-án a csernobili - uránium, plutónium, jód-131, cézium-137 - tömege került a légtérbe -DDT, Contergan áldozatok (60-as évek)
A Római Klub Aurelio Peccei olasz közgazdász 1968-ban létrehozza a világ neves tudósait tömörítő Római Klub nevű szervezetet. A cél a kialakult fejlődési pályák és az emberiség jövője közötti ellentmondás megoldásának megtalálása volt.
A Római Klub munkájában jelenleg 25 ország 70 tudósa vesz részt. (pl A Római Klub munkájában jelenleg 25 ország 70 tudósa vesz részt. (pl. Szentágothai János, Gábor Dénes, László Ervin). Cél: Földünk globális problémáinak vizsgálatát tűzték ki, amelyet ún. világmodellek megalkotásával valósítanak meg.
Világmodellek öt változó: a népességszám, ipari termelés, a mezőgazdasági termelés, a természeti erőforrások készleteinek és a környezetszennyezés mértékének egymásra gyakorolt hatása.
Világmodellek Forrester „A világ dinamikája” /1971/ Meadows és kutatócsoportja „A növekedés határai” /1972/ (exponenciális növekedés esetén a XXI. sz. közepére meghaladjuk a Föld eltartóképességét) Mesarovic és Pestel „Fordulóponton az emberiség” /1974/ (különböző fejlettségű területek katasztrófái eltérő módón és időben) Wassily Leontief „A világgazdaság jövője” /1976/ (fejlettségi különbségek mérséklése) Jan Timbergen „A nemzetközi rend átalakítása” /1977/ (nem számítógépes modell-szakértői vélemények, célok, mint az előbbinél) Gábor Dénes és László Ervin világmodelljei (takarékosság, ésszerű energiafelhasználás) László Ervin: „Célok az emberiség számára” /1977/ (világméretű együttműködés)
Globális problémák (Mesarovic-Pestel) Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés Energiaválság, nyersanyagok kimerülése A légkör globális problémái Hulladék-elhelyezés Nukleáris veszélyek Háborús konfliktusok Fejlődés egyenlőtlenségei
Konferenciák, egyezmények: Stockholm ENSZKörnyezetvédelmi Világkonferencia 1972 1975 Helsinkiben 35 állam megállapodik, hogy a lakosság minden csoportja tegyen a környezet védelméért. 1977 Tbiliszi Az UNESCO Környezeti Nevelési Kormányközi Konferencia 1985 Helsinki - S02 egyezmény: (1993-ig 30 %-kal csökkentik a kén-dioxid kibocsátást az 1980-as szinthez viszonyítva)
1985 Bécs - ózonréteg védelméről 1987 - Montreal - az ózonkárosító anyagok konkrétabb szabályozása. -1998-ig a klórozott-fluórozott szénhidrogének (CFC) termelését az 1986-os kibocsátási szint 50 %-ára csökkentik. 2000-ig a CFC vegyületek termelését és felhasználását meg kell szüntetni 1988 - NOx egyezmény- Szófia - az 1994-es kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet Bázeli Egyezmény, 1989. Hulladékok nemzetközi szállítását szabályozza. 1992 - ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (C02 egyezmény) - New York: a kibocsátás 2000-ig ne haladja meg az 1990-es szintet, Bázeli egyezmény - a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozza. 1992- Rió de Janeiro ENSZ Környezet- és Fejlődés Világkonferencia
Brundtland bizottság (1980-as évek vége)„Közös jövőnk” -fenntartható fejlődés -Rio előzménye 2002. Johannesburg, Fenntartható Fejlődés Világkonferenciája (kudarcok)
Alapfogalmak ökológia: környezettant jelent, ami az élő és élettelen környezeti elemek vizsgálatát egyaránt magában foglalja. bioökológia biom: A Földnek klimatikus hatásra kialakuló sajátos növény- és állatvilággal rendelkező övezetei. ökoszisztéma: Területileg jól lehatárolható, a fajok meghatározott számával és arányával rendelkező működési alapegység. Minden ökoszisztémát az élőhely és a fajok együttese alkotja. (természetes, félkultúr, kultúr) bioszféra (ökoszféra): A földfelszínnek az a vékony sávja, ahol az élet feltételei adottak.
biotóp: Élőhely, az élet feltételeit nyújtó tényezők (klíma, talaj, domborzat, vízrajz) együttese. faj: Azok az élőlények tartoznak egy fajba amelyek közös eredetűek, hasonló felépítésűek, szaporodóképes utódokat tudnak létrehozni. populáció: Adott élőhelyen együttélő egy fajba tartozó tényleges szaporodási közösségben lévő élőlények. Biocönózis (társulás): Egy-egy területen (biotópon) élő növény- és állatfajok életközössége. anyag-és energiaforgalom (később) élettelen környezeti tényező (hőmérséklet, fény, levegő, víz) élő környezeti tényező
Köszönöm a figyelmet!